Akadémiai Versenyképesség: Az európai felsőoktatás, kutatás és fejlesztés jövője. A fiatal kutatók karrierkilátásai – e címmel szervezett szakmai konferenciát az NKE Európa Stratégia Kutatóintézete, az idén 30 éves Doktoranduszok Országos Szövetsége és az Edutus University.
Az akadémia és a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) szektor kiemelkedő szerepe a gazdaság és a társadalom alakításában tagadhatatlan. Hogyan formálhatják a fiatal kutatók a felsőoktatást, az akadémiai életet, a K+F+I szektort – azaz a jövő gazdaságát és társadalmát? Erre kereste a választ az a szakmai fórum, amelyre a Szent László Kápolnában került sor november 18-án.
A konferencia központi témája annak megvitatása volt, milyen eszközökre és beavatkozásokra lehet szükség, és milyen jó gyakorlatok figyelhetők meg európai, nemzeti és intézményi szinten annak érdekében, hogy a fiatal kutatók véleménye és eredményei érdemben beépüljenek a jövő tudományos és kutatási politikáiba.
Az esemény az NKE rektora megnyitó gondolataival vette kezdetét. „Egy egyetem számára a versenyképesség számos aspektusból áll: az igényes, innovatív kutatások támogatásától kezdve a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítéséig. Mint a közszolgálat, valamint számos más társadalmi és gazdasági terület vezető felsőoktatási intézménye és tudásközpontja, egyetemünk hatékony együttműködést valósít meg a társadalmi igények, a nemzeti stratégiai kormányzati célok és a felsőoktatás között” – fogalmazott Deli Gergely. Kiemelte továbbá a gyakorlati megközelítés alkalmazását az akadémiai kutatás és az oktatás terén egyaránt. A rektor szólt az akadémiai versenyképesség jelentőségéről is. „Olyan korszakba lépünk, ahol az innováció, az alkalmazkodóképesség és az interdiszciplináris együttműködés elengedhetetlen az akadémiai intézmények tartós sikere szempontjából. Ebben az új korszakban a pályájuk elején járó kutatók kulcsszerepet játszanak. Friss nézőpontjaik, szenvedélyük és elkötelezettségük a tudás gyarapítása iránt felbecsülhetetlen értékűek a felsőoktatás, valamint a kutatás és fejlesztés jövője szempontjából” – vélte Deli Gergely.
Érdekképviselet
Ezt követően Molnár Dániel, a DOSZ elnöke köszöntötte a vendégeket. Beszédében elmondta: a DOSZ az összes Magyarországon tanuló doktoranduszt képviseli; szoros kapcsolatot ápolnak a magyar egyetemekkel és a felsőoktatás, valamint a tudományos szféra számos más szereplőivel. „A DOSZ nagy jelentőséget tulajdonít a fiatal kutatók érdekeinek hatékony képviseletének. Az elmúlt években több területen sikeresen védtük meg ezeket az érdekeket” – mondta, majd szólt arról, hogy fontos feladatuknak tartják a doktoranduszok számára ideális kutatási és oktatási lehetőségek megteremtését. Fontos eredmény, hogy a Stipendium Hungaricum program keretében a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók egyre több oktatási feladatot látnak el. A program révén hazánk nagy szolgálatot tesz a nemzetközi közösségnek azáltal, hogy az itt elérhető tudást átadja más országok polgárainak. Molnár Dániel felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy mamég a modellváltó egyetemeken dolgozó fiatal kutatók sem férnek hozzá az Erasmus+ és a Horizon programokhoz. „Őszintén remélem, hogy az Európai Unió illetékes intézményei hamarosan belátják, hogy a magyar egyetemek kizárása Európa számára is érték- és tudásvesztést jelent. Az új fenntartási rendszerben működő egyetemek tudományos kapacitásai nem integrálhatók ugyanolyan sikerrel a páneurópai kutatási hálózatokba, mint amikor a magyar egyetemek részt vehettek az Erasmus+ és Horizon programokban” – vélekedett.
Pil Maria Saugmann, az Európai Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Tanácsának (Eurodoc) elnöke ugyancsak köszöntötte a megjelenteket. Megköszönte a szervezőknek a munkát, és jelezte: a DOSZ sok éve komoly szerepet vállal a nemzetközi projektekben is. Kiemelte a fenntartható és magas minőségű kutatási környezet kialakításának fontosságát. „Ezen dolgozunk az akadémiai közegben és azon kívül is” – húzta alá. A mai konferenciával e munkát tesszük láthatóbbá, fogalmazott, és rámutatott arra is, hogy a mostani fiatal kutatógeneráció érdemben hozzájárul a világunkat meghatározó kihívások – ilyen például a globális felmelegedés – kezeléséhez, s a jövő formálásához.
Növekedés
Az első előadást Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára tartotta A felsőoktatási intézmények mint az innováció katalizátorai címmel. Elmondta: 2010-ben körülbelül 30 ezer ember dolgozott a K+F területén (ideértve természetesen az akadémiai, egyetemi, kutatóintézeti és vállalati kutatókat is), és ez a szám 60 ezerre, sőt, egyes években ennél is magasabbra nőtt. Közben a doktori fokozattal rendelkező kutatók száma is jelentősen, több, mint ötven százalékkal emelkedett. A külföldi PhD hallgatók számának nagyon erős növekedését is tapasztalható, és a doktoranduszok száma Magyarországon jelenleg közel 11 ezer. „Célunk, hogy vonzó kutatói karrierkörnyezetet alakítsunk ki Magyarországon, amely nemcsak a tehetséges fiatalokat vonzza a K+F területére, hanem ösztönzi azokat is, akik a már külföldön dolgozókat a hazatérésre. Ez a vízió a kutatási eredmények és az innováció gyakorlati alkalmazására helyezi a hangsúlyt” – fogalmazott Varga-Bajusz Veronika. Hozzátette: a kormány célja, hogy támogassa a nemzetközi szinten elismert, teljesítményalapú tudományos karrierutat, amely a János Neumann Program kiemelt prioritása. Ez hozzájárul ahhoz a célhoz, hogy a kutatók száma a következő évtized végére a jelenlegi 6 000 fő/millió magyar lakosról 9 000 főre nőjön. Ehhez számos intézkedés és megnövelt forrás is kapcsolódik, amelyet helyettes államtitkár részletesen ismertetett. Szó volt még a Kooperatív Doktori Programról is, amelynek célja, hogy tovább növelje a kutatás, fejlesztés és innováció területén dolgozó szakemberek számát – elsősorban a STEM területeken (matematika, tudomány, technológia és informatikai tudományok).
A jövő termékei, szolgáltatásai
Az innováció és a készségek szerepe Európa versenyképességében című előadásában Martin Kern, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatója elsőként az intézetet mutatta be. Az EIT egy független uniós szerv, amelyet az Európai Tanács és az Európai Parlament hozott létre azzal a céllal, hogy elősegítse az Unió fenntartható gazdasági növekedését és versenyképességét. Szerves részét képezi a Horizont Európa nevű keretprogramnak, amely az Európai Unió 2021-2027 közötti kutatási és innovációs projektje. Fő tevékenységi körébe az oktatás, az innováció és az üzletfejlesztés tartozik. Az EIT ökoszisztémája a legígéretesebb ötleteket keresi, hogy azokat növekvő vállalkozásokká formálja; szolgáltatásaik közé tartozik a finanszírozás, a mentorálás, az üzleti terv készítése. Az intézet az elmúlt években Európa legnagyobb innovációs hálózatát hozta létre, amely több mint 2400 szervezetet fog össze az üzleti élet, az oktatás és a kutatás területéről Európában és azon túl. Az EIT eddig több mint 350 ezer főt képzett innováció, vállalkozás és mélytechnológia (deep tech) területén (a mélytechnológia kifejezés tudományos és mérnöki áttörésekre utal, amelyek köré egy vállalat termékeket, szolgáltatásokat alkot meg – a Szerk.), több mint 2400 új terméket és szolgáltatást vezetett be a piacra, valamint több mint 9900 vállalatot támogatott, amelyek összesen közel 10 milliárd euró külső finanszírozást szereztek. „Ezek a vállalatok nemcsak kutatási eredményeket alakítanak át jövőnk szempontjából kulcsfontosságú termékekké – például innovatív akkumulátorok vagy egészségügyi megoldások terén –, hanem munkahelyek ezreit is teremtik” – emelte ki az előadó.
Együttműködés
A Horizon Program elemeinek ismertetésével kezdte előadását Petri Bernadett, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője. Az EU finanszírozásának kiaknázása: Az akadémiai szféra és az ipar közötti együttműködés előmozdítása Európában című előadásában részletesen szólt az akadémiai és a vállalati szféra együttműködési lehetőségeiről, ezen belül kiemelten is megemlített néhány hazai programot. A Semmelweis Egyetem és Richter Gedeon Nyrt. között például biomedikai kutatás terén zajlik kooperáció új gyógyszerkészítmények fejlesztésére összpontosít; jelentős eredményük egy kemoterápiás gyógyszer közös kifejlesztése volt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) pedig technológiai vállalatokkal működik együtt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának előmozdítása érdekében. Ezek az együttműködések – különösen az MI és az adatelemzés területén – összhangban vannak Magyarország nemzeti MI-stratégiájával és elősegítik az iparágak széles körében alkalmazható MI-technológiák fejlesztését is. Elhangzott az is, hogy csak nagyon kevés olyan közvetlen EU-s program van, ahol a V4-országok elérték vagy meghaladták a 14 százalékot (a V4 országok népességarányát az EU-ban). A közép- és kelet-európai régió (beleértve Magyarországot) jelentősen lemarad a sikeres országokhoz képest a közvetlen EU-s finanszírozás megszerzésében.
Növekedés és versenyképesség
Ezt követően Navigálás az európai finanszírozásban: Lehetőségek és kihívások a magyar egyetemek számára – e címmel Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány igazgatója tartott előadást. Ebben elsőként az európai finanszírozásban rejlő lehetőségekről szólt, amelynek célja a növekedés és a versenyképesség elősegítése határon átnyúló együttműködések, és az EU-n kívüli országokkal történő kapcsolatépítés révén. Elhangzott az is, hogy a magyar egyetemek aktívan erősítették hírnevüket az Európai Egyetemi Szövetségek és az Erasmus+ programok révén, bemutatva a nemzetközi együttműködésben elért kiválóságot és elősegítve a kapcsolódást. Az előadó szólt továbbá a tudományos versenyképességet támogató nemzeti és regionális programokról, ilyenek a Stipendium Hungaricum vagy a Pannónia Ösztöndíjprogram is.
A program további részében szó volt még a fiatal kutatók mobilitásáról, a tudományos és technológiai diplomáciáról, valamint a kutatói karrierutakról is. A rendezvényre az NKE EU Elnökség Stratégia keretében került sor,
A program további részében szó volt még a fiatal kutatók mobilitásáról, a tudományos és technológiai diplomáciáról, valamint a kutatói karrierutakról is. A rendezvényre az NKE EU Elnökség Stratégia keretében, a Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán került sor; az a Magyar EU Elnökség 2024 programsorozat hivatalos állomása.
