Az elmúlt két hétben két javaslatcsomagot terjesztett elő az Európai Bizottság a zöld megállapodás keretében.
A 2019 decemberében előterjesztett európai zöld megállapodás (Green Deal) célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens egy fenntartható gazdasági modell kialakításával. Ehhez egy minden szegmenst érintő, hatékony és folyamatosan bővülő stratégiát kell alkalmazni. Elsődleges mérföldkő a 2030-ra történő, legalább 55%-os kibocsátáscsökkentés az 1990. évi szinthez képest. Az Európai Bizottság kiemelt feladatként kezeli ezt, így rendszeresen terjeszt elő javaslatokat az éghajlatvédelemtől a szennyezőanyag-mentességen át a tengeri élővilág védelméig.
Még a Juncker-bizottság idején, 2015 decemberében fogadták el az első körforgásos gazdaság kialakítására vonatkozó cselekvési tervet, amelyet a Green Deal előterjesztése után, 2020. március 11-én megerősített és megújított az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság. Ehhez kapcsolódóan terjesztettek elő 2022. március 30-án egy négy javaslatból álló csomagot.
A fenntartható termékek normává tételére irányuló javaslat a piacon forgalmazott valamennyi termék energiahatékonyabbá válását, körforgásos jellegét és környezetbaráttá tételét szorgalmazza a teljes életcikluson át. Már korábban is voltak ehhez hasonló irányelvek, így amiben ez más, hogy a termékek lehető legszélesebb körére kiterjesztik, szigorúbbak lesznek a követelmények, valamint egy digitális termékútlevelet fognak kapni az árucikkek annak érdekében, hogy megkönnyítsék azok javítását és újrafeldolgozását. A termékek közül a textíliákra vonatkozóan külön terjesztett elő egy stratégiát a Bizottság szintén a hosszú élettartam ösztönzése céljából, ugyanis Európában negyedik helyen szerepel ezen produktumok környezetszennyezőségi rátája. A digitális termékútlevéllel ezeket az árucikket is ellátják, továbbá kiemelten tekintenek a munkavállalói jogok tiszteletben tartására is az előállítási folyamat során. A csomag kitér még az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatára is, amelynek értelmében a belső piac fellendítését, a korszerű technológiák alkalmazását tűzik ki célul a tartóssá tétel és az újrahasznosítás mellett. A termékútlevelet erre a kategóriára is ki kívánják terjeszteni. Az egész csomag amellett, hogy a klímacélokat helyezi előtérbe, a fogyasztók zöld átállásában való nagyobb szerepvállalására és a tájékozottság kiszélesítésére is törekszik, amelyet a negyedik javaslatban emelnek szabályozott keretek közé.
A legnagyobb károsanyag-kibocsátás azonban még továbbra is az ipari tevékenységből ered, így 2022. április 5-én az ipari kibocsátásokról szóló irányelv korszerűsítésére nyújtott be javaslatokat a Bizottság. Ez az irányelv alapvetően a szennyezés megelőzését és ellenőrzését célozza, az innováció és a technológia folyamatos szinergiája azonban szükségessé teszi az ipari beruházásokra vonatkozó szabályrendszer állandó felülvizsgálatát. Az új szabályok az eddiginél több létesítményre, mint például a nagy kapacitású akkumulátorgyártókra is vonatkoznak majd, az engedélyeztetési folyamatok lerövidítését és a körforgásos gazdaságot előmozdító szereplők beruházásait fogják előnyben részesíteni, illetve az átláthatóság növelésére is hangsúlyt fektetnek.
Ahhoz, hogy ezek a lépések elérjék céljukat, a tagállamoknak időben ki kell dolgozni a legjobb gyakorlatokat és technikákat, ugyanis az elfogadást követően leghamarabb három-négy év múlva lehet valós lenyomata az új irányelveknek és javaslatoknak. A 2030-as időközi céldátum pedig vészesen közeleg, anélkül viszont a húsz évvel későbbi, végső célkitűzés sem elérhető.
Kép: EU Agenda
