Harmadik alkalommal tartotta meg a közlekedésbiztonsággal foglalkozó seregszemléjét az Autós Nagykoalíció a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) január 26-án. Az eseményen szó esett egyebek mellett a nyártól induló digitális állampolgárság programról, a járműipar kihívásairól, valamint a hulladékok újrahasznosításának részleteiről is.
„Az autós szakma harmadik éve hagyományosan itt találkozik, nem is lehetne ennek a rendezvénynek méltóbb helyszíne, mint a rendvédelmi oktatás fellegvára” – jelentette ki Major Róbert r. ezredes, az NKE Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszékének vezetője, aki Magyarország egyetlen rendvédelmi profilú felsőoktatási intézményében köszöntötte az Autós Nagykoalíció éves seregszemléjén megjelenteket.
Versenyképes innováció kell
A győri Széchenyi István Egyetemet az intézmény rektora, Friedler Ferenc mutatta be a résztvevőknek. Elmondta, Győrben, Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten az orvostudomány kivételével szinte minden szakterületen tartanak képzéseket. „Akkor versenyképes egy egyetem, ha az oktatás mellett a kutatás és az innováció is jelen van” – fogalmazott. Beszámolt a győri Járműipari Kutatóközpontról és a ZalaZONE tesztökoszisztémáról, de kitért mások mellett azokra a fiatal tehetségekre is, akik az Arabona Racing Team tagjaiként oktatók és kutatók segítsége nélkül felépítettek egy Forma1-es autót.
„Közös érdekünk, hogy versenyképes fejlesztésekben vegyünk részt” – hangsúlyozta. Az elhangzottakhoz Szujó Zoltán, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke hozzátette: az autósportnak szüksége van a belsőégésű motorokra még akkor is, ha azt hidrogénnel vagy szintetikus üzemanyaggal hajtják majd a jövőben.
Az Európai Unió által 2035-re meghatározott célról – amely 65 százalékos újrahasznosítási arányt tűzött ki – már Pethő Zsolt, a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) vezérigazgatója beszélt. Emlékeztetett: a magyar hulladékgazdálkodási rendszer jelenleg nem tudja teljesíteni ezt a feltételt, ezért hozták létre a MOHU-t. Beszámolt arról, hogy az új konzorcium nemcsak a lakossági, hanem az intézményi hulladék begyűjtésével is foglalkozik. Hangsúlyozta, hogy minden régióban sikerült megállapodást kötniük a tevékenységet korábban végző cégekkel, így a szolgáltatás továbbra is zökkenőmentesen működik, színvonala pedig megmaradt. Hozzátette: már a hulladéktelepek is a MOHU megbízásból végzik a tevékenységüket. A következő három évtized terveiről elmondta: minden területtel kapcsolatban kialakítottak egy stratégiát. Fontosnak nevezte egyebek mellett azt, hogy a műanyagok kézi szétválogatását a jövőben a nagyobb hatékonyság érdekében gépek vegyék át.
A digitális állampolgárság hajnalán
„Az elektronikus ügyintézést lassan felváltja a digitális térben megvalósuló ügyintézés” – emlékeztetett Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkára. A 2027-ig tartó fejlesztési ciklus részletei között említette, azt, hogy az állampolgárok már le tudják kérdezni saját pontrendszerüket, így az évi 3–400 ezer érdeklődőnek nem kell felkeresnie az okmányirodákat. Kitért az új és környezetbarát rendszámokkal kapcsolatos fejlesztésekre is, amit az európai uniós szabályozásnak megfelelően valósítottak meg.
Fontosnak nevezte azt az előrelépést, hogy már nem szükséges magukkal vinnünk a vezetői okmányainkat, mert az adatbázisokból a hatóság le tudja kérdezni az adatainkat, vagyis nem követ el szabálysértést az, akinél nincsenek iratok.
Az elektronikus ügyintézési pontokról (KIOSK) – amelyek az okmányirodákban találhatók – elmondta: a mesterséges intelligencia előnyeit felhasználva csökkentik a várakozási időt és lehetővé teszik egyebek mellett a személyi igazolvánnyal, a lakcímkártyával vagy az útiokmányokkal kapcsolatos adminisztráció felgyorsítását.
Csampa Zsolt szót ejtett még az integrált gépjármű felelősség biztosításról is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta: ezentúl bármilyen ügyintézés történik, az az állami nyilvántartásokkal összekapcsolva már automatikusan bekerül a biztosítók rendszerébe. A helyettes államtitkár kitért az adás-vételi szerződésék, illetve a fogyatékkal élő vezetők parkolókártyájával kapcsolatos ügyek digitális formában való intézésére is.
A Nemzeti Digitális Állampolgárság Programmal kapcsolatban kifejtette: fejlesztés alatt áll az applikáció, amely nyár elején indul és szeptemberben élesítik. A kezdeményezés előnyei között említette azt, hogy a használóknak a jövőben nem kell az adó és TAJ-kártyájukat magunkkal vinniük, mert egy QR kód használatával akár egy rendőri igazoltatásnál vagy egy egészségügyi vizsgálatnál is tudják igazolni magukat. Beszélt arról is, hogy az erkölcsi bizonyítványok kikérését, illetve egyes banki ügyeket is szeretnének digitálissá tenni.
Egységesített elvárások
Az elmúlt időszak jogharmonizációs eljárásairól Kerékgyártó János, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára tájékoztatta a jelenlévőket. A részletekről elmondta: csökkentették a műszaki követelményeket és a forgalomhelyezési akadályokat. Úgy fogalmazott: együttműködést kezdeményeztek a kormányhivatalokkal, illetve a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal annak érdekében, hogy minden vármegyében ugyanolyan elvárásoknak kelljen az autósoknak megfelelniük. Hozzátette: a közlekedésbiztonsági források felhasználását szintén új alapra helyezték, és a jövőben az egyetemek, az Autós Nagykoalíció, valamit az Országos Rendőr-főkapitányság mellett szeretnének minél több közlekedésbiztonsági szereplővel együttműködni.
A helyettes államtitkár a 2024-es év célkitűzései között említette a többi között az informatikai rendszer korszerűsítését, de beszélt még a versenysportban, valamint a közúti forgalomban használt, teljesítménynövelt járművek szabályozásáról is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szeretnék biztosítani a B kategóriás jogosítvány ingyenes megszerzését a köznevelési és a szakképzési intézményekben tanulóknak, a részletek kidolgozása azonban még folyamatban van.
MI és a megváltozó energiaforrások
A járműipar aktuális folyamatairól Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke fejtette ki gondolatait videóelőadásában. Az autóipar két legfontosabb kérdésének nevezte a mesterséges intelligencia fejlődését és azt, hogy mi hajtja majd a jövőben a gépjárműveket. A kihívások között említette a zéró emissziót, a demográfiai nyomást, a társadalmi elöregedést, a baleseti kockázatokat, a növekvő forgalomsűrűséget, valamint a vezetés-támogató rendszereket.
Emlékeztetett: az elmúlt közel tíz évben többfajta fejlesztés valósult meg, de megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen motort és akkumulátort használjunk. Palkovics László szót ejtett a parkolást segítő rendszerekről és a távolságtartó radarokról, de kitért arra is, hogy a közlekedésben már részt vesznek teljesen autonóm autók, amiket nem emberek irányítanak. A hidrogén felhasználását a közlekedés zöldítés fontos elemének nevezte.
Véleménye szerint a jelenlegi viszonyokat figyelembe véve nem megvalósítható az Európai Unió azon célkitűzése, hogy 2050-ben már ne legyen halálos kimenetelű közlekedési baleset.
Előadásának zárásaként Palkovics László beszámolt az Energia 21 elnevezésű kezdeményezésről, amely 21 szakértőt tömörít a többi között a tudományból, a közéletből, a gazdaságból és a bankszektorból, és amelynek a kuratóriumi elnök is tagja. Kifejtette: az Energia 21-ben résztvevők célja, hogy véleményt és tanácsokat fogalmazzanak meg a gazdaság különböző területeivel kapcsolatban, illetve az új technológiákat bemutassák az érdeklődőknek.
„Amilyen példát mi mutatunk, a gyermekeink és az unokáink úgy fognak közlekedni” – jelentette ki zárszavában Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke. Kitért arra is, hogy 2023-ban közel 100 ezer jármű kerül ki a forgalomból, amelyek közül 20 ezer autónak volt bontási igazolása, ami a körforgásos gazdaságba való visszakerülés miatt fontos. Emlékeztetett: az Európai Unióban egyedül hazánkban mutat csökkenő tendenciát a forgalomba helyezendő új autók száma. Felidézett ugyanakkor egy közvélemény-kutatást is, amelyben az elektromos autóval rendelkező válaszadók többsége azon véleményének adott hangot, hogy legközelebb biztosan nem vásárolna ilyen típusú gépjárművet.
Nyitókép: A Bosch koncepciója a jövő autójáról. A kép forrása: Christopher Isak / TechAcute / Flick
