Ami még nem az, ám annak hívjuk – s ami már nem az, de még annak hívjuk
A mesterséges intelligencia (MI) fogalmát is sok szempontból túlnőtte a technológia, de vannak rendszerek, melyek egyszerűen kilógnak ebből a fogalomból – alulról vagy felülről. Ennek tisztázására teszek alább javaslatot.
Vajon mi a pszeudo-MI?
A felhasználók sokszor hagyományos megoldásokat hisznek okosnak, erről itt írtam néhány sort. Szükségesnek tartok erre egy kifejezést is bevezetni, melynek előbb rövid meghatározását adom, majd segítségével megprobálom érthetőbbé tenni a neuronhálós és hagyományos modellek közötti különbségeket és hasonlóságokat is. A meghatározás:
A pszeudo-MI egy olyan rendszer, melyről a felhasználók egy részének az a benyomása, hogy hátterében gépi intelligencia dolgozik, pedig valójában egy hagyományosan programozott és relációs adatbázisra támaszkodó architektúra működteti.
Elsősorban olyan programok tartoznak ide, melyek az emberek digitális életében generálódó adatokat vesznek figyelembe, mondjuk egy vásárlói érdeklődéseket naplózó, aztán ezt az adatbázist a termékajánlásoknál felhasználó webshop portál. Mivel az adatok másodpercre készen jönnek létre, és statisztikai elemzés alapján használja fel őket a rendszer, ezért úgy tűnhet, hogy a portál „megtanulta” kattintási szokásainkat. Ám valójában csak egy adatbázis aktuális állapotának lekérdezése és kiértékelése történik.
Erre bevezethetünk egy „pszeudotanulás” kifejezést is, mely az egyszerű gépi tanulás és a mélytanulás alatt, kvázi nulladik szintként értelmezhető. Valójában nem is gépi tanulás, csupán annak benyomását kelti. Abban különbözik lényegesen egy neuronhálós MI tanulástól, hogy egy ilyen portál esetében az adartbázisba belépve az ember (az üzemeltető) lekérdezheti és megértheti ezeket a statiszikai értékeket, hiszen a táblák és mezők belső kapcsolata a világot képezi le. Egy neuronhálóban viszont nincsenek számunkra közvetlenül értelmezhető adatok, egy olyan hálóban a kapcsolatok az architektúrából következnek, nem a világ leképezései. Ez utóbbi hasonlíthó ahhoz, amikor jegyzettömbbel nézünk bele egy .exe fájlba, és nem tudunk következteni a kódra vagy a program tevékenységére, pedig lefut a program. Továbbgondolva felvethető egy pszeudo-gépautonómia is, mely mögött nem MI áll, de ezekről majd máskor.
Be kell ismernem, hogy ezen fogalmak felvetése kissé megkésett, hiszen napjainkra a legtöbb szolgáltatásban a hagyományos megoldások hibrid rendszerekké kapcsolódnak össze, neuronhálókkal és BigData[1] adatokkal. Úgy 8–10 éve jobb lett volna ezt a fajta ál-gépintelligenciát terminológiailag megkülönböztetni. Viszont ma is fontos ez s szétválasztás annak érdekében, hogy világossá váljon ezen hibrid rendszerek kétféle pillére: a relációs adatbázis és a nemrelációs adathalmaz. Ezeket tehát hagyományos programkód és MI-modell szimbiózisa dolgozza fel. (Egyébként ez a szimbiózis vezet egyébként az egyre terjedő neurális adatbázisok felé.)
Végezetül leszögezem, hogy a pszuedo-MI nem pejoratív vagy negatív fogalom. Egyszerűen egy bevett ógörög képzőt alkalmaztam a hagyományos számítógépek csúcsteljesítményére, mert megtévesztheti a felhasználót. Ez a kifejezés annak a skálának az alsó végén található, melynek a tetején a következő részben leírt fogalom van.
Mi az a MIKT?
Sokszor szükséges lenne elválasztani magát az MI képességet és azt, amikor egy MI rendszer egy sor társtechnológiával egyesülve ad eredményt. Például egy szokásainkat tanuló szolgáltatás vagy egy telefon arcfelismerő funkciója egy egyszerű MI képesség, amely mögé nem kellenek gigantikus rendszerek. Viszont egy olyan MI-t, amelyet egy hadműveleti támogató rendszerben alkalmaznak, számtalan egyéb technológia és műszaki képesség kell, hogy kiegészítse. Ilyen felhasználás robusztus rendszerként lehet csak hatékony. Erre alkottam a Mesterséges Intelligencia és Hozzá Kapcsolódó Technológiák köre, azaz a MIKT kifejezést. Angol nyelvű alkalmazására az AIRT rövidítést javaslom, mely az Artifitial Intelligence and Related Technologies kifejezést takarja. Ennek tömör meghatározása a következő:
Az MIKT az MI közös halmaza azokkal a technológiákkal, melyek az MI fejlődésének robbanását segítették, és azóta is az MI-vel kölcsönhatásban fejlődnek. Ennek a technológiahalmaznak legfontosabb elemei a BigData, az IoT és a felhőtechnológia tágabb értelmezése. (A tágabb értelmezés nem szolgáltatásként tekint a felhőre, hanem abban beleérti a hozzá kapcsolódó hardver és szoftver technológiákat is, melyek a megfelelő működés érdekében koruk csúcsát képezik – ultragyors alaplapok, legújabb processzorok, óriás sávszélességű kapcsolatok, gyors és óriási tárolók stb.)
Ami nem MIKT
Pontosításként ismertetem a fogalom összevetését hasonló kifejezésekkel, és rögzítem, mit nem értek bele.
- Például az EU az MI-ről szóló javaslatában[2] az „MI-rendszerek” kifejezést a MIKT-hoz hasonlóan használja, ugyanis ott az MI-re egy technológiacsaládként utalnak. Ez azért nem pontos, mivel a kis rendszer is rendszer és az óriási is az. A javaslat szövege alapján egy ház okosfűtése tehát egy kalap alá kerül egy okosvárossal, hiszen mindegyik MI-rendszernek tekinthető.
- Felvethető, hogy az Ipar 4.0 modell[3] is hasonlót takar, ám jobban megvizsgálva ez a modell jóval tágabb. A MIKT mellett sok egyéb technológiát is felhasznál, a blockchain módszertől a 3D nyomtatásmódokig. Ráadásul nem is technológiai kategória. Az Ipar 4.0 ráépül ugyan a MIKT adta optimalizációs lehetőségekre, viszont kifejezetten gazdaságcentrikus megközelítés, melynek lényege, hogy profitorientáltan koncentráljon a hatékonyságra. Ez azonban nem érvényes a MIKT állami vagy védelmi alkalmazásaira, ahol indokolhatják a „ráfizetéses” használatot olyan tényezők, mint az emberközpontúság vagy nemzeti érdekvédelem és hasonlók.
- A fogalomba nem értem bele azokat a technológiákat sem, melyekre nem kifejezetten támaszkodik a MIKT. Például kérdésként merülhet fel, hogy a robotika beletartozik-e? Erre azt lehet mondani, hogy annyiban része egy robot, amennyiben kapcsolódik hozzá. Tehát ha egy robot (vagy más kisebb rendszer) egy MIKT számára tanulási adatokat ad, illetve a kapott adatok alapján működik, akkor része az ilyen rendszernek (pl. egy önvezető okosautó). Ám egy régi offline robot, pl. egy régebbi kézivezérlésű aknamentesítő robot nem része a MIKT-nek (bár némi átalakítással részévé tehető).
- Nem tartoznak a MIKT körébe a tudomány olyan irányai sem, melyek nem elengedhetetlen részei egyetlen jelenleg működő MIKT rendszernek sem, és nem is lehet arra számítani, hogy néhány éven belül azok lesznek. Ebbe az az MIKT-n kívüli körbe sorolom pl. az ember-gép integráció vagy a kvantum-MI elképzelések egyelőre kezdetleges (még messze nem piacképes) fejlesztéseit.
Az MI-alattiság és MI-felettiség jövője
Remélhetőleg a javasolt fogalmi pontosítások segítenek jobban megérteni a minket körülvevő technikai világot. Ám látni kell, hogy ilyen fogalmak további pontosítási szükségessége csupán idő kérdése. Az sem kizárt, hogy olyan irányba kell bővíteni (pl. energiatermelés vagy -tárolás), amelyet most még nem érdemes beleérteni. De a hatékonyabb kommunikáció érdekében is hasznos lenne nem 8–10 év késéssel alkotni fogalmakat, hanem mielőbb: már akkor, amikor a fejlődés során egy fogalmi zavar lehetősége felmerül.
Irodalomjegyzék
Nyitókép forrása: Ideogram
A sorozat részei
- Ami már MI, és ami még nem az – Rendszerek összemosódása a felhasználókban (itt olvasható)
- A mesterséges intelligencia kifejezésen innen és túl – Ami még nem az, de már annak hívjuk, és ami már nem az, de még annak hívják (a jelen írás)
- Okosdolgok egy buta korban – Az okosdolgok terminológiai anomáliáiról és a megoldásokról (itt olvasható)
