Hatvanhét évvel ezelőtt, 1957. június 28-án koncepciós perben, koholt vádak alapján végezték ki azt a 24 éves szigorló orvosnőt, aki példamutatásával és szorgalmával gyerekkora óta kitűnt társai közül. Tóth Ilonára emlékezve Horváth Attilával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudomány és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Állam- és Jogtörténeti Tanszékének vezetőjével arról beszélgettünk, miben mutathat példát a mai hallgatóknak a hazájáért az életét is feláldozó medika.
„Tóth Ilona ismertsége sajnos még napjainkban sem olyan mértékű, mint amilyen megilletné őt, de az utóbbi években egyre több fórumon lehetett hallani róla: több szobrot állítottak az emlékére, illetve nemcsak a közreműködésemmel írt rockopera, hanem egy prózai színdarab is született az életéről” – fejtette ki Horváth Attila, az ÁNTK tanszékvezetője.
Hivatástudat
„Ő egy olyan tiszta lélek volt, aki egészen fiatalon választotta az orvosi hivatást, abból is talán a legnehezebbet: onkológus akart lenni, ami példaértékű lehet a mai fiatalok számára, és éppen ez az elhivatottság váltotta ki a hatalom ellenszenvét” – fogalmazott a jogtörténész, emlékeztetve: még mindig vannak olyanok, akik kitartanak amellett, hogy Tóth Ilona nem volt ártatlan az ellene felhozott vádakban. Felidézte: országosan ugyan akkoriban nem volt ismert a szigorló orvosnő, de akik találkoztak vele, megerősítették, hogy magával ragadó személyisége volt. Horváth Attila szerint, ha a mai fiatalok belegondolnak, hogy Tóth Ilona azért halt meg ilyen tragikus körülmények között, mert a rendszernek szüksége volt egy kirakatperre, elgondolkodtatja őket, milyen módon próbálta a saját „imázsát” építeni a Kádár-rendszer. Rámutatott: a legtöbb pozícióba be lehetett ültetni az iskolázatlan kádereket, orvos azonban nem lehetett belőlük, a hatalom viszont a gyógyítókat is veszélyesnek találta, hiszen ők sokszor négyszemközt találkoztak a paciensekkel. Egy hivatástudattal rendelkező orvos pedig nemcsak egészségügyi, hanem életvezetési tanácsokat is adhat, hiszen járatos a világ egyéb dolgaiban, akár a politikában is, amit szintén nem néztek jó szemmel Kádárék – részletezte.
„Ez a 24 éves elhivatott, elképesztő akaraterővel rendelkező, szép és kedves lány nem egy szobatudós, hanem egy sokoldalú tehetség volt, aki szeretett kirándulni, sportolt, sőt még repülőpilóta kiképzésre is jelentkezett, és csak azért nem lehetett ejtőernyős, mert a súlya nem érte el az 50 kilogrammot” – fejtette ki Horváth Attila. A jogtörténész felidézte ugyanakkor azt is, hogy Tóth Ilona mindössze kétéves volt, amikor a szülei elváltak, az édesanyja egyedül nevelte fel.
Szegénység, szorgalom
„Aki ellátogat a mártír medika XVI. kerületi felújított, szoba-konyhás szülőházába, láthatja, hogy milyen szegény körülmények között éltek, de a szorgalmával és a becsületességével mégis kiemelkedett társai közül, és az általános iskolától kezdve végig kitűnő eredménnyel végezte a tanulmányait, erről a kiállított indexe is tanúskodik” – emelte ki a jogtörténész, aki rámutatott, milyen ritka az olyan orvostanhallgató, aki ilyen kiválóan vizsgázik. Hangsúlyozta: Tóth Ilona ebből a szempontból is példakép lehet, hiszen az egyetemi vezetők is felfigyeltek rá, a perben is közbenjártak érte.
„A szigorló orvosnő elhivatottságát az is bizonyította, hogy az 1956-os forradalom idején vállalta a sebesültek ellátását” – emlékeztetett Horváth Attila, aki beszélt arról is, hogy Tóth Ilona karizmájának köszönhette azt, hogy ugyan még államvizsgával sem rendelkezett, mégis kinevezték a Domonkos utcai kisegítő kórház élére. Valószínűleg olyan főnök volt, aki nem kiosztotta a feladatot, hanem mindenkinél többet dolgozott, ezért tapasztalatlansága ellenére is mindenki elfogadta vezetőnek – tette hozzá. A tanszékvezető szerint manapság is ilyen példamutató és emberséges vezetőkre van szükség, akik segítik a munkatársaikat a megfelelő munkahelyi légkör kialakításában, hiszen ez hozzájárul a minél jobb teljesítmény eléréséhez is.
Hazaszeretet
„Tóth Ilona ilyen szempontból is példakép: rendkívüli helyzetben a rendkívüli megoldásokhoz rendkívüli emberekre van szükség” – fogalmazott Horváth Attila, utalva a korábbi világjárványra – amelynek kezelése során az NKE munkatársai és hallgatói is derekasan helyt álltak –, valamint a jelenlegi háborús viszonyokra, amit felismerve egyre több egyetemista jelentkezik önkéntes tartalékosnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika alegységébe. Hangsúlyozta: ilyen helyzetben a civil szférának együtt kell működnie a rendőrséggel és a honvédséggel, ezért is hasznos az, hogy az NKE-n együtt képzik a jövő közigazgatási dolgozóit, valamint a rendőröket és a katonákat, akik nemcsak elméleti, hanem gyakorlati oktatásban is részesülnek.
„Mindezeken felül a legfontosabb, amit a fiatalok Tóth Ilonától tanulhatnak, az a hazaszeretet, ezt pedig egy 14 éves korában írt verse is bizonyítja” – jelentette ki a tanszékvezető. Megerősítette ugyanakkor azt is, hogy a közigazgatásban és a hivatásrendeknél is szükség van olyan fiatalokra, akik mechanikus cselekvés helyett mernek új ötletekkel és megoldásokkal előállni, emellett képezni is hajlandók magukat.
nyitókép: Wikipédia
