46-os vagy annál nagyobb lábmérettel rendelkező férfiak követnek el legnagyobb valószínűséggel szexuális bűncselekményeket – mutatta ki egy elemző szoftver a tengerentúlon. Az ilyen eredmények persze teljesen idegenek a hatósági jogalkalmazási folyamat szabályozott rendszerétől, ám megfelelő bemeneti adatok és feltételek meghatározásával a mesterséges intelligencia megbízhatóan segítheti a jogászok munkáját.
Kékedi Szabolcs 1997-ben fogalmazóként egy másodfokú tanácsnál még kétoldalas ítéleteket rögzített írógéppel – ma az ugyanilyen dokumentumok terjedelme általában tíz oldal fölötti, hiszen minden, egy adott üggyel kapcsolatos információ könnyen összeszerkeszthető, így egy helyen szerepelhet. Ezáltal az ítéletek és azok indoklásai részletezőbbek, jobban kifejtettek lettek. Igaz, eközben ez az ítéletek megfogalmazása tekintetében a koncentráltságot lazult…
Az Országos Bírói Hivatal Elektronikus Eljárások Főosztályának vezetője több példával is érzékeltette, mennyire átformálta az informatika térnyerése a bírósági eljárást. A szakember, a közelmúltban A mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra című konferencián az átalakuló munkamódszerekről is beszámolt: egy hiánypótló végzésre akár egy órán belül megérkezhet az ügyvédi válasz – ugyanez a folyamat korábban, a kizárólag postai kapcsolattartás esetén hetekig is eltarthatott. A bírói eljárások tehát rövidülnek.
Virtuális bíró
A mesterséges intelligencia által áttekinthetővé és kereshetőbbé válik minden egyes állampolgár jogviszonyainak az összessége, a születéstől a halálig. (Bár aligha gondolunk rá, de nap, mint nap jogviszonyokban élünk: ha felszállunk egy tömegközlekedési eszközre éppúgy, mint ha belépünk a munkahelyünkre vagy vásárolunk egy boltban.) Természetesen ezeknek csak egy kis része válik bírósági üggyé, ám még így is hatalmas adatmennyiséggel foglalkoznak egy év alatt, az évente mintegy 1 millió 300 ügy kapcsán a magyar bíróságok. Ezek áttekintésére, kezelésére a mesterséges intelligencia korszerű eszközei szolgáltatnak megoldásokat.
Új korszakot nyitott Kínában a közelmúltban az internetes bíróság bevezetése, ahol a peres ügyek eldöntésére immár virtuális bíróhoz lehet fordulni az online kereskedelmi ügyekkel, termékfelelősségi igényekkel, vagy akár szerzői jogi jogvitákkal kapcsolatban – erről már Chronowski Nóra, az NKE Rendészettudományi Kar Közjogi és Rendészeti Jogi Tanszékének egyetemi tanára beszélt az említett rendezvényen. Az ügyekkel kapcsolatos meghallgatás ott tehát online történik: létrehoznak egy a bizonyítékok kezelésére alkalmas platformot, s első fokon foglalkoznak polgári és közigazgatási, internethez kapcsolódó ügyekkel. A hírek szerint az eddigi jogesetek nagyjából felében automatikusan generált bírói döntés született, a jogviták másik felénél pedig két bíróságon dolgozó harmincöt bíró – több mint száz jogi asszisztens segítségével – hozza meg a döntéseket.
Az online bíróság működését már annak első hónapjaiban érték kritikák. Például a sajtóban elfogult döntéshozatallal vádolták azt, a rendszer technikai-informatikai hátterét biztosító tech-cégek jogi ügyei kapcsán. Ez is mutatja, hogy ezen új bírósági eljárás kapcsán már a kezdettől ki kell építeni a tisztességes eljáráshoz kapcsolódó garanciákat.
Emberi és gépi agyak
A büntető igazságszolgáltatási láncban – amely a megelőzéstől a felderítésen és a nyomozáson át, az ügyészségi és bírósági szakon keresztül a büntetés-végrehajtásig terjed – a világ különböző részein ugyan eltérő módon és mértékben, de ma már minden területen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Ma még ennek a láncnak az egyes területein külön-külön algoritmikus alkalmazásokról van szó, de technikailag már elvileg kivitelezhető lenne a teljes láncra vonatkozó nagy adatmennyiség együttes informatikai kezelése – hívta fel a figyelmet Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem ÁJK Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője.
Az emberi és a „gépi” gondolkodásmód közötti különbségeket Hohmann Balázs, a Pécsi Tudományegyetem ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék Informatikai és Kommunikációs jogi Csoportjának a tanársegédje mutatta be. Az emberi gondolkodás a hatósági eljárásban – a tényállás tisztázási szakaszában, a bizonyítási eljárás során, az ok-okozati összefüggések feltárásával – egyfajta logikai sorrendbe szerveződik. A mesterséges intelligencia alkalmazása esetében ugyanakkor rendelkezésre áll egy nagy adathalmaz, egy információkészlet, amit egy szoftveres megoldás elemez, megfigyeli az adatokban a mintázatokat, s ebből következtetést von le. Majd a mélytanulás módszerével a mintázatok értékeléséből levont tanulságok összességéből algoritmikus módszert hoz létre általános elemzési megoldásokra.
Adekvát következtetések
Ezek azonban nem feltétlenül lesznek az emberéhez hasonló logikai döntések. Így az ember nem minden esetben garantálhatja a mesterséges intelligencia általi döntéshozatal kiszámíthatóságát, illetve az algoritmikus alkalmazás által az adekvát következtetések levonását – ami pedig a jogalkalmazás egyik fontos elvárása a társadalom részéről.
A problémát jól szemlélteti az a kísérlet, amikor az amerikai büntető igazságszolgáltatás rendszerét vizsgáltatták át mesterséges intelligencia alkalmazása révén egy elemző szoftverrel, amely kimutatta, hogy a 46-os vagy annál nagyobb lábmérettel rendelkező férfiak követik el a legnagyobb valószínűséggel a szexuális bűncselekményeket. Az ilyen eredmények teljesen idegenek a hatósági jogalkalmazási folyamat szabályozott, minden elemében körbehatárolt rendszerétől. Ugyanakkor a jó bemeneti adatok és feltételek meghatározásával igenis hatékonyan működhet együtt e kétfajta gondolkodásmód, s a mesterséges intelligencia megbízhatóan helyettesítheti és kiegészítheti az emberi munkát és tudást.
