Interjú Hegedűs Judittal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszékének vezetőjével a gyermekvédelem helyzetéről és egy most induló képzésről.
A rendszerváltás a gyermekvédelemben is paradigmaváltást hozott. Milyen változások történtek?
Az ENSZ Közgyűlése 1989 novemberében fogadta el a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, melyet hazánk is ratifikált 1991-ben, így a gyermekvédelemnek is a gyermeki jogokat figyelembe véve kellett átalakulnia. 1997-ben megjelent az új, modern gyermekvédelmi törvényünk. Az alapelvek közé került a gyermek mindenek felett álló érdeke és a fokozatosság elve: annak támogatása, hogy a gyermek családban nevelődhessen.
A hírek egy része arról szól, hogy e tekintetben még van tennivaló.
A jogszabály a kereteket adta meg, de tartalommal a szereplőknek kell megtöltenie. Meg kell tanulni a gyermekvédelem nyelvét a rendőrnek, a pszichológusnak, a tanárnak, a jogásznak. Emellett a gazdasági-társadalmi válságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy megnövekszik a gyermekvédelmi esetek száma. S az is tény, hogy sokkal több információnk van arról, hogy mi az, ami nem működik.
Akkor tehát nincs több rendszerhiba, mint régebben, csak többről lesz tudomása a társadalomnak?
Vannak problémák, de árnyalni kell a kialakult negatív képet; sajnos a sikertörténetekről kevésbé hallunk. Örömteli esemény, ha egy gyermekvédelmi szakellátásban (gyermekotthonban) élő fiatal elvégzi az iskolát, vagy egy javítóintézetis növendék ki tud szakadni abból a deviáns körből, amely a bűnelkövetésre motiválta, vagy amikor látjuk, hogy milyen művészeti tehetséggel rendelkeznek a veszélyeztett gyermekek, és ezt ki is tudják bontakoztatni.
Miképpen mérhetők az eredmények?
Nagyon nehezen. De az, hogy több a felszínre került eset, egyúttal azt is jelentheti, hogy kevesebb marad látenciában. Sok jó gyakorlat van: a tanoda programok, az Igazgyöngy Alapítvány, az InDaHouse vagy a Bagázs Egyesület programjai vagy a Tanítsunk Magyarországért Program – ezek segítő, preventív jellegű projektek. A rendészetnek is vannak a kifejezetten hátrányos és veszélyeztetett helyzetű fiatalokat támogató programjai, amelyek segíthetik őket abban, hogy akár rendészeti pályára menjenek, támogatva a társadalmi mobilitást. Pedagógiai, művészetpedagógiai szakkörök is léteznek; az egyik kollégám, Molnár István Jenő például futballedzőknek tart gyermekvédelemmel kapcsolatos kurzusokat. Szintén az NKE-n jött létre a Lórántffy Zsuzsanna Mentorprogram: a dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott fiatalok tanulmányi és társadalmi felzárkóztatását segítik az egyetem önkéntesei.
Beszéljünk egy kicsit az egyetemen folyó munkáról! Milyen, a gyermekvédelemhez kapcsolódó ismereteket oktatnak az RTK-n?
Az RTK-n a Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszéken több kollégám is foglalkozik gyermekvédelemmel, nagyon szoros kapcsolatot ápolunk gyermekotthonokkal, ahova rendszeresen járunk hallgatóinkkal foglalkozásokat tartani gyermekeknek, valamint kurzusainkon megjelennek a gyermekvédelemmel kapcsolatos ismeretek, illetve egyfajta szemléletformálásra is törekszünk: értsék meg a leendő rendészeti szakemberek, hogy a kiskorúak különleges figyelmet, bánásmódot érdemelnek bármilyen hatósági eljárás során.
Hamarosan új képzést is indítanak.
Néhány évvel ezelőtt az ORFK-nak köszönhetően lehetőségem volt részt venni egy bántalmazott gyermekek kihallgatásával foglalkozó képzésen, amelyet egy flamand nyomozó, Danny Sluyits tartott. Szakmailag számomra nagyon meghatározó volt, éppen ezért is örültem annak, amikor az ORFK-ról Nagygyőr Csilla r. alezredes megkeresett azzal az ötlettel, hogy mit szólnánk ahhoz, hogyha tovább folytatnánk ezt a képzést a Flandria Diplomáciai Képviselete támogatásával, így ennek köszönhetően az RTK-ról több kollégának is volt lehetősége megismerkednie e módszerrel. A jogszabály módosítása is segítette ezt a folyamatot, hiszen a kiskorúak kihallgatására létrehozták az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálaton belül a Meghallgató és Terápiás Központokat, ahol egy pszichológus szaktanácsadó beszélget a bántalmazott kiskorúval, ezt a beszélgetést pedig a másik szobában lévő hatósági szakemberek nézik, illetve szükség esetén segítik, irányítják a munkáját. Az első kéthetes képzéseken azok a szaktanácsadók voltak a hallgatók, akik itt kezdték el munkájukat, mellettük pedig rendőrök, ügyészek is részt vettek ezen a képzésen. Ezek a kéthetes képzések is nagyon jók voltak, de úgy éreztük, hogy nem elegendőek, így az ORFK-val és az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálattal közösen kidolgoztuk az úgynevezett forenzikus gyermekvédelmi szaktanácsadó képzést, amelynek fő célja, hogy hogy minden hatósági eljárásban, ahol kiskorú érintett – akár elkövetőként akár sértettként, akár tanúként -, olyan szakemberek végezzék a kihallgatást, akik ismerik a gyerekek életkori sajátosságait, és tisztában legyenek azzal, hogyan kell bánni egy traumatizálódott kiskorúval. A képzés kidolgozását kolléganőmmel, Fekete Mártával koordináltuk együttműködve más tanszéki kollégákkal. Ennek eredményeként 2025 februárjában elindul a képzés.
Hogyan épül fel?
Az első félévben alapozó kurzusok vannak, így a hallgatók tanulnak kriminológiát, büntetőjogot, büntető-eljárásjogot, kriminalisztikát, pszichológiát, gyógypedagógiai ismereteket, illetve a szakmai önismeretet erősítő kurzusuk is van. A második félévben a gyakorlat van a fókuszban: az általunk is elsajátított, az USA-ban kidolgozott NICHD protokollt sajátítják el a hallgatók, itt megtanulják, hogy hogyan kell kérdezni a kiskorút, megismerik és gyakorolják a főbb lépéseket. Az esetmegbeszélésekkel pedig példát hozunk arra, hogy egy esetet milyen sokféle szempontok mentén szükséges értelmezni, elemezni, valamint az együttműködés erősítése érdekében a gyermekvédelem főbb szereplőivel, intézményeivel is megismertetjük a hallgatókat. A két félév elvégeztével forenzikus gyermekvédelmi szaktanácsadói végzettséget szereznek meg a hallgatók. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hatósági eljárásokban e végzettséggel rendelkezők hallgassák ki a kiskorúakat, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ezek az ismeretek minden kiskorúakkal foglalkozó intézményben is fontosak lehetnek: például egy nevelési-oktatási intézményben, gyermekotthonokban az intézményen belüli bántalmazás feltárásban, vagy akár gyámhatósági eljárásban is haszonosítható tudást szeretnénk közvetíteni.
Milyen előképzettséggel lehet jelentkezni?
Alapvetően rendészeti, jogi, szociális végzettség, vagy pedagógus diploma birtokában. Most zárult le az első felvételi, és azt látjuk, hogy orvostól a bírósági titkáron át a terápiás központban szociális munkásként vagy óvodapedagógusként dolgozóig nagyon sokféle területről érdeklődtek.
A jelentkezés tehát már lezárult.
Igen, mindig februárban, a tavaszi félévben tervezzük elindítani ezt a szakirányú továbbképzést, tehát decembertől lehetett jelentkezni január elejéig. Februárban indul az első csoport, ezt mi is izgatottan várjuk. Úgy gondolom, a képzés nemcsak arra jó példa, hogy az egyetem más, külső szervezetekkel gördülékenyen tud együttműködni, hanem arra is, hogy mi itt „házon belül”, azaz a tanszékek egymás között sikerrel kooperáltunk a tematika, képzés kialakítása során. Ha azt várjuk el a gyermekvédelem dolgozóktól, szervezetektől, együttműködjenek egymással, akkor nekünk is ezt kell tennünk. Nagy öröm számomra, hogy egy olyan képzés született a karon, amelynek célja olyan szakemberek képzése, akik a hátrányos, nehéz helyzetben lévő, traumatizált gyermekeket, fiatalokat segítve végzik munkájukat. Hálás vagyok a kollégáimnak, hogy ezt közösen értük el.
Nyitókép: depositphotos.com
