Kopátsy Sándor, a kiemelkedő magyar közgazdasági gondolkodó Új közgazdaságtan című könyve kapcsán szakértők beszélgettek a közgazdaságtan újragondolásáról, a gazdaságtörténetről, az állam és piac szerepéről, az innovációról és a tehetség szerepéről az egyetemen.
„Minőség és tehetség – a Kopátsy-féle recept a fejlődéshez” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszéke (NKE ÁNTK KNGT) május 2-án az Oktatási Központ IV. előadójában. Az eszmecsere résztvevői Bánkuty Tamás közgazdász, a Kopátsy Sándor Tudásközpontnak is otthont adó Neumann János Egyetem fenntartó alapítványának kuratóriumi tagja, illetve Pásztor Szabolcs, az NKE ÁNTK KNGT egyetemi docense voltak. A kerekasztal-beszélgetést Czeczeli Vivien, az NKE ÁNTK KNGT adjunktusa moderálta: az ő jól célzott kérdései nyomán bontották ki a megszólalók a beszélgetés során a jelen írásban alcímekkel jelzett tématerületeket.
Egy rejtőzködő magyar kincs
A beszélgetés apropóját Kopátsy Sándor Új Közgazdaságtan című, a történész-közgazdász életműsorozatában újra megjelent kötete adta. Czeczeli Vivien köszöntőjében arról szólt, mind a szerző, mind maga a kötet egy rejtőzködő magyar kincs, amely új perspektívába helyezi a közgazdaságtant azzal, hogy a régi összefüggéseket új köntösben tálalja. A könyv több helyen is provokatív, kizökkenti az olvasót megszokott gondolkodásából.
Kopátsy Sándor: Új közgazdaságtan – A minőség társadalma, Pallas Athéné Könyvkiadó Kft., 2021.
Bánkuty Tamás a szerzővel való találkozásáról elmesélte, fiatal közgazdász gyakornokként kapta feladatul Matolcsy Györgytől, hogy foglalkozzon a Kopátsy-életművel. Ekkor került szoros kapcsolatba a szerzővel, illetve így lett Kopátsy Sándor Új Közgazdaságtan című kötetének, illetve életműsorozatának is a szerkesztője. Kopátsy Sándortól elsősorban azt tanulta meg, hogy a jó közgazdász alaposan ismeri az embert, illetőleg saját országának kultúráját. Az NKE oktatója, Pásztor Szabolcs ennek kapcsán elmondta, saját egyetemi tanulmányai során hallott először Kopátsy Sándorról. Bár munkái akkor még nehezen elérhetők voltak, ma már, ha az óra témája megengedi, említeni szokta Kopátsyt neves magyar közgazdasági gondolkodóként hallgatóinak.
Eldőlt viták
Kopátsy Sándor recepciójáról szólva Bánkuty Tamás azt emelte ki, hogy a 2011 előtt született írásainak gyűjteményes kötete kapcsán mai szemmel érdekes ránézni egy-egy akkor fontos vitára. Például arra, hogy tudnak-e Magyarországon egymillió fővel többen dolgozni. Ma már jól ismerjük a választ, noha 2010 előtt, aki emellett érvelt, kiírta magát a közbeszédből, a kérdést szinte tabuként kezelték.
Elhangzott, Kopátsy mint történész magát a közgazdaságtan (de a történelemtudományt) sem tartotta valódi tudománynak, hiszen nem tudja igazoltan bemutatni a jövőt, és sokszor arra sem képes, hogy helyesen magyarázza a múltat. Kopátsy éppen ezért a közgazdászoknak azt javasolta a kiégés ellen, hogy foglalkozzanak más területekkel is életük során. Pásztor Szabolcs ezzel egyetértve azt hangsúlyozta, érdemes az életben sokféle problémával szembesülni, sokféle részterületen megoldási kompetenciákat szerezni. Azt is hozzátette, a közgazdaságtannak fontos eleme lenne a párbeszéd, a vita. Ám sokszor az a jellemző, hogy a szakemberek formalizált, túl elvont, így vitaképtelen mondatokkal takaródznak. Kopátsy Sándor könyvében viszont a gyakorlatias mondanivaló konkrét példákkal jelenik meg, ami vitára ingerel. A könyv emellett olyan űrt tölt be, amely ma is tágul a közgazdaság elmélete és a gazdaságtörténet között. Hozzátette, mára a közgazdaságtan a társtudományokkal is elvesztette kapcsolatát. Kopátsy viszont sokat tett azért, hogy ezek a lényeges tudományterületek újra kapcsolódni tudjanak a közgazdaságtanhoz. Így lehet a jelenségeket a maguk komplexitásában elemezni.
Miért kell új közgazdaságtan?
Bánkuty Tamás szerint Kopátsy azért gondolta, hogy új közgazdaságtanra van szükség, mert e tudomány még nem követte le azt a változást, amely a modern kapitalizmusban már végbement. A sikert a különböző korszakokban ugyanis más és más szűk keresztmetszetek jelentik: a termőföld, a tőke, végül pedig a tehetség. Észre kell vennünk, akár a Kodak hanyatlása és az Instagram felemelkedése példáján keresztül, hogy a tőke ma már nem minden, az innováció képes legyőzni. Kopátsy azt is kimutatta, az elmúlt évszázadban a puritán országok váltak sikeressé, ahol a munkaszeretet, a takarékosság és a tanulási vágy irányítja az embereket.
Visszaemelni az embert a társadalomba
Bánkuty Tamás arról is beszélt, hogy a minőség és tehetség fogalma meghatározó vezérfonal a kötetben. Kopátsy Sándor szerint a tehetség egyenletesen oszlik el a társadalomban, ezért nem lehet például megengedni azt, hogy az ország egyharmada kiessen a munkaerőpiacról. Az is fontos szempont, hogy a segélyek által biztosított jövedelemre máshogyan tekint az ember, kevésbé látja értéknek, mint a megkeresett jövedelmet. Pásztor Szabolcs ehhez hozzátette, a tehetség Kopátsy szerint a legtöbb esetben kihozható az emberekből, ha beemeljük őket a társadalom szövetébe.
Az állam és a piac gazdasági szerepe
Bánkuty Tamás az állami szerepvállalás kapcsán Kopátsy Sándor önazonosságát emelte ki. Ugyanis a szakember szocializmusban írt munkáiban az állam szerepének csökkentését célozta. A rendszerváltáskor azonban közel másfél millió ember munkahelye szűnt meg. Így Kopátsy azon gondolata, hogy ebben a helyzetben az állam nem bízhat mindent a piacra, hanem be kellene avatkoznia, nagyon is érvényes volt. Pásztor Szabolcs ehhez hozzátette: Kopátsy ma minden bizonnyal az állam nagyobb szerepvállalása mellett érvelne az innováció területén.
A sárkány éve
Kína felemelkedése kapcsán Kopátsy a kilencvenes években azt jósolta, a kínai gazdasági erő hamarosan akkora veszélyt fog jelenteni, hogy az Egyesült Államok megpróbálja az Európával való kínai együttműködést blokkolni – valószínűleg a környezetszennyezés érve mögött. Ez a konfliktus ma a szemünk előtt körvonalazódik. Pásztor Szabolcs szerint, ha Kopátsy ma élne, azt mondaná, hogy a munkához való kínai attitűd versenyképesebb és innovatívabb, mint az európai, így a jövő inkább íródik a Távol-Keleten, mint az öreg kontinensen. Kopátsy ennek kapcsán a jövőbeli háborúk esélyét azért minimalizálja, mert szerinte egyszerűbb valakivel kereskedni, mint katonai erővel lerohanni.
De mit szólna a ChatGPT-hez?
Kopátsy szerint a technológia változása sokkal lényegesebb, mint a királyok személye. A kerék, az öntözési technológiák, a gépek felfedezése, de akár a mesterséges intelligencia is sokkal nagyobb hatással van a történelemre, mint a kiemelkedő személyiségek névsora. Pásztor Szabolcs ehhez hozzátette, Kopátsy szerint az innovációk használata a társadalom felemelkedését szolgálja, így minden bizonnyal szívesen használná a mesterséges intelligenciát is a munkája során.
