Konferencia a magyarországi ukrán menedékesekről
A segélyszervezeteken túl a magyar állam veszi ki leginkább részét a háború miatt ukrajnai otthonukat elhagyni kényszerülő családokról való gondoskodás feladatából – hangzott el egy szakmai konferencián az egyetemen.
A kényszervándorlás aktuális kérdései és annak rendészeti vonatkozásai – ukrán menedékesek Magyarországon címmel szervezett szakmai és tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Bevándorlási Tanszéke (BT) december 13-án, szerdán az NKE Rendészeti Oktatási Épületében. Az eseményt Hautzinger Zoltán r. ezredes nyitotta meg.
Az NKE RTK oktatási dékánhelyettese kiemelte, hogy a konferencia szervezője, a kar Bevándorlási Tanszéke 2012 óta hazánk egyetlen olyan oktatási műhelye, ahol a migráció elméleti és jogi hátterén túl a Magyarországon tartózkodó külföldiekkel összefüggő szakigazgatási kérdésekkel is foglalkoznak. A tanszék elsősorban az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) számára képez szakembereket, ám nem csupán értük érez felelősséget. Szeretnék ugyanis, ha rajtuk kívül a kar alap- és mesterszakos képzéseiben résztvevők is kiegészítenék e témával a felsőoktatásban megszerzendő ismereteiket. Arra törekszenek, hogy a szakmai eseményekre olyan szakértőket hívjanak, akik a való életből származó tapasztalataikkal bővítik a hallgatók horizontját, amit akár egy TDK, egy évfolyam- vagy a szakdolgozat során, de akár a gyakorlatban is felhasználhatnak majd.
A migráció hajnala
Klenner Zoltán r. őrnagy, az NKE RTK BT tanársegédje a Menedékesek Magyarországon – az ideiglenes védelembe vett külföldiek helyzete a rendszerváltozástól napjainkig című előadásában a modern magyar menekültügyi rendszer fejlődéséről beszélt. Mint elmondta, hazánkat az első tapasztalatok az erdélyi menekültek megjelenésekor érték 1987-től. A menekültek száma 1989-re meghaladta a 13 ezer főt. Ellátásukról először egy tárcaközi bizottság, ám főként az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, illetve a civilek, az egyházak, a Magyar Vöröskereszt, valamint a Máltai Szeretetszolgálat gondoskodtak. Az állam csak fokozatosan vette át e feladatokat. A jogi megoldást az 1951. évi genfi menekültügyi egyezményhez törvényerejű rendeletekkel való csatlakozás nyújtotta.
A menedékes fogalma
A helyzetet alapvetően a délszláv háború változtatta meg. A volt Jugoszláviából ugyanis nem a genfi egyezményben meghatározott okokból érkeztek emberek, sokkal inkább ideiglenes menedéket, támogatást kerestek, amíg vissza nem térhettek otthonaikba. Humanitárius alapú befogadásukról már 1991 júniusában kormányhatározat született. Bár ezek az emberek akkor még nem voltak elnevezésükben menedékesek, ám a nyújtott védelem hasonló célú és tartalmú volt. Magát a fogalmat először az első menedékjogról szóló törvény fogalmazta meg 1997-ben. A ma hatályos, 2007-es szabályozás szinte ugyanezen szóhasználattal írja le a fogalmat, kiegészítve természetesen az EU vonatkozó szabályozásával.
74 ezer védelemben részesült ember
A délszláv háború során az ideiglenes védelembe vett háborús menekülteket elsőként a helyi szervek regisztrálták, ekkor még ugyanis nem volt központi menekültügyi eljárás. A jugoszláv határon át érkezők többsége elhelyezésre, ellátásra és támogatásra szorult. A délszláv háborút az 1995 novemberében létrejött daytoni béke zárta le, így hazánk 1996. január 15-e után már nem nyújtott ideiglenes menedéket. Az összesen 74 ezer ideiglenes védelemben részesült ember nagy része önkéntesen hazatért vagy harmadik országba távozott. 1998 nyarán már csak 1710 menedékes tartózkodott Magyarországon, közülük 335 horvátországi és 514 vajdasági magyar. Klenner Zoltán előadásában elmondta, hogy az ukrán háború menekültjeinek száma ma körülbelül háromszor annyi menekülő embert jelent, mint a délszláv háború idején. 2023 tavasza óta számuk szignifikánsan nem nő, ám visszatérésük esélye az idő elteltével folyamatosan csökken, sőt e kiáramlás a háború után is folytatódhat.
80 milliárd forintnyi segítség
Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos előadása az Ukrán menekülők Magyarországon. A magyar kormányzat segítségnyújtásának formái címet viselte. Hangsúlyozta, a segítség kérdése nem csupán politikai vagy akadémikus, hanem emberségi: drasztikusan változott meg családok élete a háború miatt. A harcok okozta döbbenetet a gyors és szakszerű reagálás követte itthon, ahogy Európában is. Fókuszba az első fázisban az azonnali segítségnyújtás került. A határt több mint 1,2 millió ember lépte át, akikből 40 ezer kérelmezett menedékes státuszt. Az alapellátások központjaként az egyházi karitatív szervezetekkel közösen öt helyszínen működtetett határmenti segítségpont, illetve augusztusig a Budapesti Olimpiai Központ (BOK) csarnoka szolgált. Idővel az állam legfontosabb feladatává a hosszabb távú tartózkodás feltételeinek megteremtése, azaz a szálláslehetőség, a munkavállalás, az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése vált.
Az előadásban elhangzott, az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktussal összefüggésben felmerült kiadások mára meghaladták a 80 milliárd forintot. A legnagyobb segítséget így az önkéntesek ezrei által adott adományok mellett a magyar állam nyújtja a menedékeseknek. A veszélyhelyzet bár komoly terhet jelent, ugyanakkor nem összehasonlítható azzal, amelyet Ukrajna ma elszenved. Ezért az ukrán menekültek segítése továbbra is kötelességünk – hangsúlyozta Pál Norbert. Hozzátette, minden, immár menedékesként elismert személy 2025. március 4-ig menedékjogot élvez hazánkban és az EU-ban. E téren a kettős állampolgárságú személyek helyzete speciális, hiszen ők nem igényelhetnek menedékes státuszt, ám a magyar állam jóvoltából elérhető számukra is minden, a menedékeseknek elérhető szolgáltatás.
Mit mond a statisztika?
Urbán Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népszámlálási és Népesedési Statisztikai Főosztály Vándorlásstatisztikai Osztályának vezetője az Ukrajnából menekülők a statisztikák tükrében – hazai helyzet és európai kitekintés című előadásában a számok nyelvén fogalmazta meg az ukrán menedékesek helyzetét. Kiemelte, az ukrán lakosság negyede hagyta el otthonát, ebből 6,3 millió ember Ukrajnán kívül, közöttük 2,9 millióan a szomszédos országban kerestek menedéket. A Magyarországra irányuló migráció egyik legmeghatározóbb forrása a Kárpátalján élő magyar kisebbség. Az utolsó, 2001-es ukrán népszámlálás szerint 156 ezer magyar élt ott, 2017-ben számuk 123 ezerre volt tehető. Ma hazánk Görögország előtt, az utolsó előtti helyen áll a menedékesként elismertek 1000 főre jutó számában Európában. Más azonban a sorrend, ha az 1000 főre jutó ukrán állampolgárok és ukrajnai születésűek számát nézzük meg, itt hazánkat csak Csehország és Lettország előzi meg. A menedékes státusz iránti kérelmek száma 2022 márciusában volt a legtöbb: 8875 fő nyújtott be ilyen kérelmet.
Vészhelyzeti forgatókönyvek
Mágó András r. alezredes, az OIF Menekültügyi Igazgatóságának első embere arról beszélt Az OIF hatósági munkája az ukrán menedékesekkel kapcsolatos feladatellátásban című előadásában, hogy a hatóság egyik legfontosabb feladata a tájékoztatás, illetve a gyors hatósági ügyintézés volt a krízis idején. A háború kitörése, 2022. február 24-e után a migrációs hullám komoly sokkot jelentett az Ukrajnával határos országok számára. Az OIF a kihívásra a meglévő veszélyhelyzeti tervek alapján, illetve ezek mellett számos komoly informatikai fejlesztéssel, megnövelt munkaidővel, jelenléttel, illetve az ügyhátralékok feldolgozására munkaerő-átcsoportosítással reagált.
A gyűjtőpontokon és a BOK Csarnokban az OIF elsősorban a hatósági, adminisztrációs feladatokat végezte. A kérelmek kitöltését szociális munkás végzettségű segítő munkatársak is segítették.
Magyarország az unió leggyorsabban reagáló kormányaként már februárban jogszabályt hozott a menedékesként elismerésre jogosult ukrán állampolgárokról. Menetközben a hatóság a kérelmek kitöltését igyekezett egyszerűsíteni, így rövidesen online felületet hoztak létre az adatok előzetes beírásához a későbbi személyes kérelmezéshez. Az OIF történetében először még androidos mobilapplikáció is született e célból.
Adminisztrációs tehertétel
Minden menedékes ideiglenes védelemben részesül Magyarországon, amelyhez menedékes okmányt, azaz biometrikus plasztikkártyát kapnak. Az elismerést kérő jogosult egészségügyi ellátásra jogosult, hozzáférhet, sőt a tankötelezettség alapján a diáknak kötelessége is részt venni a közoktatásban, illetve 2022. április 29-től engedélymentes az ukránok munkavállalása. A már elismert menedékes ezen túl rendszeres létfenntartási támogatásban is részesül. Ez év decemberéig 40 614 kérelem érkezett be a hatósághoz, amelyből 36 463-at elismert.
Hazánk tranzitország-jellegét erősíti, hogy az uniós rendszer alapján a menedékes igénylő az unió bármely tagállamában beadhatja a kérelmét. A tagállamoknak ezért kötelességük feltölteni az átmeneti védelemben részesülők adatait, hogy egy személy ne lehessen két államban is menedékes. Sajnos, a hatóságok nemzetközi kommunikációja ezen a téren még egyelőre nem tökéletes.
A megkerülhetetlen jelenség
Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója Befogadás és integráció az Ukrajnából menekültek vonatkozásában című előadásában azt hangsúlyozta, korunk világának legfontosabb alkotóeleme a migráció, annak különféle aspektusai. Mai és a jövendő munkája során szinte mindenki találkozni fog ezzel a jelenséggel. Mint elmondta, a szuverén máltai lovagrend Jeruzsálemtől Rómáig menekült története során. A szervezet magyarországi megalapítása ugyancsak migrációs kötődésű, hiszen az a kelet-német, illetve az erdélyi menekültekhez kapcsolódik.
Így, a migrációhoz legszorosabban kötődő szeretetszolgálatként a háború kitörése óta 570 tonnányi humanitárius segélyt szállítottak ki – csökkenteni vagy megelőzni az emberi szenvedést. Emellett a korábbi szíriai, kenyai tapasztalatai alapján a szervezet integrációs munkájával is segítette az ukrajnai emberek letelepedését. Elhangzott, a szeretetszolgálat összesen 150 ezer ukrán menekülttel került kapcsolatba, illetőleg 170 család letelepedését segítette Budapesten és a megyeszékhelyeken.
Személyes segítség – együttműködve a hatóságokkal
Bognár Katalin, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület szakmai vezetője előadásának címe a Menedékesek ellátása és beilleszkedésének elősegítése egy civil szervezet szemszögéből volt. Kifejtette, munkája során azt tapasztalta, nagyon nehéz választ kapni arra, hogy egy menekülő embernek mi a pontos célja. Amíg ezt megfogalmazza, addig is sokkal fontosabb a számára az itt és most elérhető segítség. Ezért a szervezet fókuszában az egyéni, leginkább személyes segítségnyújtás áll. Azonban a szervezet civilsége nem azt jelenti azt, hogy ne szeretnének együttműködni a hatóságokkal, sőt felelősségüknek érzik, hogy ezt a munkát közösen végezzék. Az egyesület elsősorban információszerzésben, a mindennapi ügyintézésben, a munkavállalásban, illetve a beilleszkedésben segíti a hozzá fordulókat.
Bognár Katalin hozzátette, bár az ukrán kultúra tőlünk nem távoli, mégis sok apró eltérés zavarja a megértést. A menedékesek ideérkező közössége változatos, vannak közöttük kárpátaljai magyarok, romák, illetve már korábban hazánkban dolgozó ukrán vendégmunkások. Mellettük a háború miatt nagy számban jelentek meg egyedülálló nők és gyerekek. Utóbbiak számos kihívással küzdenek az iskolai integrációban, így az egyesület ebben is személyes segítséget nyújt.
Szinte honosított Kárpátalja
Végül Mágó Barbara r. őrnagy, az NKE RTK BT mesteroktatója beszélt Az integráció perspektívái. A volt szovjet állampolgárok honosításának tapasztalatai Magyarországon címmel a résztvevőkhöz. Hangsúlyozta, ideális esetben a magyar állampolgárság megszerzése lehet bármely integráció végpontja. E szempontból azonban speciális csoportot alkotnak a Kárpátalján élő magyarok, akik közül az idősebbek életüket számos államalakulatban élhették le úgy, hogy ki sem mozdultak szülőhelyükről. A szocializmusban kölcsönös térségi alapelv volt, hogy az ember csak egyetlen állampolgársággal rendelkezhet. A rendszerváltozás után bár nagy volt a kísértés, hogy visszaadjuk ezeknek a magyaroknak az állampolgárságot, végül azonban csak 2011 után, az egyszerűsített honosítás bevezetésével kaphatták vissza magyar állampolgárságukat. Ukrajna 1996-os alkotmánya nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, ám nem tartalmaz szankciót sem. A honosítások száma 2013-ban és 2015-ben volt a legmagasabb, azóta csökken. A házastársakra vonatkozó egyszerűsített honosítás okán körülbelül 180 ezer kárpátaljai magyar szerezte meg az állampolgárságot. Nagy részük 2022-ig a szülőföldjén élt, ma viszont már 48 ezren Magyarországon vannak.
Nyitókép: Menekültek érkeznek Ukrajnából Lengyelországba. Forrás: EU Civil Protection and Humanitarian Aid / Flickr
