Noha már 1987-ben nevesítette az ENSZ a klímaváltozás problémáját, a közgazdaságtan növekedési modelljei máig nem integrálták érdemben a fenntarthatósági szempontokat. Miképpen függ össze a globális felmelegedés és a pénzügyi stabilitás? Hogyan segítheti a pénzügyi és a monetáris politika a környezettudatos megközelítés érvényesülését? Mi az a zöld szemléletű jegybanki lazítás? E kérdéseket járják körül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének szakértői egy február 17-i kerekasztal-beszélgetésben. Az eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak.
33 év. Ennyi telt el azóta, hogy az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlődési Világbizottsága kialakított és elfogadott egy részletes politikai tervet a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban. A kezdeményezés kulcsalakjáról, a norvég Gro Harlem Brundtland politikusasszonyról elnevezett szakanyag volt az első, amely felvetette a klímaváltozás problémáját. „A fenntartható fejlődés (…) kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” – áll a Brundtland-jelentésben.
A természeti erőforrások korlátosságának kérdését ugyanakkor máig nem sikerült érdemben kezelniük a közgazdasági modelleknek – s e téren a 2009-es világgazdasági válság sem hozott paradigmaváltást. A jelenleg is uralkodó, a költség-haszon és a nyereség optimalizálásának elvén nyugvó megközelítésben nyoma sincs a természeti környezetért érzett felelősségnek, arra eszközként, erőforrásként tekintenek.
A globális felmelegedéssel mindemellett mind több növekedési modell számol. A brit jegybank egyik tanulmánya egészen odáig jut, hogy a klímaváltozás az érintett vállalatok likviditásának erodálásán keresztül rontja a pénzügyi stabilitást. A hazai kutatások eredményei is érdekes eredményeket hoztak. Van, amely az egyéni viselkedésmodelleket a világnézettel veti össze és az ökológiai lábnyom méretét a spiritualitással hozza összefüggésbe, mások azt vizsgálják, hogyan térítheti el az egyéni szándékot a kritikus tömeg hiánya.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Klímaváltozás – Van-e növekedés környezetkárosítás nélkül? című kerekasztal-beszélgetésében a jelenséggel kapcsolatos közgazdasági, pénzügyi kihívások mellett a leghatékonyabb jó gyakorlatokról és trendekről is szó esik majd.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak február 17-én 18 órakor az Orczy úti kollégium ABCD termében (1089 Bp, Orczy út 1.)