Újabb, nem várt fordulat következett be a Közel-Keleten: a tavaly októberi gázai támadás után április 14-én Irán is drónokat és rakétákat küldött Izrael ellen. A történteket figyelmeztetésnek szánta a perzsa állam, a válasz azonban úgy tűnik, nem marad el. Arról, hogy eszkalálódott-e a konfliktus, és számíthatunk-e a harmadik világháború kitörésére, a ludovika.hu Novák Attilát kérdezte.
„Az, hogy Irán április 14-én megtámadta Izraelt, a háború eszkalációját jelenti, mert hasonló korábban elképzelhetetlen volt” – fogalmazott Novák Attila András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézet tudományos főmunkatársa emlékeztetett: korábban Irán saját szövetségesein, képviselőin (proyx) – Hezbollah, Hamasz – keresztül támadta Izraelt, olyan viszont még nem fordult elő, hogy akár csak figyelmeztetésként, de közvetlenül intézett volna támadást a zsidó állam ellen.
Vaskupola
„Most drónokat, ballisztikus és cirkáló rakétákat lőtt ki Irán Izraelre, de amerikai, brit és francia segítséggel gyakorlatilag az összeset hatástalanították, néhány azonban egy izraeli katonai bázisra esett, mert oda is irányították őket” – részletezte a kutató. Kiemelte: a Shahed-238-as drónok olyan kamikaze eszközök, amelyek 50 kilogramm robbanóanyagot képesek szállítani, ami, ha nem semlegesíti a légvédelem, hatalmas károkat tud okozni. Hozzátette: az orosz–ukrán háborúban is hasonló drónokat használnak, a különbség az, hogy Izraelt biztosítja a Vaskupola légvédelmi rendszer, amely meggátolja a tüzérségi lövedékek és rakéták becsapódását az izraeli településekre.
Novák Attila emlékeztetett arra, hogy sajtóinformációk szerint Irán előzetesen értesítette az Egyesült Államokat és Törökországot is. Ennek és a széleskörű nyugati–arab–izraeli katonai kooperációnak következményeként a jordániai légierő lelőtt néhány iráni drónt, még mielőtt azok a zsidó állam területére értek volna – fejtette ki. Elmondta azt is, mivel előzetesen tudtak róla, az izraeli polgári védelem már szombat este közleményt adott ki arról, hogy ezer főnél több személy nem gyűlhet össze és a tanítás is szünetelt.
Birodalmi öntudat
„Az Egyesült Államok hagyományosan évtizedek óta Izrael barátja és szövetségese, amit az is mutat, hogy a Hamász tavaly október 7-i támadása után egy különleges segélyt szavaztak meg Izraelnek, amit eredetileg Biden elnök – aki a Demokrata Párton belül az Izrael-barát vonalat képviseli – terjesztett elő, majd a képviselőházban republikánus indítvány nyomán emelték fel az összegét, hogy aztán a szenátus is támogassa ” – idézte fel a kutató. Megerősítette: Amerika részéről jelentős nyomás érzékelhető azért, hogy a konfliktus ne eszkalálódon, amelynek egyik oka az, hogy a tengerentúlon elnökválasztást tartanak novemberben. Hozzátette: a G7 államai (Olaszország, Egyesült Államok, Kanada, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Japán, valamint az Európai Unió) sem akarnak háborút a Közel-Keleten, mert annak súlyos hatásai lehetnek a világgazdaságra a kőolajár és a szállítási problémák miatt.
A szakértő felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy Irán egy síita vallású perzsa állam, amely többezer éves történelemmel és ennek megfelelő birodalmi öntudattal rendelkezik, a Forradalmi Gárda elnevezésű elit alakulatnak – amely a hadsereg mellett működik – pedig nagyhatalmi ambíciói vannak. Ezért támogatták a húszik (amely Irán egyik proxyja a Közel-Keleten) Izrael elleni támadásait és ez lehetett az oka a mostani támadásnak is – vélekedett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a síita Irán terjeszkedését sokan nem nézik jó szemmel a jórészt szunnita arab világban. Véleménye szerint az április 14-i akciónak azért nem volt értelme, mert Izrael a Gázai övezetben kialakult háború miatt elszigetelődött, így azonban ismét szélesebb koalíció alakult ki Izrael mellett, a hírek szerint pedig ebben az ügyben Szaúd-Arábia is a zsidó állam mögött áll.
Megtorlás
„Háborús helyzet van a Közel-Keleten, a harcok azonban nem feltétlenül a mi fogalmaink szerinti hagyományos háborúk” – fejtette ki Novák Attila, megerősítve: a légvédelemnek és a kibertámadásoknak nagyobb szerep jut. „A válaszcsapás ugyan még nem következett be, de Izrael már döntött arról, hogy megtorolja a terrorcselekményt” – jelentette ki a szakértő. „A problémát az jelenti, hogy a zsidó állam atomhatalom, amely súlyosabbá teszi a helyzetet, de a világháború kitörésének esélye kicsi az Ábrahám-egyezmények miatt, talán az Irán mellett felsorakozó oroszok sem fognak ebben az ügyben a perzsa állam mögé állni” – hangsúlyozta Novák Attila.
A kutató beszélt arról is, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalációja Magyarország gazdaságára is negatív hatással lehet, illetve elképzelhető, hogy további menekültek érkeznek majd hazánkba a térségből.
Nyitókép: Műholdkép a Közel-Keletről. Forrás: Flickr / Stuart Rankin
