E címmel rendezett konferenciát a European Citizens Association és az NKE a Tématerületi Kiválósági Program 2021 (TKP2021-NVA-16), a Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Nemzetközi és Európai Szakkollégium és a Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium közreműködésével április 13-án. A jelen tudósításunk a délutáni szekció témáit mutatja be, a délelőtti programokról itt olvashat.
Az unió stratégiája
A konferencia délutáni programjának első panelje a Stratégiai Iránytű és az uniós polgárok kapcsolatrendszerét tárgyalta. A panelben három előadásra került sor Stepper Péter (NKE HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék adjunktusa) elnökletével. Elsőként Bese Márton (Honvédelmi Minisztérium, Védelempolitikai Főosztály, Elemző és Kidolgozó Osztály osztályvezetője) előadását hallgathatták a résztvevők, melynek témája a magyar biztonságpolitika szemszögéből közelítette az Európai Uniót mint a biztonságot garantáló szervezetet. Az előadó elsősorban a védelmi szektor erősítésére, valamint a védelmi képességek fejlesztésére helyezte a fókuszt, illetve hangsúlyozta, hogy Magyarország mind a NATO, mind az EU felé elkötelezett a biztonságpolitikai célkitűzéseket illetően.
A panel második előadója Sylvain Paile-Calvo (a Liège-i Egyetem vezető kutatója és a European Citizens Association titkára) volt, aki előadásában arról értekezett, hogyan látják a külső hatalmak az Európai Uniót, valamint, hogy a Stratégiai Iránytű milyen mértékben felel meg az uniós polgárok elvárásainak. Az előadás legfőbb üzenete, hogy alapvetően az EU eddig jól vizsgázott, mert a COVID-19 járványidőszak alatt meghozott intézkedések rávilágítottak arra, hogy az EU a formális kompetenciáin túl is cselekedni tud, illetőleg az Ukrajnában kialakult helyzet kapcsán is ugyanezt láthatjuk. Ezek pedig összességében növelik az EU-hoz fűzött reményeket és elvárásokat a közös védelem- és biztonságpolitika területén is.
A panelt Suzana Anghel (Európai Tanács Oversight Unit és Európai Parlament Kutatószolgálatának szakpolitikai elemzője) zárta, aki az előtte szólókhoz illeszkedve az Európai Tanács és a Stratégiai Iránytű kapcsolatrendszerét, valamint az ehhez kötődő polgári elégedettséget mutatta be.
A panel előadásait számos aktuálpolitikai kérdés követte a hallgatóság részéről. A kérdések között szerepelt például a védelmi szektor humán erőforrás kérdése, a 2024-es magyar soros elnökség biztonságpolitikai célkitűzései a Stratégiai Iránytű tükrében, valamint a Paks2 projekt várható sorsa a jelenlegi politikai események tükrében. A kérdésekre válaszolva elhangzott, a magyar soros elnökség előkészítése már elkezdődött, természetesen a Stratégiai Iránytűben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban alakítjuk majd az időszak célkitűzéseit, a képességek fejlesztése pedig mindenképp prioritás lesz.
Az orosz–ukrán háború
A nap zárásaként, egy rövid kávészünetet követően a 3. panel került sorra, amelynek elsődleges témája az orosz–ukrán háború volt. A panel magyar nyelven zajlott Csiki Varga Tamás (Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa) és Vecsey Mariann százados (NKE HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék tanársegédje) elnökletével. A panelt Stepper Péter (az NKE HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék adjunktusa és a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója) nyitotta meg előadásával. Az előadás az orosz–ukrán háború értelmezési lehetőségeiről szólt a nemzetközi kapcsolatok elmélete szempontjából. Az előadó bemutatta, hogy a különböző iskolák, így a liberális, realista és konstruktivista hagyomány a külpolitikában hogyan értelmezi és indokolja a háborút, ezzel nagyban eltérő szcenáriókat felfestve a résztvevők számára. Ezt követően a külpolitika elemzés módszertani tárházát mutatták be, mint például a racionális aktor modellt, az előzetes keretezést, valamint a heurisztikus döntéshozatal módszertanát. Ezen elemzési módszertanok segíthetnek rávilágítani mindazon eltérő értelmezési lehetőségekre, melyek indokolják a jelenleg is zajló eseményeket. Ezt követően Vecsey Mariann százados az Európai Békekeret működésével kapcsolatban szólt, különös tekintettel az EU KBVP katonai és polgári misszióinak finanszírozási rendszerére.
Nyitókép: Claude Truong-Ngoc / Wikimedia Commons
