A G7 országok rendkívüli intézkedések bevezetéséről egyeztek meg. A globális minimáladó bevezetése lényegesen átalakíthatja a világgazdaságot.
A koronavírus-járvány komoly károkat okozott a világ országainak gazdaságában így minden állam igyekszik maximalizálni a rendelkezésére álló összes lehetséges bevételi forrást. Biden elnök választási kampányában megígérte, hogy kormánya új adópolitikai tervet vezet be és véget vet a több évtizedes huzavonának, ami a nagyvállalatok adóztatását illeti. Ehhez azonban nemzetközi segítségre van szüksége, így a G7-ek legutóbbi, szombati ülése során az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság pénzügyminiszterei megegyeztek a globális minimumadó 15 százalékos kulcsáról.
A minimumadó bevezetése ellen számos, alacsonyabb kulccsal dolgozó ország (így Magyarország is) tiltakozott. Egy globálisan bevezetett adókulcs lényegesen sértené a nemzetállamok szuverenitását, hiszen az adók és vámok kivetése a nemzeti kormányok hatásköre. Ezt a kérdéskört illetően a G7-ek átvágták a gordiuszi csomót: nem avatkoznak be az egyes államok adópolitikájába, azonban a nagyvállalatoknak azokban az államokban is kellene adózniuk, ahol tevékenységüket folytatják, nem csupán a székhelyük országában. Ezen túlmenően, amennyiben egy multinacionális cég leányvállalatának adókötelezettsége az adott államban nem éri el a minimális 15 százalékot, a különbözetet az anyavállalat saját országában kell, hogy megfizesse. Így sokkal kevésbé lesz vonzó egy alacsonyabb adókulccsal dolgozó országba áthelyezni a székhelyet vagy gyártási folyamatokat.
A nemzetközi vállalatok adóztatásának összehangolása már 2019 óta az OECD egyik célkitűzése, vagyis nem feltétlenül Biden elnökségéhez köthető a rendkívüli jelentőségű megállapodás. Most mégis úgy tűnik, hogy első körben ő lesz a legnagyobb nyertese a globális minimumadó bevezetésének. Szavazóbázisa lelkesen támogatja az egyenlőbb társadalom kialakítását, így a magasabb jövedelemmel rendelkezők szigorúbb megadóztatását. Az amerikai gazdaság társasági adókból származó jövedelme az 1950-es évek óta folyamatosan csökkent. Míg 1944-ben a GDP 7 százalékát tette ki, addig ez a bevételi forrás 2019-ben alig 1 százalékot tett ki. Egyes számítások szerint 2017-től az amerikai és a külföldi multinacionális vállalatok vállalati nyereségének áthelyezése az előzetes adókulcsok alapján az Egyesült Államok kormányának megközelítőleg évi 100 milliárd dollárjába került. Érthető tehát, hogy a kieső jövedelem pótlása egyre sürgetőbbé válik az USA számára.
Az Európai Unió legtöbb országában a társasági adókulcs az elfogadott 15 és 32 százalék között van, kivételt képez az Egyesült Királyság, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Litvánia, Írország és Magyarország. Leginkább ezen országok gazdasági versenyképességét érintené az új intézkedés, hiszen az adózás új szabályainak bevezetésével a fent említett országok, így hazánk is jelentősen veszítene tőke vonzóerejéből. A befektetők azonban az alacsony adókulcson kívül számos más tényezőt is figyelembe vesznek, mint például az infrastruktúrát, a piacok megközelíthetőségét vagy a munkaerő képzettségét. Annak érdekében, hogy Magyarország tartani tudja versenyelőnyét elengedhetetlen lesz a fent említett területek fejlesztése. Ugyanakkor félő, hogy mindez a hazai bérek színvonalát negatívan érintené.