A világűr meghódításából Európa, így hazánk sem maradhat ki, éppen ezért különösen fontos, hogy kivegyük részünket az ezzel kapcsolatos szabályozási, gazdasági, biztonsági és társadalmi feladatokból. Magyarország ambiciózus tagállamként nemcsak a kötelező, hanem a szabadon választott területeken is kiemelkedik az európai űrtevékenységekben.
Nemzetközi konferenciát rendezett „Európai űrpolitika – Ambíciók, autonómia és biztonság” címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Világűrjog és -Politika Kutatóintézete (VPKI) október 13-án a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében. A konferencia támogató társszervezői a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Paris Saclay Egyetem voltak.
Az esemény megnyitóján Deli Gergely, az NKE rektora elmondta, a világűr megfelelő szabályozása egyre több kihívással szembesül, ezért érdemes e kérdésekről immár nemzetközi konferenciát szervezni. Bejelentette azt is, hogy az NKE nyerte el az Európai Űrjogi Központ nagy presztízsű, immár harminc éve megrendezett nyári egyetemének rendezési jogát 2023-ra. A rektor szerint ma egy új világkorszak hajnalán vagyunk, hiszen a gazdaságot és a társadalmat egyre több technológia szolgálja ki az űrből. E fejlődésből nem szabad kimaradnunk, ugyanakkor a megfelelő kereteket kialakítani a társadalomtudományok szakértőinek felelőssége. Egyetemünk rendkívül büszke lehet arra, hogy az egyetlen olyan hazai kutatóműhelynek ad otthont, amely hivatalosan is kapcsolódik az Európai Űrjogi Központhoz. Az NKE kiadója, a Ludovika Egyetemi Kiadó 1964 óta először publikált magyar nyelven a világűrjoggal foglalkozó kötetet idén. Ugyancsak lényeges eredmény, hogy ebben a félévben az UniSpace Magyarország Konzorcium 17 magyar egyetem összefogásával indított négy tudományterületen interdiszciplináris űrtudományi szakirányú továbbképzési programot. Az NKE azon túl, hogy a jogi szabályozást oktatja a résztvevőknek, összefogja és koordinálja a teljes programot.
A társrendezők részéről Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiaellátásért és biztonságpolitikáért felelős államtitkára ehhez hozzátette, Magyarországnak komoly múltja van és fontos jövője lehet a folyamatosan fejlődő űrtevékenységekben. Hazánk ambiciózus kis tagállamként komoly nemzeti hozzájárulással támogatja szövetségeseit. Természetesen nem szeretnénk kimaradni az űrtechnológia jelentette gazdasági fellendülésből sem, ebben a hazai kis- és középvállalkozások beszállítóként kaphatnak majd komoly szerepet. Emellett az űrnek a biztonságunk szempontjából is stratégiai fontossága van – amit az államtitkár szerint a NATO és az EU párbeszédnek kell megteremtenie.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke arról beszélt, az űr szabályozásának egyszerre kell biztonságosnak és rugalmasnak lennie. Az űrbeli kommunikáció jogi hátterének nemzetközi tisztázásához széles körű konszenzus szükséges, amelyet elérni elsősorban idő, pénz és türelem kérdése. Magyarország hazai szabályozási törekvéseit és e területen meglévő szakértelmét szerencsére a nemzetközi közösség is észrevette már. A médiahatóság éppen ezért partnere minden olyan tevékenységnek, amely a társadalmak mostani és jövőbéli érdekeit szolgálja. A megnyitó végén Boris Bernabe, a francia Paris Saclay Egyetem Jean Monnet Karának dékánja rövid videóüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit, és kívánt nekik hasznos, előremutató tanácskozást.
Az „Európa űrpolitikai vívmányai” címet viselő nyitó panelbeszélgetést Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE VPKI vezetője moderálta. Ezen szót kapott Kai-Uwe Schrogl, az Európai Űrügynökség politikai ügyekért felelős különleges tanácsadója, valamint Isabella Poldrugo, az Európai Bizottság Világűrpolitikai Csoportjának helyettes vezetője. Elhangzott, Magyarország nagyon fontos, aktív és dinamikus partner az űrtevékenységekben. Nemcsak a tagállamok számára kötelező, hanem a szabadon választott feladatokban is kiemelkedik, a hazai akadémiai környezet pedig kimondottan támogató. Európa az űrkutatások tekintetében jelenleg még a középmezőnybe tartozik, egyelőre a kutatások büdzséje jelentősen elmarad például a NASA költségvetésétől. A kutatás–fejlesztés motorja ma az Európai Űrügynökség (ESA), amely, ha az EU teljes lakosságát tekintjük, fejenként mindössze fél euróból ér el komoly eredményeket az űr független elérése, a technológiák fejlesztése, a különféle kutatások támogatása és a biztonság megteremtése területén. Nagyon fontos, hogy Európa ne maradjon ki a világűr meghódításából, azaz legyünk képesek kihasználni e technológiák gazdasági, biztonsági és társadalmi előnyeit. Az egyetemeknek ezen a területen kiemelt feladatuk van, hiszen nekik kell felkelteniük a következő nemzedékek érdeklődését a világűr iránt. Számos olyan terület van még ugyanis, ahonnan Európa hiányzik. A világnak eközben pedig csakis e technológiák használatával, fejlesztésével van esélye együttműködőbbé, egyre zöldebbé, még inkább digitálissá és valóban biztonságossá válnia.
A konferencia másnapján, október 14-én a hallgatók kaptak főszerepet, ugyanis a Space Policy Student Symposiumon tíz hallgató és doktorandusz neves nemzetközi zsűri előtt mutathatta be a világűr fenntartható használatával, illetve biztonság- és védelempolitikai aspektusaival kapcsolatos kutatásait.
