Idén ünnepeljük az európai egységes belső piac létrejöttének harmincadik évfordulóját. Az unió legnagyobb vívmánya komoly kihívások előtt áll a világban tapasztalható különféle krízisek hatására, amelyre a tudományos világnak is reagálnia kell – hangzott el kedden egy tudományos eszmecserén az egyetemen.
30 éves a belső piac címmel rendezett nemzetközi tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Karának (ÁNTK) Európai Köz- és Magánjogi Tanszéke (EKMT) november 7-én a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében. A konferencia résztvevőit Deli Gergely, a NKE rektora, Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE ÁNTK dékánhelyettese, valamint Simonné Gombos Katalin, az NKE ÁNTK EKMT tanszékvezető egyetemi tanára köszöntötte.
Harminc év, egymilliós erasmusos baba
A konferencia első plenáris előadását Villányi József, az NKE címzetes oktatója, az Európai Parlament osztályvezetője tartotta A belső piac 30 éve: eddigi eredmények, jövőbeli kihívások címmel. Elmondta, megalakulásakor a 12 európai tagállam 345 millió állampolgárát érintette a közös piac, ma viszont 447 millió ember és 23 millió vállalat életét könnyíti meg, miközben 56 millió munkavállaló állása függ a lététől. Méretét tekintve is hatalmas, a világ GDP-jének 15%-át állítja elő – az USA 16%-kal, Kína 19%-kal szerepel a listán –, a világ 52 országában számít az első számú kereskedelmi partnernek. Átélt persze kríziseket, mint például a Brexitet (a közös piac 15%-a elveszett), a Covid miatti határzárakat vagy az orosz–ukrán háború hatásait. Legfontosabb vívmánya az emberek, a javak és a tőke szabad mozgása: megteremtve ezzel az eurót, a határon túli munkavállalás lehetőségét, az egységes adatvédelmi törvényt, a diplomák kölcsönös elfogadását, a telefonos roaming eltörlését, a termékstandardokat – és nem mellesleg 1 millió megszülető erasmusos babát Európa-szerte.
Kihívások előtt a közös piac
A közös piac, az uniós jogalkotás készül a digitális átállásra, a technológiák szabályozására, illetőleg a zöld transzformációra. Közeleg az egységes használteszköz-piac kialakítása, illetve a helyi termékek még erősebb védelme. Fontos a szociális együttműködés fejlesztése, a szegénység és a munkanélküliség csökkentése, a digitális készségek megerősítése. A közös piacnak fel kell készülnie arra, hogy enyhítse függőségét a nyersanyagoktól (foszfor, homok például), illetve a fosszilis energiáktól.
Fókuszban az európai polgárok
Allan F. Tatham, a madridi Universidad CEU San Pablo jogi karának egyetemi tanára A belső piac és az uniós jogok védelme című előadásában arról szólt, a közös piac, az azt létrehozó uniós jogszabályok nem a kormányok, nem a hatalmas vállalatok, hanem minden európai polgár előnyét szolgálják. A krízisek idején tehát fontos visszagondolni arra, amiről az Európa-projekt eredetileg szól: a békére, a közjóra, az egyenlőségre, a fenntartható fejlődésre és ez emberek számára a mindennapokban megtapasztalható előnyökre. Mindig fontos megvizsgálni, mi volt az unió létrehozásának eredeti célja, mit értünk el ebből és mi vár még ránk. A társadalomtudós hozzátette, az uniós jog fontos jellemzője, hogy azt nemzeti bíróságok alkalmazzák, tartják be és védik meg – hiszen az EU-nak nincsenek erre szolgáló rendőri vagy törvénykező testületei. Tehát az uniós joganyag védelme az egyes tagállamok felelősségé vált.
Részmunkaidőtől a polgári repülésig
Eközben a nemzeti adminisztráció, a vámok, a jogvédelem, a munkajog területe a közös piacra terelődött, ami azt jelenti, hogy a feleket immár nem csak a nemzeti, hanem a közös uniós jog is védi. Napjainkban akár már az egyes államoknak is bizonyítaniuk kell igazukat az uniós jogok alapján olyan perekben, amelyeket cégek vagy magánszemélyek indítanak ellenük. Jogászok, bírók és kutatók vették ki a maguk részét az uniós jog védelméből, magyarázatából és alkalmazásából az elmúlt 30 évben. Így jutott el az európai joganyag a bírósági döntéseken keresztül a nagy szervezetektől a magánemberekig a részmunkaidő szabályozásától kezdve egészen a polgári repülés fogyasztóvédelméig terjedő kérdésekben. A közös piac tehát működik, ma már szinte észrevétlen teszi könnyebbé életünket fogyasztóként, munkavállalóként, kutatóként és egyetemi polgárként – zárta előadását Allan F. Tatham.
Cégek a határokon túl
A határokon átnyúló vállalati mobilitás című előadásában Marcus Meyer, a brüsszeli European Trade Union Institute vezető kutatója azt hangsúlyozta, a cégek a közös piac előtt az eltérő nemzeti szabályozások miatt nehezen voltak képesek elhagyni az államhatárokat, vagy azokon keresztül gazdasági kapcsolatokat létesíteni. A közös uniós joganyag megjelenése ugyanakkor nagyon komoly lökést adott a határokon átívelő együttműködésnek és üzletkötésnek. Előadásában Marcus Meyer számokkal is bizonyította, hogy a közös piac mekkora könnyebbséget nyújt a cégek országokon átnyúló működésében. Kiemelte, ma a német, a holland és a luxemburgi cégek érintettek a határon túli tranzakciók 44 százalékában.
Európán túl – a stratégia autonómia kérdése
A varsói Kozminski University egyetemi tanára, Łukasz Gruszczyński A belső piac globalizációs kihívásai címmel szólt hozzá az eszmecseréhez kiemelve, paradigmaváltás látszik a EU gazdaságpolitikájában. A korábbi teljes piaci liberalizációt elkezdte felváltani az EU belső piacainak óvása, a külső fenyegetések elleni érdekvédelem, sőt a stratégiai autonómia kérdése is olyan események hatására, mint az ellátási láncok összeomlása a Covid-járvány idején, Kína felemelkedése vagy az orosz–ukrán háború okozta energiaválság. A plenáris előadások sorát Herbert Küpper, a budapesti Andrássy Universität egyetemi tanára zárta, aki Az Európán túl – Integrált piacok a világ többi részén című előadásában a kontinensen túlra tekintve mutatta be a világ más szabadkereskedelmi övezeteit, vámunióit, közös piacait és gazdasági unióit, valamint az ilyen integrált piacok egyes fontos jellemzőit az európai közös piaccal összehasonlítva.
A konferencia délutáni szekciójában a témához az NKE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szakértői szóltak még hozzá.
Nyitókép forrása: Wikipédia
