A jogtudomány bölcseleti alapjairól és az alkotmányjogról adott elő Miguel Ayuso Torres a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpontjának szervezésében február 9-én, a Szárnyépület John Lukacs Társalgójában.
Az előadót, Molnár Tamás eszmetörténész személyes barátját Török Bernát úgy mutatta be, mint aki nem csupán teoretikus, hanem olyan értelmiségi, aki a szélesebb közösséggel is rendszeresen megosztja gondolatait, és a Katolikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének fő szervezőjeként aktív szakmai-közéleti szerepet is vállal. A Kutatóközpont igazgatója elmondta, napjainkban egyre hangosabb vitákat gerjesztenek a kontinensen azok a kérdések, amelyeket a professzor kutat: mi a tradíció szerepe a jogban; milyen a plurális társadalom; milyen értékeket kell védeni az alkotmányban. A közös, kompromisszumos nyelv – miként oly sok más területen – itt is eltűnni látszik. A Kutatóközpont 2023-ban számos külföldi előadó meghívásával igyekszik előmozdítani, hogy az egyetem kampusza izgalmas szellemi életnek legyen otthona.
Mernyei Ákos, az NKE nemzetközi főigazgatója köszöntőjében azt hangsúlyozta, a lehető legjobb pillanatban beszélgetünk a jogtudomány e kérdéseiről. Európa alapját ugyanis a zsidó–keresztény hagyomány és a római jog jelenti. Magyarország ma is a keresztény kultúrára alapozza modern jogrendszerét, hiszen nincs ellentét az innováció és a tradíciók őrzése között. A főigazgató arról is szólt, hogy az egyetem fontosnak tartja a keresztény kultúra identitásképző erejét, és hallgatóit is ebben a szellemben tanítja.
Miguel Ayuso Torres Hagyományok és pluralizmus a közjogban című előadását azzal kezdte, az alkotmányjog nem érthető meg a modernitás alapos ismerete nélkül. A klasszikus, antik bölcselet szerint az ember zoon politikon, azaz közösségi lény. A madridi Comillasi Pápai Egyetem alkotmányjog professzora elmondta, a modernitás jellemzője, hogy ezzel szemben csak az Istentől és a közösségtől elválasztott individuumban tud gondolkodni. A modernitás fő alkotmányozó eszköze a társadalmi szerződés, ami egy pusztító háború végén született. A modernitás filozófiája – Hobbes, Locke és Rousseau – az embert lecsupaszította a halálfélelmére, a birtoklási vágyára és az uralkodótól való szabadságigényére. A valódi világ jelenségei elé került a betű tisztelete – ezzel pedig a jog túllépett a valóságon, ideológia szolgálatába lépett. A pluralizmusról szólva a professzor elmondta, azt el kell különítenünk a közösségi élet valóságában megjelenő sokféleségtől. Utóbbi természetes és őrizendő, előbbi azonban már ideológia, hiszen az izmus mindig ideológiát takar. Az így értelmezett pluralizmus az alkotmányjog terén mára a legfontosabb, szinte kizárólagos alapvetéssé vált, csakhogy ideológiaként követve valójában elpusztítja a tradíciót és a közösséget.
A professzor arról is szólt, voltaképpen nincs igazán jó alkotmány a világon, még saját hazájáé is hibás, bár az a legkevésbé racionalizált alkotmány ma Európában. Az alapvető gondot ugyanis a modernitás által kitalált társadalmi szerződés okozza, amellyel szélsőségesen eltávolítottuk magunkat a klasszikus természetjogtól.
Nyitókép: A gibraltári 1969-es alkotmány preambuluma. Forrás: Wikipédia / Gibmetal77
