Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának (ET MB) jelenlegi magyar soros elnökségnek és az Európa Tanácsnak a közös szervezésében 2021. június 29-én került sor a magyar elnökség idejére tervezett nemzetpolitikai programok közül az első nyitókonferenciára Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének üléstermében. Az esemény hibrid formában került megrendezésre, melynek előadói elsősorban magasrangú magyar kormányzati és nemzetközi szereplők voltak. A konferencia szervezési feladatait, az Európa Tanács mellett, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és Magyarország Európa Tanács Melletti Állandó Képviselete látta el.
Az eseményt Marija Pejčinović Burić, az ET főtitkára és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg. A főtitkár, többek között hangsúlyozta a kisebbségi jogok biztosításának fontosságát, kiemelve az elmúlt időszak kihívásait, miszerint a járványhelyzetben nem valósult meg megfelelő módon a kisebbségi nyelveken történő tájékoztatás. Gulyás Gergely hangsúlyozta az ET fontosságát a nemzeti kisebbségek védelme területén, illetve azt is, hogy Magyarország számára a kisebbségvédelem az 1990-es évek óta az egyik legfontosabb prioritás. Ezzel összefüggésben a magyar Alkotmány államalkotóként ismer el 13 magyarországi nemzetiséget, akik számára különböző jogokat biztosít.
A konferencia három panel keretében járt körül bizonyos, nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdésköröket. Az első panel témája az Európa Tanács kisebbségvédelmi egyezményeinek eredményei, kihívásai és a monitoring eljárás jelentősége volt, melynek meghívott előadói Dunja Mijatovic, az ET emberi jogi biztosa; Vesna Crnić-Grotić, a Nyelvi Charta Szakértői Bizottságának elnöke; Marie Hagsgård, a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának elnöke; Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes, a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának szakértője és Vello Pettai, a Kisebbségi Ügyek Európai Központjának (ECMI) igazgatója voltak. A panelt Snežana Samardžić-Marković, az ET Demokráciáért felelős főigazgatója moderálta. Dunja Mijatovic kitért arra, hogy nagy különbségek mutatkoznak a többség és a kisebbség, illetve egyes kisebbségi csoportok jogainak biztosítása terén is, ami javításra szorulna, biztosítva mindenkiszámára a megfelelő egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, lakhatást, nyelvhasználatot, oktatási lehetőségeket és egyéb jogokat. A tagállamok, az ET keretén belül is több szabályozást fogadtak el, azonban ennél lényegesebb ezek gyakorlatba való átültetése, mely sok esetben hiányzik. Szalayné Sándor Erzsébet szerint a kisebbségi csoportokat sok esetben kirekesztő értelemben ,,másokként” kezelik, különösen igaz ez a nemzeti kisebbségeken túl a roma népességre. Vesna Crnić-Grotić kifejtette, hogy az elmúlt időben nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus nemcsak egészségügyi, de kommunikációs válságot is magával vont, mivel a kisebbséghez tartozók gyakran nem kaptak tájékoztatást saját anyanyelvükön, illetve az online oktatás keretében először a kisebbségi nyelvű oktatást szüntették meg. Több állam nem képes megfelelően biztosítani a nemzeti kisebbségek jogait, amellyel összefüggésben a közösségi média szerepe, a kisebbségi nyelveken való tájékoztatás, a kormányok szerepe és megfelelő hozzáállása rendkívül fontos. Marie Hagsgård szerint az ET által elfogadott szabályrendszer rendelkezéseit szükséges lenne a gyakorlatba ültetni, melynek fontos eleme kell, hogy legyen a kisebbségek megfelelő és hatékony bevonása a döntéshozatalba, párbeszéd folytatása annak érdekében, hogy képesek legyenek befolyást gyakorolni bizonyos döntésekre. Emellett foglalkozni kell az idegengyűlölet és az intolerancia mérséklésével, valamint a megfelelő szintű történelemoktatás is elengedhetetlen.
A második panel az ET kisebbségvédelmi mechanizmusaival foglalkozott, ezen belül is az ET Parlamenti Közgyűlése és az Emberi Jogok Európai Bíróságának szerepével a hatékony kisebbségvédelemben. A panelben felszólalt Németh Zsolt, az ET Parlamenti Közgyűlésének (PKGY) alelnöke, a magyar PKGY delegáció vezetője; Kovács Elvira, a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének alelnöke, a szerbiai PKGY delegáció tagja; Juhász Hajnalka, a magyar PKGY delegáció tagja, ET elnökségi miniszteri biztos és Ivana Jelić, Emberi Jogok Európai Bíróságának montenegrói bírája. A beszélgetést Kalmár Ferenc, volt PKGY tag, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa moderálta. Németh Zsolt kiemelte az Emberi Jogok Európai Egyezménye 14. cikkének fontosságát, mely kimondja mindenfajta, így a nemzeti alapon történő megkülönböztetés tilalmát is. Kitért arra is, hogy több nemzetállam úgy véli, a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása gyengíti az adott államot, így csak a feltétlenül szükséges mértékben biztosítják jogaikat, holott az államoknak nem kellene félniük e csoportoktól, hiszen több országban láthatunk példát arra, hogy az autonómia vagy nemzetiségi önkormányzatok létrehozása által a nemzetállamok nem váltak gyengébbé. Juhász Hajnalka elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek részvételét mind a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, mind a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény monitoring mechanizmusa lehetővé teszi. Azt is látni kell azonban, hogy például 2010-ig az ET 47 tagállama közül 25 ratifikálta a Chartát, azonban az azóta eltelt 10 évben további ratifikáció nem történt, így a Charta láthatóságának növelésére lenne szükség. A miniszteri biztos kiemelte azt is, hogy az EU nem fordít kellő figyelmet a nemzeti kisebbségek ügyére, jogainak védelmére, holott rendkívül fontos lenne az EU és az ET közötti együttműködés erősítése ebben a kérdéskörben, valamint a Charta rendelkezéseinek végrehajtását illetően.
A 3. panel a Miniszteri Bizottság kisebbségvédelmi monitoring reformjának eddigi eredményeit és hatását tekintette át Rusz Harry Alex, magyar állandó képviselő, az MB jelenlegi elnöke; Roeland Böcker, holland állandó képviselő, a MB emberi jogi raportőri csoportjának elnöke; Christian Meuwly, svájci állandó képviselő, az MB jogi együttműködési raportőri csoport elnöke és Krista Oinonen, Finnország Külügyminisztériumának Emberi Jogi Bíróságok és Egyezmények Osztályának vezetője. A beszélgetést József Judit, korábbi ET melletti Állandó Képviselő moderálta. A meghívott előadók, többek között elmondták, hogy a Nyelvi Charta és a Keretegyezmény monitoring rendszere céljait tekintve kissé különbözik egymástól, mivel a Charta monitoringjának célja a kisebbségi nyelvek támogatása, míg a Keretegyezményé a kisebbségi nyelvek védelme. Ennek ellenére azonban szinergia van a két dokumentum és a monitoring rendszerek között, mely a nemzeti kisebbségi csoportokat is segítette abban, hogy felismerjék saját identitásukat nemzeti kisebbségként, bár a kisebbségi csoportok is időről időre változhatnak. Az előadók szerint a monitoring rendszer reformja minden szereplő számára előnyökkel jár, és a multilaterális megközelítés maradt érvényben, mely a nemzeti kisebbségek számára is megfelelő és hasznos lesz majd a jövőben. A monitoring rendszer egyik legfontosabb követelményeként a panelisták a folyamatos párbeszéd és transzparencia fenntartását tartják az államok, nemzeti kisebbségek és a bizottságok között.
Az eseménnyel kapcsolatos további információ az Európa Tanács hivatalos honlapján, a következő linken érhető el.
