Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Előadó
Szabó Réka Zsuzsanna
Szabó Réka Zsuzsanna
újságíró, NKE
  • 2023.12.01.
  • 2023.12.01.
Magazin / Előadó

Ismeretlen Budapestek

Budapest létrehozásának 150. évfordulója előtt tisztelgett szakmai konferenciájával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Közép-Európa Kutatóintézete (KEKI). Az eseményen a Hatos Pál szerkesztésében a közelmúltban megjelent Ismeretlen Budapestek című könyvben található „kis történetekből” szemezgettek az előadók.

Ez a konferencia olyan, mint egy békebeli desszert, amelyből mindenki azt vesz, amit szeretne – mondta bevezetőjében Hatos Pál, az EJKK KEKI vezetője. Kifejtette: Jókai Mórtól – aki több mint 60 évig volt fővárosi lakos – származik az a gondolat, hogy Budapest olyan, mint Magyarország: könnyed, kozmopolita és lokálpatrióta. Hatos Pál úgy fogalmazott: a kötet címét azért választották, mert Budapestnek nincs eszenciája, Budapest egy életrajz.

Amihez lelkesedés kell

„A várostörténet az utóbbi idők leggyorsabban fejlődő ágazata” – jelentette ki Csorba László. A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója – akinek Barabás Miklós festő volt az ükapja – a reformkorról szóló előadásában rámutatott: ahogy Schuman szerint a zenénével, úgy a várostörténettel sem lehet lelkesedés nélkül foglalkozni. Beszélt egyebek mellett József nádor tevékenységéről, aki nem tanult meg tökéletesen magyarul, de érzelmileg és kulturálisan is átérezte a magyarság lényegét. Ennek köszönhető, hogy a nádor Budapest strukturális és esztétikai fejlesztésben is részt vett, amivel megteremtette a klasszicista városképet – emelte ki főigazgató. Úgy fogalmazott: a reformkorban olyan kuturális minőséget hoztak létre, ami európai mércével mérve is jelentős volt. Kitért a budapesti világváros ifjúságára, illetve arra az ellentétre, amit a budai Várnegyed és a vele szemben található piac jelentett.

Csorba László említést tett egyebek mellett arról is, hogy a reformkorban nemcsak a lakosság száma nőtt, hanem jóval több lett a kereskedő, az iparos és az értelmiségiek aránya is, de a nemesség polgárosodása is akkor zajlott. Beszélt a felekezeti viszonyokról is, ezen belül az ortodoxok történetéről. Példaként említette a Szina család történetét, amely előzményként szolgált Jókai Az aranyember, a Cigánybáró és a Szaffi című művéhez is. A főigazgató végül a Lánchíddal kapcsolatban megerősítette: a Széchenyi István kezdeményezésére megépített állandó híddal Buda és Pest egysége is létrejött, ami gazdasági csúcsteljesítmény volt abban a korban.

Francia nevelők a háborúban

Az első szekcióban a francia kisasszonyok 1914–1918 fővárosi történetéről Balázs Eszter beszélt. Az EJKK KEKI tudományos főmunkatársa elmondta: a francia nevelőnők (esetleg angolok vagy németek) – akik főként kispolgári vagy polgári családból származtak – nagy számban érkeztek a nagyvárosokba, így Budapestre is. A nevelőnők célja az anyagi függetlenség megszerzése volt, ezért aki magasabban képzett volt, gazdagabb családnál tudott elhelyezkedni, később pedig magasabb társadalmi rangot vívott ki. Így ők a XX. századbeli középosztálybeli nők elődeinek tekinthetők – fogalmazott. Fontos, hogy a nevelőnők nem minősülnek cselédnek, de családtagnak sem, feladatuk főként az előkelő lányok (később a fiúké is) nevelése volt, őket oktatták saját nyelvükre, zongorázni vagy festeni – részletezte.

A háború folyamán a francia nevelőnők „ellenséges elemekké” váltak – idézte fel az akkori viszonyokat Balázs Eszter. Ignotust idézve hangsúlyozta: a francia nevelőnőkkel való bánásmód a retorzió része volt, ezért azt, aki nem tudta szabadon elhagyni az országot, internálták vagy fogollyá is válhatott. A kutató kitért arra is, hogy a hatóságok bojkottot hirdettek a francia és más idegen munkavállalók ellen, ezért a magyar családok elbocsátották a nevelőnőket, majd egy idő után visszahívták őket.

Feltűnő és eltűnő szlovákság

A pesti szlovák evangélikus templom alapítvány létrehozásának történetéről Matus László, a MÁV Archívum tudományos kutató levéltáros-szakértője számolt be. Elmondta, hogy az 1834-ben Ján Kollár vezetésével megalakult önálló gyülekezetnek kezdetben mintegy 650 tagja volt, az adakozók közel negyvenen voltak, majd számuk néhány év alatt jelentősen csökkent. A szlovák fundátorok (alapítványtevők) pesti polgárjoggal, valamint saját, elsősorban terézvárosi vagy józsefvárosi ingatlannal rendelkeztek, két-három gyermeket neveltek, 40 százalékuk fuvaros vagy szekeres volt – részletezte. Kifejtette: a lelkész nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az adakozókat példaképként állítsa a gyülekezet elé, ezért kiemelt temetést rendeztek számukra, évente megemlékeztek róluk és arcképüket is megfestették. A kutató egyebek mellett szólt az egyik legfőbb adományozóról, Vízvári Zsófia kereskedőasszonyról is, aki 15 ezer aranyat és a Király utcai házát hagyta a szlovák egyházra azzal a céllal, hogy abból kizárólag templomot építhetnek. Hajnal Sámuelről úgy fogalmazott: ő képviselte annak a sikeres vállalkozó egyháztagnak a típusát, aki nemzeti és politikai témákban is jártas és szóban, illetve írásban is elkötelezett szlovák.

Alexander Wrchovszky pesti szlovák ügyvéd életéről és 1865-ös rejtélyes eltűnéséről Demmel József, az EJKK KEKI tudományos munkatársa beszélt. Wrchovszky nem csak szlovákul beszélt, Bécsben végezte az egyetemet és titkos társaságot alapított. Kitért a szlovák nemzeti mozgalomban végzett tevékenységére, és arra, hogy Pozsonyból azért költözött Pest-Budára, hogy ügyvédi irodát nyisson. Szólt arról is, hogy miután a magyar Ügyvédi Kamara tagjává választották, a magyar ügyvédek fellázadtak, mert Wrchovszky főleg németül praktizált. A kutató kifejtette: az ügyvéd eltűnésének oka mégis inkább a Matus László által említett, Király utcai egyházi ingatlan értékesítése volt, amivel azért bízták meg Wrchovszky, mert ő volt az egyházi közösség jegyzője. Hozzátette: Vízvári Zsófia végakaratának végrehajtója is az ügyvéd volt. Demmel József kitért arra is, hogy amikor a lelkésznek feltűnt a leltári hiány, Wrchovsky tudatosan szított ellentétet a gyülekezetben azért, nehogy rábizonyítsák a hűtlen kezelést. Végül a vagyonos ügyvédet csődeljárás alá vonták, de a templomépítésre szánt összeg már nem lett meg, ezért a csődeljárás elől menekülve elhagyta Pestet – idézte fel a történteket a kutató. Az ügyvéd holttestét soha nem azonosították, mert azt a férfit, akit megtaláltak, azonnal eltemették – zárta beszámolóját.

„Kritikusan fanyar”

A szlovák írók budapesti bolyongásáról a dualizmus korabeli Budapesten Kollai István, a pozsonyi Comenius Egyetem kutatója mesélt. Kiemelte: a dualizmus után elmúlt a hazai szlovákok reménykedő érzése, és az értelmiségiek inkább „kritikusan fanyar” jelzőkkel mutatták be a magyarországi helyzetet. A szlovák kulturális emlékezet jelentős szerzői közül bemutatta Peter Bellát, aki a magyar vasútnál minisztériumi pozíciót töltött be, ezért szépírói munkáságát álnéven végezte a szlovák lapoknak. Janko Jesenský költő, íróról a kutató elmondta, hogy szlovák nemesi családból származott és ügyvédnek tanult, ami jellemző volt a reformkorban ebben a közegben, mert így politizálhatott és kulturális életet is élhetett. A vizsgái ugyan nem sikerültek Pesten, de akkor születtek az első karcolatai – részletezte. Kollai István beszélt még Jozef Gregor-Tajovskýról is, aki szintén a szlovák nemzeti mozgalom résztvevője volt és hasonlóan írt Budapestről, felesége pedig az első szlovák feminista írónőként tevékenykedett. Megerősítette: Budapest a bemutatott írók szerint a vidámság és a szlovákok elnyomásának színtere volt.

Újságírók a nemzetek között

Szabó Dezső és egy román szocialista újságíró, Leonard Paukerov levelezését mutatta be Nagy Levente, az ELTE BTK egyetemi tanára. Emlékeztetett: Szabó Dezső 1929 karácsonyán az éhezés és a mellőzöttség miatt bejelentette, hogy nevét románra változtatja, felveszi a román állampolgárságot és Bukarestbe vándorol. A kutató hangsúlyozta: Magyarországon nem maradt fenn a történtekről hiteles dokumentum, de a Román Nemzeti Levéltár bukaresti fiókjában olvasható Szabó Dezső és Paukerov levelezése. Ebből az anyagból kiderült: Paukerov kilátásba helyezte, hogy egyebek mellett Szabó Dezső egyik művét lefordítják, előadásokat tarthat és franciatanári állást is kap – részletezte. Szabó Dezső azonnal távozni akart, de egy tisztviselő lebeszélte őt a diplomáciai botrányra hivatkozva – tette hozzá. Nagy Levente kitért arra is, hogy Paukerov 1907-ben települ Magyarországra, mert kiutasították Romániából egy cikk miatt. Kifejtette: Budapesten Paukerov bekapcsolódott a román nacionalista mozgalomba és több, ehhez kötődő vezető lap szerkesztője lett. Elmondta, hogy később a Pesti Napló munkatársaként elkísérte a Bukarestbe bevonuló német és osztrák csapatokat, majd részt vett a Tanácsköztársaság kikiáltásában, amelyről 1920-ban már Kolozsváron írta meg a visszaemlékezéseit.

Átutazók Óbudán

A második szekcióban Halász Gábor író, irodalomtörténész, kritikus – aki Walter Benjáminhoz hasonlóan a zsidóüldözés áldozata lett – 1935-ben, a Nyugat című folyóiratban megjelent tanulmányát elemezte Hörcher Ferenc, az EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének vezetője. Az Óbuda, a kisváros című írásról a kutatóprofesszor elmondta: Halász Gábor 30 évig lakott az óbudai Selmeci utcában, amelynek közelében ő maga is él évtizedek óta, de Gelléri Andor Endre is az ottani lakosok közé tartozott. Az intézetvezető kifejtette: a tanulmány célja a közösségi emlékezet rekonstruálása volt, amelyben a szerző az óbudai sajátosságokon keresztül igyekszik bemutatni Magyarországot. 

A flâneur, vagyis a „kószálás” egy villamoson zajlik, és az azon utazók szemszögéből mutatja be Óbudát Halász Gábor – részletezte Hörcher Ferenc. A „kisváros” leírásában, mint egy ősközösségben, megjelennek a játszadozó gyerekek, a trécselő asszonyok és a kocsmába járó férfiak – mutatott rá. Hozzátette: Halász Gábor „történeti mélyfúrást” is végzett, amelyben a római kortól a középkoron és a török hódoltságon keresztül mutatja be a települést, amely a Zichy család birtokaként élte aranykorát, mert hagyományai akkor alakultak ki – fogalmazott. 

Az ezután elhangzott előadásokban szó esett egyebek mellett a cselédekről és a budapesti stadionok születéséről is.

Nyitókép forrása: Flickr / Jorge Franganillo

Témakörök: Budapest, konferencia, nemzetek, történelem
Könyvtár

Valóban ismerjük Trianon tényeit?

Legyen Trianon megismerésében a rációé a főszerep!

Előadó

Egy stabil jövő felé: alkalmazkodás egy új világrendhez

Konferencia arról, merre tart Európa és Amerika.

HORIZONTOK BLOG

Tadeusz Olszański, a magyar–lengyel kapcsolatok szimbóluma

Mindig megtalálta a módját annak, hogy a két nép közötti kapcsolatokat erősítse.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT