Az ukrán–orosz konfliktus nyomán nemzetközi segítségnyújtás szerveződött, a menekültek érkezése kapcsán pedig számos jogszabályváltozásra került sor itthon is. A háborúhoz köthető társadalmi változásokról az NKE kutatói konferencia keretében cseréltek eszmét.
Az ukrajnai háború jogi és társadalmi kihatásai címmel július 7-én megtartott szakmai fórum előadásainak sorát az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének habilitált egyetemi docensei nyitották meg. Bódi Stefánia a háború hatására elkezdődött magyarországi jogszabályváltozásokról tartott előadásában kiemelte: a változások kormányrendeleti szinten zajlottak, ugyanakkor a menekültügyi jogszabály nem változott. Mindez elvezetett az Alaptörvény tizedik módosításához is, vagyis a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus esetén bevezethető veszélyhelyzet hatályba léptetéséhez.
Vízummentesen
A szakértő emellett hangsúlyozta: fontos különbség, hogy az ukrajnai menekültek jogilag ún. menedékesek, vagyis fegyveres konfliktus elől tömegesen menekülők. Magyarországon a menedékes státusz iránti kérelmet már gyűjtőponton is be lehet nyújtani, sőt, csak az ukrán–orosz konfliktus következtében az ukrajnai menedékesek immár elektronikus ügyintézést is igénybe vehetnek egy elektronikus adatfeltöltő felületen keresztül – ezt korábban nem tehették meg.
Annak ellenére, hogy az Ukrajnából érkezők harmadik országbeli állampolgároknak számítanak, az EU-s szabályoknak megfelelően 90 napig vízummentesen tartózkodhatnak Magyarországon, emellett 30 napig jogosultak ingyenes orvosi vizsgálatra (az állami szférában); folytatódhatnak a súlyos betegségeikhez kapcsolódó kezelésekre, költségmentesen vehetik igénybe a nőgyógyászati és a fogorvosi ellátást, valamint a MÁV szolgáltatásait. Mindennek ellenére – hangsúlyozta Bódi Stefánia – alig húszezren tervezik, hogy Magyarországon maradnak.
Megvédendő érték
Előadásában Téglási András, az Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszék habilitált egyetemi docense a háborúnak az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választási kampányára gyakorolt hatásairól értekezett. Emlékeztetett arra, hogy a háború kampánytémaként mind a kormány, mind az ellenzék oldalán megjelent.
Nemzetközi kitekintőjében Szmodis Jenő, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének habilitált egyetemi docense az állami szuverenitás átértékelődésének kapcsán kiemelte: a szakértők nagy része úgy látja, hogy proxyháború zajlik az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország közt. A szakértő részletesen ismertette a két nagyhatalom szembenállásának főbb mérföldköveit és utalt arra: Ukrajna területe és szuverenitása megvédendő érték, mely a nemzetközi közösség számára jelenleg kihívásokkal teli feladat.
A kicsik képviselete
A háború kapcsán előtérbe került szűk, bár annál érzékenyebb témáról, a kísérő nélküli kiskorúak helyzetéről beszélt Bende Zsófia, az NKE ÁNTK Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatója. „Európa minden eddigit meghaladó összefogást mutatott a kiskorúak segítésére, jogszabályi alapokat mindehhez az Európai Unió Tanácsának irányelvei teremtik meg. Ugyanakkor ez a szolidaritás nem érinti a tagállamok alapvető kötelezettségeit, hanem azokon felül rendel el intézkedéseket” – hangsúlyozta. A doktorandusz hallgató beszélt arról is, hogy a tagállamok a lehető legrövidebb időn belül ideiglenes gyámot jelölnek ki a kiskorúak számára, a hatóságoknak pedig a gyermekek mindenek felett álló érdekeit kell szem előtt tartaniuk – s ezt a képviseletet a legelső belépési tagállamban biztosítani kell. Emellett kiemelt fontosságú a kiskorúakat nyilvántartásba vétele mellett annak rögzítése is, hogy mely országba utaznak tovább.
Bende Zsófia bemutatta: az Unió a Missing Children Europe nevű nemzetközi szervezeten (MCE) keresztül segíti az eltűnt gyermekek felkutatását. Tagállami szinten ugyan munkájukat egy-egy civil szervezet segíti, de a 116 000-ás egységes európai hívószámon bárhonnan elérhetőek az MCE munkatársai. A szervezet honlapján megjelennek az eltűnt gyermekek adatai fényképei, megtalálásukat követően pedig az oldalon jelzik az állapotváltozást, a személyes információk pedig lekerülnek. Ukrajna részéről a Magnolia NGO működteti az európai segélyhívót, sőt, egy másik szervezet is foglalkozik mindezzel. Fontos megjegyeznünk, hogy az ide érkező gyermekeknek olyan problémákkal kell megküzdeniük, melyeket a magyar állam nehezen tud kezelni: a nyelvi korlátok miatt nehéz velük kommunikálni, így sem az átélt traumákról, sem tanulmányaikról nem tudnak beszélni.
Félelemkeltők
A konferencia záróelőadásában Szak Andrea, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszékének adjunktusa az orosz–ukrán háború közvéleményre gyakorolt hatását elemezte a különböző médiafelületek vonatkozásában. A kutató felhívta a figyelmet az orosz propaganda közel évszázados múltra visszatekintő eszközhasználatára, és kiemelte: a véleményvezérek hatalma napjainkban is óriási, ezért a politika ma már tudatosan alkalmaz szélesebb tömegeket elérő influenszereket, celebeket. Elgondolkodtató tény, hogy a propaganda leírására használt „tudatos hazugság” kifejezést a napjainkban is alkalmazott kommunikációs eszközök – a televízió, az internet, a közösségi média – elterjedését jóval megelőző időszakban, már 1927-ben megfogalmazta Harold Lasswell, amerikai politológus. Szak Andrea kiemelte: a Krím 2014-es elcsatolása óta folyamatosan ugyanazon kifejezéseket használja az orosz propaganda: fasiszták, nácitlanítás, szlávirtás – mindezzel a második világháborúból ismert félelmeket váltva ki az orosz lakosságból.
