Mi lenne, ha minden újszülöttnek automatikusan érkezne a személyi-, lakcím, TAJ- és adókártyája, szüleiknek pedig elszámolná egy robot a CSOK-ot? Meredek gondolat, de a vonatkozó jogalkalmazási dilemmákról már tudtak vitatkozni a szakértők A mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra címmel rendezett konferencia egyik délutáni szekcióülésén.
Mindig eset- és szakemberfüggő a jog szövegének interpretációja, ezért nehézségekbe ütközik a jog algoritmizálása – emelte ki előadásában Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin egyetemi docens. Az NKE ÁNTK Európai Köz-és Magánjogi Tanszék tanszékvezetője a cégbíróság példáját hozta erre, amely csak nevében bíróság, valójában regisztrációs hatóság igazságszolgáltatási funkció nélkül. A példával arra mutatott rá, hogy érdemi fogalmi egyeztetés nélkül lehetetlen lesz jól automatizálni a jog nyelvét. Ennek ellenére a szakember álláspontja szerint vannak olyan területek, ahol a döntéshozatal egy része jól automatizálható.
Kitörni az „Így szoktuk” elvéből
Hasonló kérdéseket feszegetett Dr. Czékmann Zsolt egyetemi docens is. A Miskolci Egyetem Közigazgatási Jogi Tanszékének vezetője előadásában azt firtatta, ráengedhető-e a közigazgatási ügyekre a mesterséges intelligencia. Ami biztosan előnyt jelent: jelenleg az államigazgatás rendelkezik a legnagyobb adattömeggel, nem pedig a cégek. A tanszékvezető álláspontja szerint azonban előbb célszerű lenne egységesíteni a jogalkalmazást a közigazgatásban, ahol ma az „Így szoktuk” elve uralkodik. Szerencsére megfelelő formanyomtatványokkal egységesíthető, ezzel pedig szerinte automatizálható lesz a közigazgatás a jövőben. Ugyanígy megvalósulhat az adatok alapján személyre szabott közigazgatás (például egy újszülöttnek automatikusan kiküldött lakcím, TAJ- és adókártya, CSOK-ügyintézés és így tovább), amely jóval olcsóbb lehet, mint a jelenlegi ügyintézés, és az államigazgatást örökösen kínzó erőforráshiányra is megfelelő választ adhat.
Dr. Jeney Andrea előadásában azt hangsúlyozta, hogy repetitív döntéseknél nagyszámú adat esetén (adatvédelem, fogyasztóvédelem, adóügyek), érdemi felülvizsgálat biztosítása mellett van létjogosultsága a mesterséges intelligenciának a közigazgatásban. Ezzel kiszámíthatóbb, mindig naprakész, minimális hibával működő rendszereket tudna kialakítani az államigazgatás – olyanokat, mint a NAV már működő és sikeres automatizált adóbevallási alkalmazása.
Géprombolás vagy gépszabályozás?
Három bírósági fogalmazó, Dr. Papp Dorottya, Dr. Gyuranecz Franciska és Dr. Krausz Bernadett előadásában arra kereste a választ, hogy érdemes-e csatlakozniuk a géprombolók mozgalmához akkor, amikor a bíróságokat is elérte a mesterséges intelligencia. Úgy vélték, nem, inkább azon kell dolgozniuk, hogy szabályozni tudják az új eszközt.
A bíróságok esetén alapvető kérdés a közbizalom, hiszen minden bíróságnak kötelessége, hogy a már kivívott bizalmat fenntartsa. A bíróságok ezt három tényezőn keresztül érték el: a függetlenségen, az átláthatóságon és a felelősségen keresztül. E szempontok segíthetik a mesterséges intelligencia megfelelő beépítését a bírósági gyakorlatba.
Az bizonyos, hogy a mesterséges intelligencia függetlenségét sosem veszti el, de a társadalom a bírótól elvárja a méltányosságot is, amire egy robot nem képes.
A transzparenciát nehezíti a fejlesztés során előkerülő feketedoboz-jelenség: amikor a gép olyan számításokat végez, amelyek már a készítők számára is felfoghatatlanok. A technikai fekete doboz jelensége bizony sértheti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Kérdésként a felelősség szempontjából az merül fel, hogy milyen lesz a mesterséges intelligencia döntéseinek jogorvoslati rendszere. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi jogi környezetben csak az ember tud felelősséget vállalni. A jövőben azonban előfordulhat, hogy a robot döntéseiért az állam vállalja a felelősséget. Észtországban már projektet is indítottak arra, hogy 6500 euró alatti ügyekben döntsön csak robot – fellebbezési lehetőséggel. Az ambiciózus tervezés ellenére ezt a rendszert még nem indították el.
