Mindössze heti hét órában végzett, rendszeres és örömszerző szabadidősporttal elkerülhető lenne az elhízás, így a mozgásszegény életmód miatti korai elhalálozás esélye is – hangzott el egy, az egyetemen nemrégiben megrendezett tudományos konferencián.
Stresszkezelés, életmód, táplálkozás a felsőoktatás sportjában címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Testnevelési és Küzdősportok Tanszéke, illetve a Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség (MEFS) Sportszakmai és Képzésfejlesztési Bizottsága március 27-én, az NKE Rendészeti Oktatási Épület és Kollégium földszintjén.
Sport és példamutatás
A résztvevőket Christián László r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese, a Ludovika SE elnöke köszöntötte, aki hangsúlyozta, a Ludovikán a sport otthon van. Nem csupán a testnevelésórákon, ahol az egyetem minden hallgatónak törekszik megadni azt a sportlehetőséget, amire vágyik, hanem a sportegyesületben is, ahol nagyszerű környezetben több mint ezer sportoló versenyzik összesen 24 szakosztályban. Az élsport sem csak a múltban, Kovács Pál hatszoros olimpiai bajnok vívócsillagon keresztül van jelen, hiszen három volt vagy jelenlegi hallgatónk szerepelhet a párizsi olimpián: Gulyás Michelle, Fábián Sára és Losonczi Dávid. A rektorhelyettes hozzátette: bár egy egyetemista folyton elfoglaltnak tűnik, de valójában csak ebben az életkorban van valódi lehetőségünk beilleszteni a mindennapokba a sportot, élni a lehetőségekkel és saját sportágat választanunk. Az életbe kilépve már aligha lesz erre érkezésük. Ezért is sajnálatos tény, hogy a 18–25 éves korúak mindössze 30 százaléka sportol. A rektorhelyettes hangsúlyozta a személyes példa fontosságát is, hiszen csak együtt, közösen érthetők el szép eredmények.
Hideg fejjel
Kovács Gábor r. vezérőrnagy, az NKE RTK dékánja köszöntőjében szintén azt hangsúlyozta, hogy a Ludovika sportos egyetem, ahol mindenki biztatnak, hogy sportoljon. A karon a szigorúan vett sport mellett a helyes életmódra is nevelik a hallgatókat, hiszen érzik, hogy ez az utolsó lehetőség arra, hogy a sportot életmóddá változtassák, így a hallgatók idősebb korukban is fittek maradjanak. Hozzátette, a rendszeresen végzett sport abban is segít, hogy levezessük a stresszt, így hideg fejjel tudjunk koncentrált munkát végezni.
Az esemény megnyitóját Freyer Tamás, az NKE RTK Testnevelési és Küzdősportok Tanszék tanszékvezető egyetemi docense tartotta, kiemelve, hogy műhelyük már húsz éve tart hasonló eszmecseréket. A kör nem csupán hazai egyetemekkel bővül, az MEFS támogatásával idén már a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) hallgatói is követhetik online a konferenciát.
Évi 5 millió haláleset
A halálozási statisztikában előkelő helyen van az inaktivitás, évente 5 millió ember veszíti el életét a mozgás hiánya miatt – hangsúlyozta Pavlik Gábor professzor emeritus egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (MTSE) Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszékének tanszékvezetője, a magyar vízilabda válogatott egykori csapatorvosa. A Sport a felsőoktatásban című előadásában kiemelte a mozgásszegény életmód hátrányait, valamint a rendszeres edzés előnyeit és az edzett szív jelentőségét a mindennapokban.
Tunya a korszellem
Szomorú statisztikával kezdett: a magyar lakosság 60%-a nem mozog rendszeresen, főként a középiskola elvégzése után csökken a sportoló fiatalok aránya, és az egyetemi ifjúság negyede végez megfelelő edzést, aminek kulcsa a rendszeresség.
A mozgásszegény életmód jelei először csak kellemetlenek, tartáshiba, ízületi instabilitás, porckopás, fokozott sérülésveszély alakul ki. A professzor kiemelte: népünk folyamatosan dagad, 20-ról 60 százalékra nőtt néhány évtized alatt az elhízottak aránya a magyar társadalomban, így negyedik helyet foglaljuk el az országok rangsorában (csak az USA, Új-Zéland és Mexikó előz meg bennünket). Az elhízás nem csupán esztétikai gond, de veszélyes betegségek is társulnak hozzá.
Miért dagadunk?
Napi energiaforgalmunkat az alapanyagcsere, valamint a szellemi és a fizikai tevékenység jelenti, ezt a körülbelül 2500 kalóriányi energiát már az egyszerű reggeli, tízórai és ebéd pótolja. Ugyanakkor koplalni nem ajánlott, a többletet sporttal kell kiegyenlíteni. Ebből következik, hogy mindössze 500 kalóriát lenne érdemes pluszban elégetnünk, azaz mindössze egyetlen órányi intenzív sportra lenne szükség naponta, ami életkorral óhatatlanul csökken, tízévente heti egy órát.
A sport olyan örömet szerző tevékenység, amely segít korunk jellemző idegrendszeri zavarainak enyhítésében is. Ezért fontos, hogy szabadidősportokban az edzés lehetőleg legyen örömforrás – tette hozzá a professzor.
A mozgásszegény életmód elsősorban a szíven és a keringési rendszeren keresztül szedi halálos áldozatait. E területen már a legkisebb rendszeres mozgás is nagyon jelentős javulást hozhat, állóképességünk kulcsa ugyanis a szívben van. A megfelelő szívedzés minimum 20 + 10 perc monoton edzés a maximális intenzitás 60–80 százalékával – javasolta a professzor.
Megfeszített figyelem
A pályán csak a sportoló, a pálya és a feladat van, amire koncentrálni kell. A stresszkezelés is ez: úgy teszünk, mintha egy külön dobozba lehetne ideiglenesen tenni minden zavaró ingert – kezdte előadását Lénárt Ágota, az MTSE Pszichológia és Sportpszichológia Tanszékének tanszékvezetője, sportlövő. A Stresszkezelés a felsőoktatás sportjában című előadásában kiemelte, bármely előttünk álló feladat kivitelezéséhez higgadtság és figyelemkoncentráció kell. Ennek eléréséhez az előadó apró gyakorlásterápiás módszereket, illetve légzési technikákat is mutatott, és próbáltatott ki a közönséggel.
Lénárt Ágota szerint kulcskérdés készenlétünk, teljesítőképességünk optimális fenntartása, ami egyre több energiát emészthet fel, ha a körülmények nem megfelelők a test számára. Ennek egyik eleme az alvásigény kielégítése megfelelő időmenedzseléssel, a másik pedig a tudatmódosítók, serkentőszerek kerülése. Arra is figyelmeztetett, hogy társas helyzetben bizonyos kontrollfunkciók háttérbe kerülnek, számos esetben így kerültek fiatalok bajba. Ezzel szemben a természetes vitaminok segíteni tudnak átmenetileg.
Mire jók az étrend-kiegészítők?
A lakosság 54 százaléka használ étrend-kiegészítőket, arányuk folyamatosan növekszik a társadalomban, míg a sportolók közül szinte mindenki fogyaszt ilyen szereket – kezdte előadását Pálinkás Zoltán, az MTSE Sport-táplálkozástudományi Központjának laboratóriumvezető-helyettese. A Biztonságos és hatásos étrend-kiegészítők a sportban: a laboratóriumi vizsgálatok fontossága című előadásában elmondta, az étrend-kiegészítők voltaképpen élelmiszerek, amelyek koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat. Bár van helyük a tudatos táplálkozásban, ám érdemes megfontoltan és biztonságosan használni ezeket. A kutató szerint az ideális táplálékkiegészítő hatékony, jó minőségű, adekvát (azaz más anyagot nem tartalmaz) és a biztonságos. Fontos jellemzőjük még az is, mindenkire másképpen hatnak, illetve az, hogy idővel a természetes bomlás révén a hatóanyagok elkopnak a szerekből. A gyártók számolnak is ezzel, így gyártáskor jóval több hatóanyagot tesznek a termékbe, ami fokozza a túladagolás veszélyét.
Elhanyagolt vizsgálatok
Mivel élelmiszerek, a termékeket nem vizsgálják annyira szigorúan, mint a gyógyszereket. Ez viszont kockázatot jelent, mégpedig azért, mert a termék tiltott hatóanyagot tartalmaz, szennyezett vagy hamisított (azaz tartalma eltér a címkéjén feltüntetett anyagoktól). Emellett előfordulhatnak bennük olyan természetes anyagok, amelyek valójában doppingszerként viselkednek, azaz a WADA (azaz a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) tiltólistáján szerepelnek. Ezek fokozott kockázatú étrend-kiegészítők, ahogy jellemzően a testsúlycsökkentők, az izomtömeg-növelők, valamint az úgynevezett edzés előtti formulák is. Elhangzott, a Sport-táplálkozástudományi Központ akkreditált laboratóriumának kiemelt célkitűzése a sportolók étrend-kiegészítőinek kockázati vizsgálata a NÉBIH-vel együttműködve. Saját vizsgálataik közül kiemelte a koffein és az ekdiszteron (spenótban található szteroid hormon) tartalmú, itthon is elérhető étrend-kiegészítők vizsgálatát. Utóbbi esetén például a termékek 57 százaléka tartalmazott doppingértékű szennyeződést, illetőleg 42 százalékuk nem is tartalmazta a vizsgált anyagot. A labor saját honlapján mindig frissíti a sportolók számára használható, dopping-free listát. A termékek ezentúl védjegyet is kaphatnak a labortól, ha a gyártó kifizeti a hiteles vizsgálat árát.
A konferencia második részében Goschi Gabriella, a magyar férfi vízilabda-válogatott sportpszichológusa, klinikai szakpszichológus, sport-szakpszichológus, relaxációs- és szimbólumterapeuta Stressz„or”- / stressz„őr”-blokk, avagy teljesítmény a téthelyzetekben címmel, majd Restás Tibor r. alezredes, a Rendészeti Sport és Szabadidő Központ vezetője A küzdősportok és a rendőri testi kényszer technikáinak taktikai megkülönböztetése az RTK oktatásában címmel tartotta meg előadását.