Tanulják meg, hogyan tanuljanak, hogyan kérdezzenek, hogyan gondolkodjanak rendszerekben és összefüggésekben. Specializálódjanak olyan területekre, ahol a technológia és ember találkozik – üzeni a fiataloknak Fehér Katalin. Az NKE Társadalmi Kommunikáció Tanszék habilitált egyetemi docensének legújabb könyve most jelent meg New Yorkban és Londonban Generative AI, Media & Society címmel. Ennek kapcsán kérdeztük.
Fehér Katalin nemzetközileg elismert szakértő a társadalmi AI kutatás területén transzdiszciplináris háttérrel és négy kontinensen szerzett tapasztalatával. Az NKE Társadalmi Kommunikáció Tanszék habilitált egyetemi docense és a Tudománystratégia Iroda munkatársa. Szakértőként és tanácsadóként dolgozik az ENSZ és az EU technológiai és tudományos programjaiban, a transzatlanti Horizon Europe NGI és az MTA KGYNK ösztöndíjasa, valamint Fulbright és Bolyai alumna. Legújabb könyve most jelent meg a rangos Routledge kiadó gondozásában jelent meg New Yorkban és Londonban Generative AI, Media & Society címmel.
A kötet az AI új generációjának hatásait elemzi. Legelőször arra szeretném kérni, adjon egy rövid kis betekintést a korábbi generációk megjelenésébe, működésébe.
Értelmezésemben a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) az AI fejlődésének új, evolúciós lépését jelenti. Ez a könyv alapállítása is. Az AI más, korábban felfutott generációi – a szabályalapú rendszerek, majd a gépi tanulás és a mélytanulás – elsősorban osztályozási, automatizációs, előrejelzési vagy felismerési feladatokat oldottak meg. A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) már korábban is elérhetők voltak, de a 2022-es nagy áttörés után, illetve a neurális hálózatok méretnövekedésével, valamint a globálisan bővülő adathalmazokkal egy újabb arcát ismerjük meg az technológiának. A generatív AI már képes tartalmak, design, kódok vagy modellek önálló előállítására, azaz generálásra – átalakítva a már elérhető AI technológiákat is.
Miért és milyen szempontból fontosak az AI új generációjának megjelenése kapcsán látható hatások, következmények?
A generatív AI megjelenése nemcsak technológiai újítás, hanem társadalmi, gazdasági és kulturális fordulópont is. A könyvemben azért foglalkoztam ezzel a témával, mert a generatív modellek egyre nagyobb hatással vannak a geopolitikai erőviszonyokra, az információ- és tudáselosztásra, a média és kreatív iparra, valamint a jövővel kapcsolatos kockázatkezelésre. A fókusz tehát nem a technikai működésen, hanem azokon az irányítási és szabályozási kérdéseken van, amelyek ezekkel a fejlesztésekkel együtt járnak. Ez segíti az olvasót abban, hogy megértse: az AI nem csupán eszköz, hanem strukturális változások katalizátora is.
Miért esett a választása a kiadóra és miképpen zajlott az együttműködés?
A Routledge top kategóriás, az egyik legrangosabb kiadó az interdiszciplináris társadalomtudományi könyvek piacán – ez alapvetően meghatározta a választásomat. A bekerülés komoly előszűréssel zajlik, több független bírálót kérnek fel a kézirat ellenőrzésére, az alapos szakmai lektorálás pedig elkötelezett munkát vár el a szerzőtől. Röviden, a minőség volt a cél.
A kötet hat fejezete az AI hat területre gyakorolt hatásáról szól. Van-e ezek között kitüntetetten fontos terület, amely a legnagyobb horderejű újdonságot hozza?
A hat fejezet egymással összefüggő, komplex rendszert alkot, de ha egy területet kell kiemelni, az a szabályozás és irányítás témaköre. A generatív AI gyors fejlődése miatt a szabályozás nemcsak jogi, hanem társadalmi és felelősségi kérdéssé is vált. Nemcsak arról van szó, hogy mit lehet szabályozni, hanem arról is, hogyan tud lépést tartani a közpolitika vagy üzletpolitika egy olyan technológiával, amely önmagát is formálja. Ez a fejezet épp ezért a stratégiai előrelátás és globális együttműködés szükségességét hangsúlyozza.
Az AI – ez már most látszik – markánsan beavatkozik a társadalmak fejlődési folyamataiba. Milyen előnyökkel jár az új korszak, és milyen kockázatokat hordoz?
Az AI nemcsak kiszolgálja a társadalmi igényeket, hanem egyre inkább formálja is azokat – beavatkozik a hatalmi viszonyok alakításába, a döntéshozatalba, az információáramlásba és a kreatív folyamatokba. Ez a transzformáció gyors, adatvezérelt és alapvetően fekete dobozként működik. Előnye, hogy hatékonyabbá teszi a társadalmi rendszerek működését. Ugyanakkor új kockázatokat is hoz: torzuló reprezentációkat, diszkriminatív modelleket, figyelemgazdasági függőséget vagy szabályozási elmaradást. A könyv ezek rendszerszintű összefüggéseire világít rá.
A média működése jelenleg is számos etikai kérdést vet fel, a véleménybuborékok révén gyengülő vitakultúra, tolerancia és növekvő agresszió aggodalomra adnak okot. Ad-e a kötet fogódzót, javaslatot a döntéshozóknak?
Valóban, a könyv egyik fontos célja éppen az, hogy reflektáljon a média és mesterséges intelligencia összefonódásából eredő etikai és társadalmi kihívásokra. A generatív AI felerősítheti a véleménybuborékokat, a dezinformációt és a digitális manipulációt – mindezt sokszor láthatatlanul. A kötet nemcsak problémaleírást ad, hanem javaslatokat is: átláthatóbb algoritmusok, emberközpontú fejlesztés, AI-műveltség és felelős szabályozás segíthetik a döntéshozókat egy kiegyensúlyozottabb jövő kialakításában.
Hogyan lehet érvényesíteni a morális szempontokat az AI uralta világban? Mi a döntéshozók és mi az állampolgárok feladata, felelőssége e téren?
Az etika jövője a tech hype-ok időszakaiban egyre inkább a felelős és megmagyarázható AI elvein keresztül válik gyakorlati kérdéssé. A klasszikus morális fogalmak sokszor túl absztraktnak bizonyulnak ahhoz, hogy a gyorsan fejlődő technológiák mellett konkrét iránymutatást adjanak. Ezért fontos, hogy a döntéshozók a megfelelőség (compliance), az átláthatóság és az elszámoltathatóság terén alkossanak világos, alkalmazható szabályokat. Az állampolgárok felelőssége pedig abban rejlik, hogy tudatosan és informáltan vegyenek részt az AI formálásában, miközben civil kontrollként is hatnak a rendszerekre. Az etika így nem vész el, hanem új formákban konkretizálódik az AI-vezérelt világban.
A ChatGPT működése óriási energiafelhasználással jár. Minden egyes ChatGPT-kérdés tízszer több áramot fogyaszt, mint egy Google-keresés. Laikusként aggasztónak tűnik a helyzet: mintha rászabadult volna a világra egy óriási energiafelhasználást igénylő kényelmi szolgáltatás.
A generatív AI modellek energiaigénye valóban kiemelkedő, különösen a fejlesztés és tréning szakaszában. Ugyanakkor a használat közbeni fogyasztásról szóló összehasonlítások – például a keresési műveletekkel – gyakran leegyszerűsítik a kérdést. A probléma összetettebb: nemcsak a felhasználásról, hanem az infrastruktúráról, a modellméretről, az optimalizálási technikákról és az adatközpontok energiaforrásairól is szól. A jövő egyik kulcsa az energiatakarékosabb modellek fejlesztése, például hatékonyabb algoritmusok, kisebb paraméterszámú, de jól teljesítő rendszerek és zöldebb adatközpontok révén.
Hogyan érhető el a felelős technológiai fejlődés, és mi benne az AI szerepe?
A felelős technológiai fejlődés stratégiai szükségszerűség. A gyorsan fejlődő AI-rendszerek esetében ez különösen igaz, mivel a társadalmi, gazdasági és környezeti hatásaik mélyrehatóak és gyakran előre nem láthatók. A stratégiai előtervezés segíthet abban, hogy ne reaktívan, hanem proaktívan alakítsuk ezeket a fejlődési irányokat. Ez a könyv másik fontos alapállítása.
Vannak-e olyan területek, amelyeket a jövőben is érintetlenül hagy az AI megjelenése?
Az AI térnyerése alapvetően átalakítja a legtöbb szektort, de nem feltétlenül teljesen kiszorítva az emberi szereplőket, hanem átrendezve a szerepeket és kompetenciákat. Ugyanakkor nem a technológiai érintetlenség a releváns kérdés, hanem hogy mely területek maradnak emberi döntések és értelmezések mentén autonómak vagy korlátozottan automatizálhatók. Az egzisztenciális döntésektől a mélyen kontextusfüggő szociális interakciókig nem technikai, hanem bizalmi, értékalapú és társadalmi dimenziók a meghatározóak. Ez szintén alapállítás a kötetben.
Miképpen látja világunkat, mindennapjainkat 20–50 év múlva?
A következő 20–50 év nem pusztán technológiai fejlődésről szól majd, hanem arról, hogyan alkalmazkodik a társadalom a technológiai rendszerekkel való együttéléshez. Ez nem egy lineáris folyamat: lesznek társadalmak és közösségek, amelyek előre szaladnak, míg mások lemaradnak. A jövő alakítása ezért nemcsak mérnöki, hanem társadalmi, gazdasági és politikai kérdés is. Ha a cél egy emberközpontú technológiai jövő, már most szükség van stratégiai előrelátásra és nyilvános részvételre a döntéshozatalban. A következő évtizedek tétje tehát nem csupán a technológia fejlődése, hanem az, kik és hogyan irányítják azt és miért vállalnak ebben felelősséget (responsible AI).
Mi az üzenete a mostani egyetemi hallgatóknak? Mit érdemes tanulni, mire érdemes specializálódni?
A mostani egyetemi hallgatóknak azt üzenem: olyan világra készüljenek, ami még nem létezik – de ők formálják már most. Nem elég egyetlen szakmát megtanulni, mert a jövő munkái közül sok ma még nem is létezik. Ehelyett tanulják meg, hogyan tanuljanak, hogyan kérdezzenek, hogyan gondolkodjanak rendszerekben és összefüggésekben. Specializálódjanak olyan területekre, ahol a technológia és ember találkozik. A legnagyobb érték a következő évtizedekben nem egy adott szaktudás lesz, hanem az, hogy miképpen tudnak hidat építeni különböző világok között – tudomány és társadalom, technológia és értékek, innováció és felelősség között. Ne karrierre készüljenek, hanem a jövő irányítására.
Nyitókép: depositphotos.com
