Az átalakuló, új világrend, az EU visszavonulása Afrikából és ennek következményei Magyarország EU-elnökségére címmel tartott előadást David Francis, volt Sierra Leone-i külügyminiszter a Ludovika Fesztivál második napján.
A politikus előadása során árnyalt, olykor provokatív meglátásaival gondolkodásra, saját vélemény kialakítására igyekezett ösztönözni a hallgatóságot. „Nem vagyok afrooptimista. Természetesen hiszem, hogy van remény Afrika kapcsán, és van jövője a kontinensnek, de pragmatikus vagyok, a valóságból indulok ki, azt veszem alapul” – kezdte előadását.
David Francis elsőként helyzetképet festett. Az orosz–ukrán konfliktus és a közel-keleti harcok apropóján úgy vélte, a második világháborút követő status quo és a hidegháború utáni időszak legjelentősebb geopolitikai változását látjuk, éljük. A nemzetközi rend megbomlott, ez azonban nem e háborúkkal kezdődött, vélte, s felidézte a Covid időszakát. A pandémia világszerte komoly kihívásokat támasztott, s a nyugati dominancia okán a fejlődő világot nagyobb mértékben is sújtotta, mint az iparosodottabb régiókat. Világszerte zavarok támadtak az ellátási láncokban, élelmezésbiztonsági gondokat okozva. Ugyancsak problémás lett az energiabiztonság megoldása, ami pénzügyi válsággal párosult. Mindezek eredője egyfajta megélhetési válság lett.
Nincs már szükség olyasfajta „globális rendőr” szerepre, mint amelyet az Egyesült Államok töltött be. Az egypólusú világrend helyett többpólusú alakul, és az egyik vezetője Kína lesz. Az új helyzetben a világ különböző régiói vállalnak majd felelősséget a saját területükön jelentkező kihívások kezeléséért – vélekedett a szakértő.
Afrika szerepe kapcsán David Francis megköszönte Magyarország támogatását, amelyet annak érdekében fejtett ki, hogy idén januártól az ENSZ Közgyűlése a szervezet Biztonsági Tanácsába öt új nem állandó tagot, köztük Sierra Leonet is beválassza. Kínával kapcsolatban úgy fogalmazott: számos afrikai ország hajlik az új nagyhatalommal való együttműködésre. Mint mondta, az ázsiai ország nem foglalkozik az afrikai kalózok, az emberi jogok, a demokrácia problémáival. Ők üzletet akarnak kötni, s azt igyekeznek gyorsan nyélbe is ütni, tapasztalják a fekete kontinensen. Kínával három-nyolc hónap alatt megállapodásra lehet jutni, és akár hídépítésről, akár reptérindításról legyen szó, egy éven belül el is indulnak a projektek. Nem úgy, mint az Európai Unióval, ahol nagyon lassan történik előrelépés, tette hozzá az előadó.
Az afrikai–európai kapcsolatokról szólva David Francis elmondta: a gyarmatosítás évszázadai nem múltak el nyomtalanul. Még ma is érezhető averzió az európaiakkal – és úgy általában a Nyugattal – szemben. Annak dacára, hogy az egykori gyarmatok önállóvá válását követően, 1963-ban életre hívott Afrikai Unióval 2022 februárjában az EU megújította partnerségét. Az együttműködés célja a két kontinens közti szolidaritás, béke, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés és jólét biztosítása. Az anyagi támogatásokkal kapcsolatban David Francis úgy vélekedett, hogy azok jelentős része nem új forrás, hanem a régebben megállapított összegek megjelenése új formában.
Az előadó felhívta a figyelmet a még az 1950-es években aláírt, ám máig érvényben lévő paktumra, amelyet Franciaország kötött akkori afrikai gyarmataival, s amely megbénítja az érintett országok önállóságát, gazdaságát. (Egyebek mellett egy olyan rendelkezéssel, amelynek értelmében az országok devizatartalékának 85 százalékát kötelező a Francia Nemzeti Bankban tartani. Az előző év költségvetési bevételeinek 20 százalékát megkaphatják kölcsönként a Francia Nemzeti Banktól, ám ennél nagyobb kölcsönfelvétel esetén piaci kamatot kell fizetniük – a Francia Kincstárnak.)
S ez, a franciákkal szembeni ellenérzés mindinkább kiterjed az egész EU-ra is. Amely nincs könnyű helyzetben. A napjainkban ismert Európa haldoklik és elpusztulhat – idézte Emmanuel Macron áprilisi mondatait az előadó. David Francis indoklása szerint e mögött az ukrán–orosz háború mellett az öreg kontinens csökkenő külpolitikai szerepe áll: stratégiai kérdésekben jelenleg Európa nem igazán tényező. Ráadásul a francia hadsereg nemrég Maliból, majd a szomszédos Burkina Fasóból is kivonult, ahol több mint tíz éven át harcoltak a katonai junta ellen.
Azzal kapcsolatban, miképpen járulhat hozzá a magyar elnökség ahhoz, hogy az EU és Afrika között hosszú távú, kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszer épülhessen, több javaslatot tett az előadó. Elsőként az afrikai befektetések bővítésére volna szükség, elsősorban a bányászat és az energiaszektor területén. Értéknövelő befektetési stratégiát kellene alkotni, amely hozzájárul a munkahelyteremtéshez, ily módon a fekete kontinensen is problémát jelentő illegális migráció is csökkenne. A külügyminiszter szerint a választási megfigyelői missziót is újra kellene gondolni, mert jelenlegi formájában az csak az uniós állampolgárok pénzének pazarlása, miközben az afrikaiak újfajta gyarmatosításként élik meg a kontroll e formáját, fogalmazott a miniszter.
Kép: BRICS, forrás: Flickr
