Tényleg elveheti a mesterséges intelligencia a munkánkat vagy épp ellenkezőleg, eddig nem ismert új és hatékony eszközöket biztosít majd a munka világának jobbá tételéhez? E kérdésről cseréltek eszmét nemzetközi szakemberek az egyetemen és online.
Emberközpontú digitalizáció és a munka jövője címmel szervezett nemzetközi hibrid konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) április 26-án, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában.
A résztvevőket Török Bernát, az NKE EJKK ITKI intézetvezetője köszöntötte. Kiemelte, mindenképpen meg kell tartanunk a digitalizáció folyamatát emberközpontúnak, hiszen így az elérhető legjobb eszközöket kínálhatja fel nekünk életminőségünk javítására. Ha azonban nem szabályozzuk az algoritmusokat, akkor azok fogják készítőik céljai szerint szabályozni az életünket. Az intézetvezető hozzátette, az Információs Társadalom Kutatóintézetet öt éve alapította az egyetem azért, hogy a digitalizáció hatását kutassa az államra, a társadalomra, illetve az egyénekre. Bár a koronavírus-járvány után életünk jórészt visszatért a rendes kerékvágásba, a munka világa mégis megváltozott, ami kérdéseket vet fel a területet érintő digitalizációval kapcsolatban. Ma már a digitális folklór része az obligát kérdés, hogy hány állást szüntet meg a mesterséges intelligencia (MI). Azonban Török Bernát szerint ezt nem találgatni kell, hanem a meglévő tapasztalatok alapján pontosan elemezni. Ugyanis így kiderülhet, hogy nem áldozatai, hanem nyertesei leszünk az MI térhódításának. Az intézetvezető végül Makó Csaba professor emeritust, a konferencia menetrendjét összeállító kutatót méltatta, aki ezen a napon ünnepelte születésnapját.
Válogatott tapasztalatok az MI-ről
A Válogatott tapasztalatok a felelős mesterséges intelligenciáról című panelbeszélgetést Kónya László, a Deutsche Telekom IT Solutions Hungary ügyvezető igazgatója, az Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarország (AmCham Hungary) igazgatósági tagja vezette. Kezdésként elmesélte, hogy szinte minden héten MI-konferencián vesz részt, ahol az emberek szerepét firtatják a jövőben. A jövőkutatók szerint a valódi veszélyt az jelenti, hogy az emberiség nem tudja megemészteni a változást, ahogyan a közösségi média is megmérgezte emberi kapcsolatainkat, mivel nem voltunk felkészülve a hatására.
Gépire fordítani a felelősség fogalmát
A jelenlegi jogi keretrendszer is megfelelhet a digitalizációnak, hiszen a jog folyamatosan kihívásokkal szembesül, amelyek között a digitalizáció csak az egyik – hangsúlyozta Fézer Tamás, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának fejlesztési és külkapcsolati dékánhelyettese, a Polgári Jogi Tanszék egyetemi tanára Fejéről a talpára: felelősség, kockázatallokáció és a mesterséges intelligenciacímű előadásában. Mint elmondta, a polgárjogi felelősség fogalma magában foglalja a reakciót a jogtalan magatartásra, a korrekciót, illetve az edukációs célú prevenciót. Az utóbbi években a polgárjog a kockázatallokáció, illetve (az akár esetalapú) magatartási szabályok felé fordult. A kérdés már csak az, hogyan lehet a polgárjogi felelősség fogalmát a gépek számára lefordítani. A területek, amire a társadalomtudománynak választ kell találnia: vonatkozzon a szabályozás inkább szektorokra vagy horizontális legyen, inkább legyen nemzetközi vagy maradjon nemzeti, illetve megkülönböztesse-e a köz- és a magánjogot. Arra, hogy utóbbi nem lenne szerencsés, jó példa a drónok szabályozása. Szintén dilemma, hogy egy adaptív, önmagát felismerő mesterséges intelligencia esetén a megelőzés a kockázatallokáció hogyan tud működni, esetleg segít-e, ha személyiséget feltételezünk az MI mögött.
Ki viselje a felelősséget?
A digitalizált termékek esetén a veszteséget a végfelhasználók szenvedik el, azaz érdemes ránézni a hibás termékekre vonatkozó szabályozásra. A termékhiba definíciója régóta adott az EU-ban, de az egyelőre nem vonatkozik szoftverekre. Fontos kérdés lesz, hogy ki a végső gyártó: az, aki a hardvert adja vagy aki a szoftvert biztosítja. Ha egy német autógyártó hardvert biztosít az önvezetéshez, ám a szoftvert egy másik cég biztosítja, ütközés esetén az autógyár vállalja a teljes felelősséget? Érdemes ezt a felelősséget arra helyezni, aki a legnagyobb előnyt húzza a mesterséges intelligencia használatából. Szintén fontos lenne egy kikapcsoló gombot alkalmazni, amely a felhasználó kérésére és felelősségére megszünteti az MI használatát.
Rövidíthető az adatelemzés időigénye?
Lehet-e a mesterséges intelligencia segítségével elemezni a társadalomtudományok korábban összegyűjtött komplex adathalmazait? – kérdezte Amir Mosavi, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Szoftvertervezés és -fejlesztés Intézetének docense a Munkahelyek minősége, digitalizáció és innováció – az MI lehetséges felhasználása című előadása elején. Ezeket, a felmérésekből és különféle adatbázisokból összegyűjtött adatokat korábban igen hosszú idő és komoly munka volt kielemezni – folytatta a kutató. A jelenlegi kutatásuk adatainak alapját az EU munkaüggyel foglalkozó szervezetei által összegyűjtött információk adták, amelyek a munkaszervezetek számos adatát összegyűjtötték. Emellett felhasználták a 2019-es European Company Survey interjúalapú felmérését, amely több, mint 3 ezer céget és csaknem 22 ezer vezetőt érintett az EU 27 tagállamában. A kutatásban Makó Csaba professor emeritus, az ITKI kutatója és Illéssy Miklós, a HUN–REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa is részt vesz.
Ezt követően Sina Ardabili, az iráni Mohaghegh Ardabili Egyetem kutatója az MI által támogatott kutatás technikai metodológiáját mutatta be. Az adathalmaz felkészítése, tisztítása, illetve az innovációra és a digitalizációra vonatkozó jellemzők kiválasztása után a munka a modellezéssel folytatódott. Az MI feltanítására két ismert MI-módszert használtak fel, amelyet folyamatosan teszteltek is az adathalmaz részeivel. Az érkező adatokat statisztikai analízisnek vetették alá. Mint kiderült, a Random Forestnek nevezett módszer produkálta a kevesebb hibát. Az MI ilyetén felhasználása során gondot jelenthet a terület etikai, jogi szabályozása, az adatvédelem és -biztonság kérdése, illetve az emberi és a gépi elme működésének összehangolása.
Amikor az adat dönt
Mi történik, ha a főnököd egy algoritmus? Mit kellene tennünk a döntéshozó mesterséges intelligenciával? – tette fel a kérdést Ződi Zsolt, az NKE EJKK ITKI tudományos főmunkatársa A platformmunka-tapasztalat sokszínűsége és annak jogelméleti megalapozása című előadása elején. A gépek döntései alapján végzett munka kiszolgáltatott, személytelen, nincs lehetőség jogorvoslatra és nincs a döntésre magyarázat. A munkavállaló voltaképpen egy felhasználói fiók, aki számára kevés jelenség átlátható. Nem tudja, miért és hogyan született meg az algoritmus döntése, miért döntött az adott munkavállalók ellen vagy mellett.
Tényleg újdonság az automatikus döntéshozatal?
A jog számára e terület már nem ismeretlen. Az EU már 1995-ben megkezdte az automatizált döntések szabályozását, amely először az automatikusan működő közlekedésbiztonsági eszközöket, például a sebességmérőket érintette. A szabályozás ekkor fogalmazott meg két alapelvet: egyrészt ismertetni kellett a rendszer működését, másrészt a megbüntetett autósnak jogot adott arra, hogy kifogást emelhessen a döntés ellen egy emberi lény előtt. Az erről folyó vita ekkor még nagyrészt akadémikus maradt, hiszen a közlekedésbiztonsági rendszerek a valóságban jól és helyesen működtek.
A GDPR e megközelítést folytatta (megérteni az adatkezelés módját és a lehetőséget, hogy emberhez forduljunk), ugyanakkor újdonságot jelentett a profilozás fogalmának bevezetése, aminek szintén része az automatikus döntéshozatal. Ugyanakkor a profilozás adatai alapján mindeddig emberek hoztak végső döntést, ami elrejtette a gépet a folyamat mögött. A digitalizáció és életünk a virtuális térbe költözése 2018–2019-re gyorsult fel, ekkor született például EU azokat a kisvállalatokat védő P2B-törvénye, amelyek nagy platformokon végeznek üzleti tevékenységet. A találati listákon való elhelyezkedésünk ugyanis élet-halál kérdése e cégek számára. A szabályozás szerint itt is az átláthatóság és a fellebbezés lehetősége került a központba. A GDPR megközelítéséhez hasonlít a DSA is, amelyben az átláthatóság, a döntések megmagyarázhatósága és a manuális beavatkozás lehetősége szintén komoly szerepet kap.
Elhangzott, a platformmunkára vonatkozó direktíva most készül az EU-ban, ez szintén az átláthatóságot, a fairséget, az emberi ellenőrzés lehetőségét, a biztonságot és az elszámoltathatóságot kéri majd számon. A hangsúly ebben a szabályozásban elsősorban a munkát végző ember jogaira esik. Újdonsága, hogy korlátozza a rendszerbe bevihető, szenzitív adatokat, illetve előírja, hogy munkavállalóra vonatkozó drasztikus döntéseket nem hozhatja meg a gép.
Ződi Zsolt végül az úgynevezett Schufa-ügyet említette, ahol az volt a kérdés, hogy automatikus döntést hozott-e a bank a hitelminősítő cég által biztosított gépi adatok alapján. A bírók szerint igen, hiszen, ha a bank döntésére erős hatással voltak a gép által biztosított adatok és javaslatok, akkor az automatikus döntéshozatalnak minősül.
Lehet már üzletet alapozni az MI-re?
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia slágertémává vált. De lehet ezeket üzleti célokra felhasználni? – tette fel a kérdést Lovleen Chadha, a madrasi Indiai Technológiai Intézet ösztöndíjasa a Nagy nyelvi modellek – alkalmazhatóan jók már üzleti feladatokhoz? című előadásában. Mint elmondta, az új eszközöket használni kell az üzleti életben, ám ez jelenthet kockázatot éppúgy, mint lehetőséget. A beszállítók és a végfelhasználók szeretnék pontosan tudni, milyen előnyöket remélhetnek az alkalmazásától. A nagy kérdés a döntéshozók számára: hogyan tehetnének szert egy munkára alkalmas modellre. Ami fontos, hogy nem az egymástól elválasztott képességek vizsgálatára van szükség, inkább egyetlen komplex üzleti feladatra való megfelelőségét érdemes próbálgatni. Szintén lényeges figyelembe venni azt a tényt, hogy mindössze az MI promptolására (a bevitt adatok és a kérdés formálására) van befolyásunk – kivéve akkor, ha egy saját, védett környezetbe telepítjük az algoritmusokat kezelő kódokat. Mindezek ellenére üzleti elemzésre, egyes üzleti döntések támogatására már alkalmas lehet az MI. Az előadó végül azt hangsúlyozta, a valóban hatékony üzleti használathoz speciális adathalmazokra lenne szükség, amely egy-egy üzletágra vonatkozó, specifikusabb információit hordozzák.
Mit hoz az ipar 5.0?
Az Európai Bizottság több kutatást is támogat annak érdekében, hogy megértse és irányítsa a munka világában várható változásokat a kontinensen. De miben és hogyan haladja majd meg az ipar 5.0 az ipar 4.0 jellemzőit? – kérdezte Chris Warhurst, a Warwick Foglalkoztatási Kutató Intézet kutatóprofesszora Az ember a munka jövőjének központjában: az ipar 5.0 kihívásai és lehetőségei című előadása elején. Mint elmondta, a munka világáról az utolsó komoly vita a kilencvenes években zajlott a globalizáció kapcsán. A digitális technológia berobbanása sokak szerint új ipari forradalmat indított. A termelésszervezésre gyakorolt komoly hatásai miatt az Ipar 4.0-t egyre többen kritizálták túlságosan technológia-centrikus mivolta miatt. Aki pedig beleszeret a technológiába, az képes figyelmen kívül hagyni az emberre gyakorolt következményeit. Ráadásul az elvárt előnyöket, azaz a produktivitás javulását sem hozta el. Az Ipar 5.0-át egy új igény hozta létre: az, hogy visszahelyezhessük az embert a központba az Ipar 4.0 kihívásait és ígéreteit figyelembe véve.
Félreértett trendek
Az Ipar 4.0 a német ipar versenyképességét és jövőállóságát volt hivatott javítani, de valójában hiányzik mögüle a valódi definíció. A gyárak az automatizációt, a robotokat, a mesterséges intelligencia alkalmazását értik legtöbbször alatta – ami megváltoztatja a gyártó és a fogyasztó közötti hagyományos utakat. Azt ígérte, hogy hatékonyabb, produktívabb munkahelyeket hoz létre. A kutatók azt is feltételezték, komoly állásvesztést fog jelenteni a robotizáció, így felmerült az alapjövedelem eszméje a technológiai jelentette új bevételekből. Ezek a feltételezések hibásnak bizonyultak, ahogy a harmadik ipari forradalom, azaz a mikrocsipek alkalmazása sem jelentette automatikusan azt, hogy az emberek fele elveszíti a munkáját. A kutatók főként modelleket vizsgáltak, nem a valóságot, amelyben a képzettebb munkavállalók számára inkább új munkalehetőségek adódtak az iparban, minthogy utcára kerüljenek. Emellett az a gondolat sem vált valóra, hogy az új technológiákat mindig könnyű és gyors lesz a gyakorlati területekre alkalmazni.
Legyen újra az ember a központban!
Fontos lenne elfogadni, hogy a technológia nem determinált, azaz nincs eleve rossz vagy jó technológia, el kell távolodni attól, hogy erre helyezzük a hangsúlyt. A profit helyett pedig az Ipar 5.0 kezdeményezésben a jólétet, az embert és a bolygót kell központba helyezni. Azt kellene elérni, hogy a technológia ne uralja vagy irányítsa az embert, hanem munkaeszköze legyen. A bizottság meggyőződése, hogy a kormányzásnak lehet ilyen küldetése, és van joga, lehetősége szabályozni a piaci folyamatokat.
A termelési rendszereket a jólét, az emberek és a bolygó érdekében kell átszervezni a technológiai segítségével. Jelenleg legalább két kutatás is folyik Európában arról, hogyan történhet ez pontosan, illetve milyen emberi képességekre lesz ehhez szükség. A politikának fontos lenne emellett még a közös nyereséget hangsúlyozni, bemutatni a cégeknek, miért fontos Ipar 5.0-ra váltani. A kormányoknak és a cégeknek emberközpontú, fenntartható és reziliens iránymutatásokat kellene fejleszteniük, amelyek alapján a munkahelyek megfelelnek az emberi érdekeknek, igényeknek, valamint a munkavállalók ellenállóbbá válnak a változásokkal szemben. Mindehhez nagyon világos célkijelölésre, a munkahelyeknek pedig egyértelmű iránymutatásokra és edukációra, illetve támogató szabályozási környezetre van szükség. Ennek érdekében a bizottságnak szakértői csapatot kell építenie, felméréseket végezni és adatokat gyűjteni, hogy kifejleszthessen és bemutathasson a vállalatoknak több, valódi, az Ipar 5.0-át alkalmazó, sikeres üzleti esetet. Az elért eredményeket felügyelni kell, illetve a szabályozó politikát is hozzáigazítani ahhoz a küldetéshez, amit az Ipar 5.0 képvisel.
