A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében 20. alkalommal rendezték meg a Robothadviselés konferenciát robottechnológiai és kiberbiztonsági kérdésekről. Az online eseményen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói, a Magyar Hadtudományi Társaság tagjai és vállalatok munkatársai mutatták be a tudományterület aktuális irányait.
Kollár Csaba kibernetikus a mesterséges intelligencia társadalmi vetületeivel és gazdasági hatásaival foglalkozik, ezen belül kiemelten az információbiztonság humán aspektusával, a biztonságtudatosság fejlesztésével, az intelligens városokkal és épületekkel, az ember-robot-interakció emberi oldalával, valamint a kibernetika reneszánszával. Előadásából a domotikai jelenlegi magyarországi helyzetét, fontosabb területeit, kihívásai és jövőjét ismerhették meg a résztvevők.
A domotika, az okosotthon olyan technikai megoldások együttese, amelyek többé-kevésbé egymással együttműködve lehetővé teszik a házban működő különböző rendszerek és alrendszerek központi irányítását. A domotika rendszerek házhoz, fizikai helyhez kötöttek, komplex épületautomatizálási rendszereken belül jelennek meg. (A hasonlóan működő, de mozgó eszközök – drónok, okosautók, mozgó robotok – a mechatronikai rendszerek.)
Ma a teljes magyar lakosság naponta több mint 4 órát néz televíziót, közel 13 millió mobiltelefon előfizetés van, és hazánkban mobilhálózaton, illetve az internet-előfizetéssel több mint 1500 petabyte adatforgalmat generálunk negyedévente. Az is látható, hogy az internetes technológiák fejlesztésében a kiemelkedően gyors sebesség irányba tolódik az irány. Nagyon jó technológiai háttér áll tehát rendelkezésre, hogy a domotika rendszerek csatlakozzanak a különféle házon kívüli szolgáltatásokhoz.
Együttműködés és kommunikáció
Az okosotthon rendszer kiépítése és működtetése számos szakterület együttműködését igényli. A megrendelőtől indulva, a tervezőkön – mint pl. építészmérnök, IT szakember, kertészmérnök, rehabilitációs szakmérnök (idős emberek gondozása) –, a beszállítókon és kivitelezőkön át egészen az üzemeltetőkig és karbantartókig minden folyamat komplex tervezést igényel.
A domotika számos funkcióval rendelkezik: biztonsági rendszerek, betörésvédelem, ajtó nyitás-zárás, intelligens vezérlés – vízszivárgás észlelés, fűnyírás, lámpák kapcsolása, multimédia rendszerek kezelése stb. Abból az egyszerű gondolatból tehát, hogy egy eszközt ki- és bekapcsolunk, eljutottunk oda, hogy a kapcsolót és az általa kapcsolt eszközt kell egy integrált rendszerbe építeni.
A domotika rendszerek folyamatosan kommunikálnak külső adat- és információs rendszerekkel. Az ún. szenzorok nyersadatot vesznek fel a környezetből, amelyeket valamilyen módon továbbítanak az otthonunkban lévő domotika központba, vagy akár egy távoli felhőbe. A szenzor által küldött adatokat a rendszer feldolgozza, valamilyen döntést hoz és beavatkozik egy folyamatba (kapcsolás, riasztás, öntözés…). Akkor mondhatjuk a domotika rendszert intelligensnek, ha ezek a döntések komplexebbek, pl. egy külső helyről érkező vihar előrejelzéskor nemcsak a redőnyt engedi le, hanem becsukja az ablakot és leállítja az öntözőrendszert.
A közeljövőben a domotika rendszerek képesek lesznek kommunikálni a környező házak rendszereivel – hiszen interneten keresztül csatlakoznak a világhálóra –, megosztanak majd adatokat egymásközt, amelyek befolyásolják majd a döntéseiket. A közműszolgáltatók is egyre inkább átállnak majd az intelligens mérőkre, amelyeken keresztül követni lehet a fogyasztást és esetleg nemcsak lakás, hanem város szinten is tervezni lehet az energiaellátást.
Megváltozó életvitel
Ezekben a robotizált épületekben az életünk, a kényelmünk, a biztonságunk is megváltozhat. Szokásaink monitorozása és elemzése alapján a domotika rendszerek sokkal életszerűbbé válhatnak. A fizikai biztonság, a tűz- és CO ellenivédelem, az egészségbiztonság, az épületvillamossági berendezések, épületgépészeti szerkezetek biztonságos üzeme, illetve az otthon tartózkodás szimulációja mind átalakítják mindennapjainkat, életvitelünket. Egyre több olyan automatizmus jelenik meg életünkben, amelyek bizonyos tevékenységeket kiváltanak vagy segítenek, így több idő maradhat a szabadidő hasznos eltöltésére.
Kollár Csaba egy közelmúltban végzett saját kutatása alapján mérte fel a domotika jelenlegi helyzetét hazánkban és az eredményekből látható, hogy egy dinamikusan fejlődő, növekvő bevételt termelő piac rajzolódik ki. Egyre több újépítésű ingatlanban jelennek meg a domotikai megoldások, a rendszerek árának csökkenése miatt növekszik népszerűségük a vásárlók és a felújítók körében is. Komplexebb rendszereket fejlesztenek, amelyek egyre varratmentesebben kapcsolódnak egymáshoz. Nagyobb teret kap a mesterséges intelligencia alkalmazása is domotikában, főként a viselkedés alapú elemzések tekintetében. A túltanulásból adódó problémák azonban itt is gondot jelenthetnek, valamint egyre komolyabb adat- és információbiztonsági kihívásokkal kell szembenézni a jövőben.
