Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Előadó
Sarnyai Tibor
Sarnyai Tibor
újságíró
  • 2023.05.18.
  • 2023.05.18.
Magazin / Előadó

Nemzetközi együttműködések mérsékelhetnék az inflációt

Az üzemanyag, az élelmiszerek és a lakhatás költsége fűti az inflációt, melyet ma elsősorban nem a monetáris politika, hanem a nemzetközi együttműködések szélesítése, a globális ellátási láncok újraépítése tud leginkább enyhíteni – hangzott el azon az eszmecserén, amelyen nemzetközi közgazdász szakértők vettek részt.

Immáron ötödik alkalommal szervezte meg a Budapesti Államháztartási Szemináriumot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete (GVK) a Pénzügyminisztérium, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Államháztartási és Pénzügyi Szakosztályai társszervezésével a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében május 18-án. A konferencia ezúttal az „Energiahiány okozta stagflációs kockázat – Hogyan lehet ezt szabályozókkal megelőzni és enyhíteni?” címet viselte.

Nemzetköziesedés és tudásmegosztás

A konferencia előadóit és résztvevőit Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) dékánja köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ÁNTK egyik kiemelt célja a nemzetköziesedés támogatása, amely egyfelől tágítja saját látókörünket, másfelől pedig segítségével saját meglátásainkat egy még szélesebb körű közönségnek tudjuk eljuttatni. Ma különösen fontos ugyanis a párbeszéd a világ előtt álló összetett problémák kezelésében és az innováció támogatásában. A mostani konferencia témája ráadásul egyaránt érinti a politikai döntéshozókat és a magánszférát is, így a párbeszédnek nem csupán akadémikus, hanem komoly gyakorlati jelentősége is van.

Deli Gergely, az NKE rektora megnyitójában méltatta a konferencián megszólaló szakembereket. Azt is elmondta, amikor nehéz gazdasági idők tanúi vagyunk, mint ma, az NKE egyik feladata az, hogy támogassa a döntéshozókat, illetve a privát szféra szereplőit a tudományos konzekvenciák levonásával a COVID, az ellátási láncok megtörése vagy a háború okozta válság megértésében. A rektor arról is szólt, hogy a stagfláció jelenségét megtapasztaltuk már múlt században is, fontos lenne, hogy ma másképp, a közgazdaságtan törvényeire figyelve kezeljük. Most, amikor az infláció emelkedése megtörni látszik, mindenképpen érdemes levonni a tanulságokat. Talán ezzel is felkészültebben várhatjuk majd a következő válságokat ­– hangsúlyozta Deli Gergely.

Miért kínálati oldali a mai infláció?

A konferencia nyitóelőadását Larry Randall Wray, az egyesült államokbeli Bard College Levy Közgazdasági Intézetének közgazdászprofesszora tartotta „Stagflációs kockázat – puha vagy kemény landolás?” címmel. A modern amerikai monetáris politika egyik elméleti atyja elmondta, a költségeket elsősorban a valódi erőforrások befolyásolják, nem a finanszírozási lehetőségek. Ezért fontos, hogy lehetőleg a valódi lehetőségeink szerint költsünk. A központi bankok egyre kevésbé tudják befolyásolni az inflációt, inkább a központi kormányok bankjaként működnek. A professzor hangsúlyozta, a most tapasztalható infláció az USA-ban kínálati oldali, hiszen a gazdaság megtorpanását az ellátási láncok megszakadása okozta. Érdemes emellett arról is beszélni, hogy az USA gazdasága az importra épült, a hazai befektetések szinte leálltak az utóbbi időben. Az USA monetáris politikájáért felelős FED a COVID-válságra korrekt választ adott: türelemmel kivárt. Azonban a járvány hatásai jóval tovább tartottak, mint remélték: az ellátási láncok nem tudtak – többek között a kínai lezárások miatt sem – visszaépülni időben. A költségek és az árak emelkedni kezdtek, ami magas inflációt jósolt. Időközben kitört az orosz–ukrán háború, ami tovább fokozta a gondokat.

A monetáris politika sokat változott a Milton Friedman-i alaptétel óta, miszerint a több pénz megjelenése inflációt okoz. Ma már szinte lélektani hadviseléssé vált megérteni az inflációt, ami a piaci várakozások befolyásoló ereje miatt az érzelmekkel is játszik már. A professzor azt is hangsúlyozta, a FED nem tudja megakadályozni a szövetségi kormányt, hogy költekezzen vagy – mint a COVID idején – pénzt adjon az állampolgároknak. Az infláció kapcsán a professzor azt hangsúlyozta, mindennek az alapja az üzemanyag, az élelmiszerek és a lakhatás költsége. Szerinte a monetáris politika részéről a türelem a legjobb szabályozó. Az inflációt ma ugyanis elsősorban nem a monetáris, hanem a fiskális oldalról lehet jobban kezelni, megfelelő energetikai befektetésekkel és adóemelésekkel ott, ahol ez szükséges. A kereslet csökkentése ugyanis nem nyújthat megoldást a kínálati oldal miatti inflációra. A professzor azt is kiemelte, hogy a FED komoly hírnevet szerzett abban, hogy a szervezet garantálja az alacsony inflációt az USA-ban. Valójában a globalizált piacok, azaz a minimális hazai innováció mellett a távoli, de olcsó országokba kiszervezett munka őrizte a COVID előtt az inflációt, és ugyanezen az okok ütöttek vissza a COVID után. A várakozások szerint az átlag amerikai 3%-kal szegényebb lesz, mint ahogyan azt a 2023 végére tervezte, a GPD pedig várhatóan 5.5%-ot esik vissza. Emellett az alapkamat 400 bázispontos emelése az Egyesült Államok egyik legnagyobb bankkrízisét okozta tavasszal. A bankok 40%-a mondja ma az USA-ban, hogy kevésbé érdekelt a hitelezésben, ami problémákat okoz a hitelpiacon. Az amerikai gazdaság lassulását pedig az egész világ érezni fogja.

Mindennél fontosabb az együttműködés

A következő előadó, Jürgen Jerger, a Regensburgi Egyetem Nemzetközi és Monetáris Közgazdaságtan Tanszékének professzora a „Nemzetközi válságok és stagfláció: a monetáris politika szerepe” című előadásában szintén a kínálati oldal gondjairól szólt, ám kontinentális szempontból. Kiemelte, Michael Bruno és Jeffrey D. Sachs 1985-ben megjelent, e témában írott könyve ma is pontos meglátásokat tartalmaz. A professzor elmondta, tavaly, amikor a COVID után már szinte visszatértünk a normális működéshez, kitört az orosz–ukrán háború, a stagfláció szó utáni keresés mértéke pedig komolyan megnőtt a Google keresőjében. Ma együtt fennálló krízisek okoznak gazdasági válságot: a COVID, a háború, a növekvő számú nemzetközi konfliktus, az energia- és élelmiszerválság, a klímaváltozás, a természet kifosztása, az elöregedő társadalmak, valamint a nemzetközi ellátó láncok megzavarása.

De valóban regresszió jön? Egyelőre a Világbank számai nem ezt mutatják, ám a GDP a COVID előtti szintnél magasabbra növekedése még távol áll a nemzeti gazdaságoktól. Az infláció 2023-ban mindenütt csökkeni fog, 2024-re akár a normalitást jelentő 2%-ra is beállhat az IMF számításai szerint. A professzor hozzátette, ezek az előrejelzések persze nem tartalmazzák a még előre nem látható sokkokat. Egyelőre azonban nincs okunk sem a fiskális, sem a monetáris politikát kritizálni.

Jürgen Jerger aláhúzta: az egymás teljesítményétől kölcsönösen függő nemzetközi gazdaságban nagyon fontos lenne az együttműködés, hiszen a keresleti és a kínálati oldal szerepe továbbra is kiemelt. Az új elméletek sokat finomítanak az infláció és a regresszió jelenségében megértésében, de továbbra is a kereslet és a kínálat a közgazdaság alapfogalmai. Úgy tűnik, hogy a szabályozó szervezetekben ülő szakemberek szintén tisztában vannak ezzel. A professzor szerint a válságok nem a keresleti oldalon okoznak gondokat elsősorban, ezért a fiskális vagy a monetáris politika apró változtatásaival ezeket nem lehet kezelni. A fiskális politikának szerinte elsősorban az elosztási problémákat kell elhárítania, míg a monetáris politikának az árstabilitás fenntartását kell céloznia. Az infláció kapcsán arról szólt, a jelenséget azért is nehéz kezelni, mert az energia- és az élelmiszerárak a piac által várt növekedése mindig tovább fűti azt. Így a nemzetközi együttműködések erősítésén túl nincs egyetlen olyan kiemelt szabályozási terület, amely sikeresen megküzdhet a stagflációval.

Magyar, horvát és svájci szakértők

A nyitóelőadások után a közönséggel, valamint Kutasi Gáborral, az NKE GVK intézetvezetőjével közösen beszélgetett a két szakember a stagfláció témájáról, a hitelezésről és a központi bankok szerepéről. A konferencia délután további előadásokkal és kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelyen magyar, horvát és svájci szakemberek mellett részt vettek az NKE GVK kutatói is, így Czeczeli Vivien junior kutató, illetve az intézet tudományos munkatársa, Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, az MKT Pénzügyi Szakosztályának elnöke.

Témakörök: konferencia, közgazdaságtan, monetáris, stagfláció
ÖT PERC EURÓPA BLOG

Magyar ET elnökségi nemzetpolitikai nyitókonferencia

Az eseményt Marija Pejčinović Burić, és Gulyás Gergely nyitotta meg.

Előadó

Egy nemzetközi elismerésre és védelemre váró alapvető jog

Szakmai fórum a nyelvi jogokról.

Előadó

Új kihívásokkal szembesül az unió legnagyobb vívmánya

Nemzetközi tanácskozás a harminc esztendős közös piacról.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT