A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett az egyetem rendészeti eszmecseréjén.
„Bűn és büntetés V. – A szervezett bűnözés elleni küzdelem büntetőjogi és kriminológiai aspektusai” címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Büntetőjogi Tanszéke (BT) és Kriminológia Tanszéke (KT) a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként november 14-én, az Oktatási Központban.
A megjelenteket Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, az NKE RTK BT professor emeritusa üdvözölte, aki köszönetet mondott a nagyszámú érdeklődőnek a megjelenésért, illetve az előadóknak a felkészülésért. – A szervezett bűnözés nem puszta törvénysértés, hanem árnyékvilág, ami a társadalom réseiben él, a bűnözők pedig nem csupán törvényeket szegnek, hanem mérgezik a közösségeket – emelte ki A szervezett bűnözés elleni küzdelem aktuális rendészeti feladatai című előadásában Töreki Sándor r. vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes. Mondandóját a szervezett bűnözés hazai, a rendszerváltozással kezdődő történetének áttekintésével kezdve. Kiemelte, akkor a bizonytalan jogi környezetben a bűnüldöző szervek meggyengültek, jellemző volt a korrupció és dominált az erőszak, míg a megszerzett javakat a bűnözők a maguk jólétére fordították. A 2000-es évekre a globalizáció hatására megjelentek az etnikai alapon működő, irányított szervezetek is, amelyek fő területe a kábítószer-csempészet, a prostitúció és a védelmi pénzek szedése volt.
Karakteres változások
2010-től kezdve a rendőrség karakteres változáson ment át, újragondolta elemző munkáját, azóta aktívan kutatja és tárja fel a legkisebb csoportokat is. A rendőrök figyelemmel kísérik e szervezeteket (273 csoportot tartanak számon). A korábban jelentős albán csoportok eltűntek, helyettük ukrán (online bűncselekmények) és távol-keleti állampolgárok (pszichoaktív anyagok) jelentek meg. Napjainkra a korábbi több mint 400 ezerről 115 ezerre csökkent a regisztrált bűncselekmények száma. A nagy létszámú csoportok helyett jellemzőbbek a kisebb csoportok, s míg korábban a csoportok 80%-a budapesti vagy Pest megyei volt, 2020-ra e szám megfeleződött, mára pedig mindössze 30%-uk maradt a főváros közelében. Ezekre a laza, hálózatszerű működés a jellemző, amelyben előtérbe kerül az online kommunikáció.
A csoportok döntő többsége kábítószerrel foglalkozik, de jelentős terület még a pénzmosás, az online csalás is, melynek felderítése nem egyszerű, hiszen a callcenterek eleddig nem Magyarországon voltak. Csökkent a korrupció jelensége, ma 10 ismert csoport foglalkozik ezzel, főként orvosi segédeszközök kiutalásával. A rendőrség 2011-ben még 75–80 ilyen csoportot tartott számon, amelyek akkor összefonódtak az igazságszolgáltatással vagy a közigazgatással. Az emberkereskedelem kapcsán 25 csoportot elemeznek, amelyekben kevés a magyar tag, jellemzőbbek a moldáv, román és szerb állampolgárok.
Eredmények egy szüntelen csatatéren
Töreki Sándor hangsúlyozta, a szervezett bűnözés elleni harc folyamatos, hiszen az újraszerveződik és megújul, eszközei finomodnak. Fontos tehát a hazai és a nemzetközi bűnüldöző szervek együttműködése. A rendőrség 2011-ben 40, ám az idén már 166 csoportot számolt fel. A 13 milliárd forintot kitevő, bűncselekménnyel megszerzett bevételből pedig 6 milliárd forintnyi vagyon sikerült lefoglalni. A jövőről szólva a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes elmondta, a háború miatt megjelenő illegális fegyverek, a kriptovaluták, az online világ, így a mesterséges intelligencia szerepe lesz egyre kiemelkedőbb. Szintén növekedésre számít a környezetvédelmi bűnözés területén (mint például a hulladék illegális nyugatról keletre való szállítása a környezetvédelmi kvóták kijátszása érdekében), ahol már megjelentek a magyar állampolgárok.
Az online csodaszer bukása
– A kábítószer-élvezet, így annak szervezett kereskedelme is régmúltban gyökerező jelenség, amit a digitalizáció új dimenzióba helyez, ez pedig új kihívást jelent – hangsúlyozta Polt Péter legfőbb ügyész, az NKE RTK BT tanszékvezető egyetemi tanára A szervezett kábítószer-kereskedelem című előadásában. Bár a jelenség maga változatlan, ám az elkövetési módszerek változnak, így a felderítéshez tanulási kényszerrel járó új szaktudás és új nemzetközi bűnügyi együttműködés szükséges. Polt Péter arra is rámutatott, hogy az ismertté váló bűncselekmények statisztikájában állandó a kábítószerrel való visszaélések száma, azaz úgy tűnik, mintha a szervezett bűnözés távol tartaná magától az online világot. Ám valószínűleg inkább a látencia magas. Hiszen az online tér az elkövetés helyévé és a kommunikáció eszközévé vált, így a felderítés és a bizonyítás egyre nehezebb. Ráadásul a fogyasztót és a kereskedőt érdekközösség köti össze, azaz a sértett ellenérdekelt, hogy kiderüljön a cselekmény. Egyelőre abban sincs konszenzus, hogy hogyan kezeljük a fogyasztás jelenségét. Vannak olyan tagállamok, ahol a könnyűdrogok használata megengedett, ami megnehezíti az egységes fellépést.
Polt Péter példával is illusztrálta, milyen fontos a rendőrség megfelelő informatikai felkészültsége a digitális világban. Egy büntetőeljárást ismertetett, amelyben egy szervezet jelentős mennyiségű kábítószert hozott külföldről a fővárosba, az elszámolásra és a nyilvántartásra pedig egy erre a célra gyártott online eszközt alkalmaztak. A platformot azonban bírói engedéllyel az FBI felügyelte (hazánkban 17 ilyen eszköz volt jelen). Így az ügyészség nemzetközi jogsegély keretében fért hozzá a kommunikáció teljes anyagához. A szervezetre Európa területén – összehangolt rendőri akció keretében – ugyanazon a napon csaptak le, s gyűjtötték be a bizonyítékokat.
A közös nyomozócsoportok sikerei
Szintén kihívást jelent az országhatárok átjárhatósága, amely a technológia fejlődésével együtt, egymást segítve ad előnyt a bűnözőknek. Egy példaként hozott másik büntetőügyben jelentős mennyiségű kábítószerrel elkövetett kereskedelmet sikerült leleplezni. A sikert a szlovén és magyar hatóságok közötti együttműködés segítette. A szlovén kikötőbe érkező konténerbe ugyanis ismeretlen tettesek kábítószert telepítettek. A két ország ügyészsége pedig megállapodott, hogy engedik ellenőrzött keretek között elszállítani a konténert, hogy a címzettet is megtalálják. A magyar elkövetőket a hazai kirakodás közben tetten érték, a bíróság az egyik vádlottat életfogytig tartó, a másikat 12 éves börtönbüntetésre ítélte. Egy másik, szlovák–magyar csoportnak szintén sikerült egy súlyos bűncselekmény-sorozatot lelepleznie, ahol még kriptovalutával való visszaélés miatt is vádat emeltek. Ennek kapcsán Polt Péter kiemelte, mennyire fontos elem a vagyon elvonása az elkövetőktől, hiszen e nélkül a szabadságvesztésnek sincs akkora elrettentő hatása. A legfőbb ügyész a bűnügyi együttműködés leghatékonyabb formájának nevezte a Eurojust égisze alatt létrehozott közös nyomozócsoportokat (JIT), amelyek egy akár részben eltérő jogi környezetben is sikeresek. Emellett pedig az európai közös gondolkodásnak és együttműködésnek egy új formációja is megkezdte nemrégiben a működését, létrejött a European Judicial Organised Crime Network, azaz egy szervezett bűnözés elleni ügyészi hálózat, amelynek hazánk is részese.
Ki a szervezett bűnözés áldozata?
– Vajon mások a szervezett bűnözés áldozatai, mint az összes többi bűncselekmény áldozata? – tettel fel a kérdést A szervezett bűnözés áldozatai című előadásában Barabás Andrea Tünde, az NKE RTK KT tanszékvezető egyetemi tanára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója. Azt hangsúlyozta, vannak olyan bűncselekmények, amelyekben nincs áldozat. Áldozatok a statisztikában is csak kis számban, elsősorban a vagyon elleni bűncselekményekben és az emberkereskedelem tűnnek fel. A jellemző bűncselekmények, mint például a hamis magánokirat felhasználása, a költségvetési csalás vagy a hivatali vesztegetés áldozat nélküliek. Sokszor ugyanis az emberek nem érzik, hogy ezek bűncselekmények, mert félnek, mert nem érdekli őket vagy éppen haszonélvezői az eseményeknek. Ez pedig igencsak megnehezíti a cselekmények felderítését. Fontos ezért a társadalmi tudatosítás, felvilágosítás, hogy a látencia kisebb legyen. Emellett fontos még az áldozatnak járó kompenzáció, így a vagyonvisszaszerzés, illetve a sértettek törvényben is előírt támogatása, kárenyhítése.
– Mutatnak sajátosságokat a szervezett bűnözés áldozatai – ismertette a tanszékvezető. Megkülönböztethetünk közvetlen és közvetett áldozatokat. Előbbiek a sértetté vált személyek, a bűnözői kör tagjai – akiket a társadalom jellemzően kevésbé szokott sajnálni –, valamint a bűncselekmény közben véletlenül áldozattá válók. Közvetett áldozatok pedig a helyi közösség és a társadalom tagjai – például a függővé tett emberek, illetve kiszolgáltatott körülményeik miatt a bűncselekményben résztvevők.
Tetovált emberek
– Tavaly óriási felháborodást keltett a dél-koreai közvéleményben egy 70 millió forint értékű Rolls Royce gépjárművel okozott baleset – kezdte az Új generáció, új szervezett bűnözés: „MZ gengszterek” Dél-Koreában és ennek következményei című előadását Hyon Namgung, a Denveri Metropolitan Állami Egyetem Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének professzora, korábban dél-koreai rendőrtiszt. Történt ugyanis, hogy egy fiatalember a Rolls Royce típusú luxuskocsijával felszaladt a járdára, ott elütött egy szintén fiatal lányt, aki néhány hónap után kóma után elhunyt. A cserbenhagyó férfi nem volt ismeretlen a rendőrség előtt, előzőleg kétszer kötötték össze kábítószerrel kapcsolatos bűncselekménnyel, a vádak szerint ismert bűnszövetkezet tagja volt. Ezt onnan is lehet tudni, hogy a bandatagok nyíltan viselik tetoválásaikat, sőt a közösségi médiában is megosztják, amiből látszik együttműködésük is. A tetoválás Dél-Koreában összefonódott a bűnözéssel, hiszen azok egyes koreai bandák tagjai számára a státuszt és a tagságot jelölik, illetve mások megfélemlítésére is használják. Ennek eredete a japán gyarmati időszakban keresendő, amikor a koreaiak nemcsak a tetoválást vették át a japán Jakuzától, hanem a magatartási kódexet és a strukturált felépítést is. Csak a dél-koreai bandákra jellemző azonban egyes konfuciánus elemek használata, mint például az idősek feltétlen tisztelete. A XX. század második felében a bandák a városok különböző területeihez kapcsolódtak, ahol erőszakos, tiltott üzletekkel szereztek jövedelmet. Ráadásul a médiában egy romanticizált képet festettek róluk, ami miatt divatossá vált bandataggá válni.
A legkevésbé megfelelő példaképek
Ma viszont az MZ vette át az uralmat, azaz a millennial (magyarul Y generációs) és a Z generációs bűnözők törnek előre. A korábbi bandatagoktól eltérően jól ismerik a modern technológiát, körükben nincs szigorú hierarchia, inkább laza szövetségek, amelyek együtt dolgoznak különféle jövedelmező „projekteken”. Nem erőszakosak, hanem illegálisan üzletelnek, s szereznek egyre nagyobb népszerűséget a fiatalok körében. Jellemző rájuk a szövetségkötés, a gyors alkalmazkodás és a hagyományokhoz való hűség. A 2023-as adatok szerint a letartóztattak 80%-a már 30 éves vagy az alatti. A kormány határozott lépéseket próbál tenni ellenük, gyakoriak a fokozott megfigyelések, a célzott razziák és letartóztatások, hogy minél kevesebb ilyen példakép maradjon a fiatalok előtt. A professzor arra is rámutatott, hogy nyilván a társadalmi változások miatt alakult át a bandák mai viselkedése, ám az további kutatást igényel, hogy ez pontosan miért következett be.
Az ezerdolláros angolna
– A környezeti bűncselekményeket felfedezték maguknak a szervezett bűnözők – állította Zsigmond Csaba r. alezredes, az NKE RTK Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék adjunktusa a Szervezett bűnözés megjelenése a vadvilági bűncselekmények elkövetésében című előadásában, amelyben a védett állat- és növényfajok elleni bűncselekményekre koncentrált. Mint elmondta, a keresletet étkezési célok, az egyes gyógyhatású készítmények alapanyagai, valamint a dísz- és ruházati tárgyak generálják. Az EU-ba főként gyógyhatású készítmények, korallok, elefántcsont, egzotikus madarak és vörös hiúz érkezik, míg kifelé a feldolgozott elefántcsont, illetve az európai angolna tart, utóbbi kilója akár 1000 dollár is lehet. Magyarországra az énekesmadarak csempészete jellemző Romániából Olaszország felé.
Az üzlet jövedelmező, a felderítés és a büntetés pedig egyelőre alacsony, ennek jogi hátterét a nemzetközi washingtoni egyezmény (CITES), az EU 338/97/EK rendelete, illetve a Btk. 242. szakasza adja. Ráadásul a csempészet összeköthető más illegális termékek kereskedelmével, hiszen itt is a vásárló, a futár és az orvvadász adja ki a hálózatot. E tevékenység nemcsak az ökológiai egyensúly felborulását okozhatja, hanem egészségügyi kockázatokat is hordoz. Zsigmond Csaba szerint fontos lenne, hogy a bűnszövetségben való elkövetés minősített esetként jelenjen meg a törvényben, legyen egyértelmű, hogy mikor állapítható meg a tévedés mint büntethetőséget kizáró ok, illetve lényeges lenne az online rendelések büntetendővé tétele, most ugyanis nem egységes a „megszerez” elkövetési magatartás értelmezése.
Társas elkövetők, fogyasztói szokások
A szakmai eszmecsere folytatásában Sivadó Máté r. őrnagy, az NKE RTK KT egyetemi docense A szervezett bűnözés kriminológiája címmel, Hollán Miklós, az NKE RTK BT habilitált egyetemi docense A bűnszervezetben elkövetés és a társas elkövetői alakzatok viszonya címmel, Garai Renáta, az NKE RTK BT tanársegédje a Fogyasztói szokások és motivációk az illegális dohánypiacon – kutatási eredmények címmel; végül pedig Schubauer László, az NKE RTK BT mesteroktatója A bűnszervezetekkel kapcsolatos büntetőjogi szabályozás kérdőjelei címmel adott elő.
Nyitókép forrása: police.hu
