Az Európai Uniónak egy új keleti politikára lenne szüksége, hiszen a korábbit érvénytelenítette a háború. Kérdés az, hogy milyen megközelítést követ majd az unió, illetve az egyes tagállamok. Az energiapolitika trendjei, a német belpolitika átalakulása és az orosz–ukrán háború katonai műveletei mellett erről is szó esett az egyetemen megszervezett kötetbemutató eseményen.
A Europe And The War Of Ukraine (Európa és Ukrajna háborúja) címmel megjelent tanulmánykötet nyilvános bemutatóját szeptember 25-én, hétfőn, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában szervezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának (HHK) Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszéke (NBTK), a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) és a brüsszeli The Foundation For European Progressive Studies (FPES) nevű szervezet.
22 fejezet, 25 szerző
Az eseményt Szenes Zoltán, az NBTK professor emeritusa nyitotta meg. A résztvevők bemutatása után elmondta, a nyáron megjelent új könyv valamennyi tanulmánya az orosz–ukrán háború első éve nyomán keletkezett. A kötet összesen 22 fejezetből áll, 25 szerző munkáját dicséri. Köszöntőjében Molnár Anna, az NBTK tanszékvezető egyetemi tanára hozzátette, fontos, a választott témáját széles körűen feldolgozó, az ideológiai, filozófiai háttér bemutatásától kezdve egészen az ukrán belpolitika mélységeiig eljutó könyv született. Sajnos a háború jelenleg is zajlik, ami továbbra is befolyásolja a globális biztonságot, az energiaellátást, az élelmiszeripart, de hatással van például a migrációra is. A háborúval nagyon komoly kihívás érte az európai biztonsági architektúrát. Így az elemzőknek, kutatóknak fontos feladata megértetni az eseményeket, a folyamatokat és a mélyebb összefüggéseket.
Érzelmes nézőpontok
A könyvet a résztvevők számára Andor László, Bozsó Péter Tamás közgazdászok, valamint Dunay Pál, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Karának egyetemi docense ismertették. Andor László megállapította, hogy minden bizonnyal a Ludovika a legmegfelelőbb helyszín egy ilyen könyv bemutatójára. Bár az a háborúról szól, mégis a legkülönfélébb területek szakértői jelennek meg benne, hogy segítsenek megérteni ezt a nagyon összetett kérdést. A szerzők között vannak ukránok is, hogy az ottani belpolitikai eseményekről is hiteles forrásoktól olvashassunk. Andor László a kötet szerkesztőjeként azt is elmondta, összesen hat európai ország szervezete támogatta a tanulmányok megjelenését. Eredetileg ezek a szervezetek az EU–orosz kapcsolatokat akarták feltárni, de a háború kitörése megváltoztatta a fókuszt. A munka megkezdésekor, a harcok hatodik hónapjában az derült ki, hogy többféle nézőpont alakult ki Európában a háborúról, ezek gyakran nem nélkülözték az érzelmeket sem. A kötet éppen ezért fontosnak tartotta fenntartani a széles körű, sok nézetet befogadó, de objektív attitűdjét abban a tudatban, hogy a teljes igazság egyelőre nem kideríthető.
Új keleti politika előtt
Andor László hozzátette, a tanulmánykötet egyik konklúziója az lehet, hogy az EU-nak egy új keleti politikára lenne szüksége, hiszen a korábbit érvénytelenítette a háború. Kérdés az, hogy milyen megközelítést követ majd az unió, illetve az egyes tagállamok. Szerinte a legvalószínűbb egy tágabb értelmű rekonstrukciós gondolat kialakulása ma, ami nem csupán Ukrajnát érinti, hanem az egész keleti térséget. Andor László ismertetését azzal zárta, örvendetes lenne, ha kötet mihamarabb eljutna az oktatásba, de még jobb az lenne, ha már a háború lezárásáról is lehetne írni egyet. Emellett számos téma további feldolgozást igényel, példa erre az ukrán területek fizikai elpusztításának hatása a környezetre.
Nem minden kérdésünkre felel
Dunay Pál felkért recenzensként szólt hozzá a könyvhöz. Mint elmondta, mindenképpen fontos, hogy a kötet megjelent, ő már biztosan használni fogja saját óráin. Szerinte azonban a sok fejezet és a húsznál is több szerző szerepeltetése túl komplexé tette a könyvet, emiatt némely téma kidolgozása elnagyolt lett. Szintén nem nehéz észrevenni, hogy a négy magyar és nyolc német szerző szerepeltetése hangsúlyossá teszi a kötetben Közép-Európa szempontját. Dicsérte ugyanakkor a kínai–orosz kapcsolatokról szóló elemzést, amely kellően mély és fontos összefüggésekre világít rá. Történtek persze olyan események is, amelyeket nem lehetett előre látni, ilyen például a BRICS országok bővülése. A könyv arra sem ad valódi választ, hogyan értettük ennyire félre az oroszokat, miért gondolták azt, hogy a Krím megszállása után megpróbálhatják megvívni az Ukrajna elleni háborút is. Az is fontos kimaradt kérdés, vajon meg lehet-e tartani a nemzetiközi jogot megsértő, háborúval szerzett területeket, ha a harcok véget érnek, és egyik fél sem győz valójában. Ugyancsak kérdés, mit jelent majd a világ számára egy meggyengült Oroszország. Vajon eljöhet ezzel egy új weimari köztársaság? – tette fel a kérdést Dunay Pál.
Új technológia a gázszállításban
Bozsó Péter Tamás a kötet energiapolitikai témájú szerzőjeként kapott szót a rendezvényen. Arról beszélt, hogy korábban csak csővezetéken lehetett gázt szállítani az országok között. A vezetéken érkező gáz több állam, például a német gazdaság egyik alapjává vált. A háború ezt megváltoztatta még akkor is, ha ezek a vezetékek a háború alatt is szinte zavartalanul működnek. A cseppfolyósított földgáz (LNG) megjelenése felkavarta az állóvizet, hiszen az már tankerhajókon is szállítható – akár az óceánon keresztül is. Az új technológia komoly átrendeződést hozott a piacon, Amerika így nagyobb gázexportőrré vált, mint Katar. Oroszország szintén fejleszti saját LNG exportját. Európa importja ebből az orosz energiaforrásból 25%-kal növekedett az elmúlt évben.
A könyvbemutatón a kötethez szakértői megjegyzést fűzött Molnár Anna egyetemi tanár, Kis-Benedek József, ny. ezredes, az NKE címzetes egyetemi tanára, az MTA doktora, valamint Csiki-Varga Tamás, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
Fókuszban a stratégiai autonómia
Molnár Anna elmondta, a kötethez szervesen kapcsolódik az általa vezetett tanszék nemzetközi projektje, az EUSecure program. A projektben olasz, portugál, görög és erdélyi egyetemmel közösen fejlesztettek tananyagot európai biztonságpolitikai kérdésekről, melyet már több mint 800 hallgató kezdett el feldolgozni. Molnár Anna kiemelte, a stratégiai autonómia kérdése mind a könyvben, mind a projektben komoly hangsúlyt kapott: a háború felélesztette az erről való európai gondolkodást, elég, ha itt csak Macron elnök megszólalására utalunk. Maga a téma már a kilencvenes években, a jugoszláv háború idején megjelent. Hivatalosan a szó védelmi összefüggésben 2013-ban jelent meg az Európai Tanács egyik dokumentumában. A Brexit után újra előkerült a kifejezés. A háború ismét fordulópontot jelentett, a védelmi képességek hangsúlyozását ezúttal a technológiai függőségek enyhítése is kiegészítette. Az EU egy különleges nemzetközi szereplő, és bár akadna eszköze saját biztonsági stratégia kialakítására, hiszen a fegyvereken túl a gazdasági ereje is kiemelkedő, egyelőre biztonsága a NATO, így az Egyesült Államok függvénye – mondta el Molnár Anna.
Győzelem vagy kompromisszum
Kis-Benedek József katonai, hadműveleti aspektusokkal egészítette ki a könyvben leírtakat. Rögtön azzal kezdte, a háború végén szívesen megírja majd a kötet második, a katonai szakterületre koncentráló részét. Elöljáróban annyit mondott, a fegyverszünet lehetősége mindig a katonai helyzet állásától függ. Ma sem az oroszok, sem az ukránok nem érték el a saját céljukat, és nem is képesek megfordítani a háború menetét, a fegyveres harc ezért még évekig folyhat – akár a mai magas, akár egy alacsonyabb hőfokon. A nyugalmazott ezredes, miután röviden ismertette az elmúlt hónapok harcait, azok jellemzőit, érdekességeit, arról is beszélt, hogy a szakirodalom szerint a háború abszolút győzelemmel, fegyverszünettel vagy politikai megegyezéssel érhet véget. Az abszolút győzelmet szerinte a jelenlegi helyzetben egyik fél sem érheti el, ezért a politikai megegyezés a valószínűbb. Hangsúlyozta, utóbbi, azaz kompromisszum nélkül lehetetlen lezárni a háborút, amely amíg zajlik, az egész világ biztonságára kihatása van.
Hogyan változott meg a németek hozzáállása?
Csiki-Varga Tamás a könyv a német biztonságpolitikáról szóló fejezetét kommentálta. A háború ugyanis nagyon komoly hatással volt Németországra. Ez a német Ostpolitik (keleti politika) vége, azaz újra kellett gondolni azt az elvet, hogy csakis gazdasági alapon tartsanak fenn szívélyes kapcsolatot az oroszokkal. A változások közül kiemelkedik a német energiapolitika útkeresése, hiszen Németországnak új energiabeszállítókat kellett felkutatnia. Bár a német döntéshozók ráébredtek, hogy akár egy új vasfüggöny is emelkedhet a NATO keleti határán, ugyanakkor az ország még nem készült fel arra, hogy a geopolitikát meghatározó szereplő legyen a világban. Ehhez az is hozzátartozik, hogy bár néha habozni látjuk a németeket egyes döntések meghozatalánál, ettől függetlenül ma Ukrajna egyik legnagyobb támogatója Németország – mondta el Csiki-Varga Tamás.
A hallgatói kérdések és szakértői válaszok után az eseményt László Andor szerkesztő azzal zárta, hogy a kötetnek biztosan lesz még folytatása.
