Horvátország csatlakozása az eurózónához és a schengeni övezethez
Az Európai Unió integrációtörténetének legújabb sikereként könyvelhető el, hogy Horvátország 2023. január 1-jén belépett a schengeni övezetbe és az eurózónába. Új fejezetet nyitott ez az Európai Unió történetében, hiszen az integráció legfiatalabb tagja hatalmas lépést tett a szorosabb együttműködés felé. A történelmi lépésnek tekinthető „dupla csatlakozás” azonban nemcsak komoly előnyöket, hanem kihívásokat is hordozhat magában.
Az euróövezet Horvátországgal együtt 20 uniós tagállamot tömörít magába, ezáltal a 2019-es népességi adatok alapján immár közel 342 millió ember használt eurót.[1] Az uniós tagállamok a maastrichti konvergenciakritériumok teljesítésével vezethetik be az eurót, az euróövezeti csatlakozásról pedig az EU Tanácsa hoz végleges döntést. Az euróövezeti tagállamok miniszterei 2022 júniusában tettek ajánlást arra, hogy Horvátország huszadikként csatlakozzon az euróövezethez. Egy hónappal később a Tanács egyhangúan elfogadta[2] az euró Horvátország általi bevezetését, tekintettel annak a konvergenciakritériumoknak való megfelelésére.
Horvátország schengeni övezethez való csatlakozása által a térségnek immár 27 ország a tagja (23 EU-s tagállam, valamint Izland, Norvégia, Svájc és Lichtenstein). Mindez elsősorban a schengeni térségen belüli szabad határátlépést jelenti személyellenőrzés nélkül. 2023. január 1-jétől Horvátország esetében ez a szárazföldi és tengeri határokra vonatkozik, míg a belső légi határokon végzett ellenőrzést technikai okok miatt csak március közepétől fogják megszüntetni. Továbbá az év elejétől Horvátország megkezdi a schengeni vízumok kiadását, és teljes körű hozzáférése lesz a Schengeni Információs Rendszerhez is. A schengeni vívmányok egyes részeit Horvátország már korábban is alkalmazta, azonban azok fennmaradó részeihez csak mostantól fér hozzá, miután a Tanács 2021 decemberében egyhangúan megállapította[3], hogy az ország megfelel a szükséges feltételeknek. A térséghez való csatlakozási szándékát már 2015-ben benyújtotta az Európai Bizottságnak, azóta pedig minden kérdéses területen megtette a szükséges intézkedéseket.
A „dupla csatlakozás” mérföldkőnek számít mind Horvátország, mind pedig az Európai Unió történetében, azonban érdemes röviden kitérni arra is, hogy az előnyök mellett milyen kihívásokat és kockázatokat rejthet magában Horvátország csatlakozása az eurózónához és a schengeni övezethez.
Az eurózónához való csatlakozás kapcsán a horvát pénzügyminiszter pozitívan tekint előre, hangsúlyozva[4], hogy így a jövőben könnyebben fognak forráshoz jutni a pénzpiacokon, az ország államadósságának GDP-hez viszonyított aránya is csökkenni fog. Ugyanakkor sokan aggodalmukat fejezik ki, miszerint az euró miatt drágulni fog az élet, és Horvátország sokat veszít gazdaság- és pénzügypolitikájának függetlenségéből. Mások szerint[5] az ország még nem teljesen felkészült az euró bevezetésére, mert a bérek alacsonyak, a politikai helyzet instabil és a turizmus nem elég erős pillér önmagában.
A schengeni térség tagjává válva az uniós tagállamok állampolgárai személyellenőrzés nélkül léphetnek majd be Horvátországba, amely várhatóan a turizmusra és a munkavállalásra is pozitív hatással lesz. A határátkelés egyszerűsödése azonban nem csak előnyökkel jár. A délnyugat-magyarországi határváros, Letenye lakói nemcsak az illegális határátlépők miatt fejezték ki aggodalmukat, hanem attól is tartanak, hogy Horvátország Schengenhez való csatlakozása csökkenteni fogja a város megélhetését biztosító átutazók számát.[6] Tanja Fajon szlovén külügyminiszter pedig a két ország közötti határellenőrzés újra-bevezetésével fenyegetőzött[7], attól tartva, hogy horvát határellenőrzés megszűntével növekedni fog a menekültek és migránsok száma, amelynek Szlovénia is áldozatául eshet.
Horvátország csatlakozásával már csak négy uniós tagállam nem része a schengeni térségnek, név szerint Románia, Bulgária, Ciprus és Írország. Románia és Bulgária ugyan Horvátországgal együtt tervezett volna csatlakozni, ám hiába teljesítették a Bizottság szerint a schengeni követelményeket, a Tanács egyhangú támogatásának hiányában mégsem váltak a térség tagjaivá 2023-tól. Ez hiába hátráltatja a munkavállalást, az Unió egységes piacának működését és egyesek szerint az Unió egységét is, a korrupcióra, illegális migrációra és a jogállamisági hiányosságokra hivatkozva egyes tagországok (Ausztria és részben Hollandia) nem támogatták[8] Románia és Bulgária csatlakozását. A jelenlegi geopolitikai helyzetet és a két kelet-európai ország stratégiai jelentőségét figyelembe véve ez a döntés teret adhat az euroszkeptikus hangoknak, amely különösen lényeges a közelgő választásokat tekintve mindkét országban (Románia 2024-ben választ, Bulgária pedig 2023-ban fog, ha a közeljövőben nem sikerül a kormányalakítás).
Összességében: figyelembe véve a pozitív és negatív tényezőket és véleményeket, leszögezhető, Horvátország sokat tett, hogy megfeleljen a két csatlakozáshoz szükséges kritériumoknak, és mindenképpen előnyt fog kovácsolni a schengeni térség és az eurózóna tagságából, mindez pedig nemcsak Horvátország, hanem az egész Unió erősítésére fog szolgálni.
Nyitókép: Bol, Aranyszarv, Horvátország. Forrás: Wikipédia / Sztudva Gyöngyi
Források
[1] https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/joining-the-euro-area/
[2] https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9867-2022-INIT/hu/pdf
[4] https://www.politico.eu/article/eurozone-gains-new-member-and-top-student-croatia/
[5] https://www.dw.com/de/meinung-euro-in-kroatien-vorsicht-statt-vorfreude/a-64240684
[6] https://www.euronews.com/2022/12/30/locals-wary-as-hungary-croatia-border-controls-are-removed
