Egy nemrégiben magyar nyelven is megjelent tanulmánykötet apropóján nemzetközi szakértők kötetbemutató kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a történeti alkotmány a magyar politikai gondolkodásban és a gyakorlatban betöltött szerepét.
„A magyar történeti alkotmány – Korszakok és kihívások” címmel rendezett könyvbemutatót és kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Politika- és Államelméleti Kutatóintézete (PÁK) október 18-án a Ludovika Szárnyépület John Lukács Társalgójában. A résztvevőket az EJKK igazgatója, Török Bernát köszöntötte, a kötetet pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter laudálta.
Élő vagy muzeális a történeti alkotmány?
A kötetbemutató utáni kerekasztal-beszélgetésen a korábban angolul már megjelent, immáron magyar nyelven is elérhető könyvről Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész, az NKE egyetemi tanára, Pócza Kálmán, a PÁK tudományos főmunkatársa, valamint Thomas Lorman, a University College London (UCL) tanára beszélgettek. Az eszmecserét Hörcher Ferenc szerző, szerkesztő, a PÁK intézetvezető egyetemi tanára moderálta. Első kérdése arra vonatkozott, muzeális-e a történeti alkotmány? Horváth Attila, a magyar nyelvű kötet lektora elmondta, a rendszerváltás előtt a szinte egyeduralkodó nézőpont az volt, hogy a szokásjog és a történelmi alkotmány egyaránt a „múlt csökevénye”. A rendszerváltozás idején sajnos nem jutott idő e kérdés alaposabb átgondolására. Az Alaptörvény megalkotásának időszakában nyomták meg szakemberek a vészcsengőt, hogy eme örökségünket nem veszíthetjük el. Mára a gyakorlatban több tucat olyan alkotmánybírósági határozat van, amely a történeti alkotmányra hivatkozik. Az ország szuverenitásában szintén fontos szempont, hogy lehet a történeti alkotmányra hivatkozni, így az semmiképpen nem lehet egy muzeális tárgy.
Magyar történelem brit szemmel
Thomas Lormant, a kötet társszerkesztőjét, szerzőjét Hörcher Ferenc arra kérte, röviden vesse össze a magyar történeti alkotmányt az angolszásszal. Lorman elmondta, mindkét történeti alkotmány kritikusan fontos az ország múltjának megértéséhez. Nem a feudális múlt része, ami csak a nemességnek volt fontos, hanem szorosan összefügg egy ország történelmével. A sarkalatos törvények irányítják a politikát, korlátozzák, de ugyanakkor önbizalmat adnak a politikusoknak. Nem véletlen, hogy a kommunisták elsőként pusztították el Werbőczy István szobrát, hiszen a múlttal együtt eltörölték volna a történeti alkotmányt is.
Krízisek és megoldások
Hörcher Ferenc rákérdezett a világháborúk végén történetekre is. Horváth Attila ennek kapcsán kifejtette, 1920-ban egy közel két évig tartó kaotikus állapotban volt az ország. A kommunisták a szovjet alkotmányt akarták lemásolni, miközben már korábban magára hagyták a Szent Koronát a koronaőrség elbocsátásával. Ebben az ideiglenes helyzetben, egy, a történeti alkotmánnyal szembe menő választójogi rendelet nyomán ült össze a nemzetgyűlés. A képviselők elfogadták az 1920. évi I. törvényt, amely megpróbálta összevarrni a korábban szétesett történeti hagyományt. E megoldást másolta le az 1946. évi I. törvény, amelynek szövege még a rendszerváltás során is keringett a rendszerváltó értelmiség körében.
Az alkotmány integratív funkciója
Pócza Kálmán, a kötet szerzője és szerkesztője Hörcher Ferenc kérdése nyomán arról beszélt, hogy a rendszerváltozás után a történelem és az alkotmány eltávolodott egymástól. Sokan ugyanis tartottak a történeti hivatkozások nyomán kialakuló vitától. Ezzel szemben a nemzetközi szakirodalom kiemeli, hogy az alkotmány elsődleges funkciói mellett ugyanolyan fontos integratív funkciója is. Az alkotmány magából a szövegéből, valamint az alkotmánybíróság és a jogtudósok értelmezéséből áll össze. A 2011-es Alaptörvény bepótolta a rendszerváltáskor megspórolt munkát, de fontos a jogértelmezők feladata, hogy a történeti alkotmányt még jobban beemeljék a társadalmi tudatba, hozzák közelebb a történelmet és az alkotmányt. Ez ugyanis erősíti az alkotmány integratív funkcióját.
Törvény és a józan ész
Hörcher Ferenc arra is rákérdezett, újraírható-e a jövőben az Alaptörvény úgy, hogy abból kiiktatják a történeti alkotmányt? Elhangzott, az Alaptörvényen csakis egy kétharmados parlamenti többség tud legitim módon változtatni. Horváth Attila kiemelte, a szokásjog lerontja a törvényt, azaz egy erős társadalmi háttérrel a történeti alkotmányt nem lehet már eltörölni. Maga a józan ész is azt mondja, hogy a legfontosabb előírásokat nem lehet megváltoztatni, persze a jövőben árnyalatok és hangsúlyok tudnak változni. Ennek kapcsán Thomas Lorman hozzátette, a történelmi alkotmány lényege, hogy flexibilis, azaz engedi a fejlődést. Egy írott alkotmányban sokkal nehezebb változtatásokat végrehajtani, amiből például az USA-ban komoly problémák vannak. Sajnos az angolhoz hasonló tiszteletteljes hagyományt nem erősíti, hogy Magyarországon 1944 és 1989 között felnőtt néhány olyan generáció, amely áldozatul esett a történelmi alkotmány elleni propagandának.
Nyitókép: Werbőczy István szobra. Forrás: Fortepan
