Az Egyesült Királyság egyre csak romló kapcsolata az Európai Unióval nemkívánatos árnyékot vetett az idei G7 csúcsra, ahol Boris Johnson leszögezte, hogy a poszt-Brexit megállapodások csak akkor valósulhatnak meg, ha az EU a jövőben nem „drákói módon értelmezi azokat”.
A brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök mellett az unió több vezetőjével, így Ursula Von der Leyennel is tárgyalt a világ hét legerősebb gazdasági hatalmát összehívó G7 csúcstalálkozón. Johnson a vasárnapi záróünnepség előestéjén úgy fogalmazott, hogy az EU nem „észszerűen és pragmatikusan” áll hozzá a kilépést követő megállapodásokhoz, hanem „teológiailag drákói” módon elzárkózik a kompromisszumoktól.
Az Egyesült Királyság (EK) és az Európai Unió diplomáciáját hónapok óta az egyetlen közös határvonalukon, Észak-Írországban kialakult, leginkább kereskedelmi jellegű ellentét definiálja. Ahogy arról korábban írtam, a konfliktus központjában az északír protokoll azon része áll, amely az EU-EK vámhatárt Nagy-Britannia és Észak-Írország közé helyezi, ezzel elkerülve a konvencionális határ felállítását az Ír-szigeten, de kereskedelmileg elvágva Észak-Írországot az EK fennmaradó részétől.
Míg Johnson a Királyság széthullásának közeledtét és Észak-Írország destabilizációját féli – a skót választások eredményeit és az áprilisi belfasti zavargásokat elnézve nem is alaptalanul -, addig a másik fél a megegyezés életbeléptetésének további késleltetését és változtatásait nehezteli. „Az északír béke kiemelt érdek”, azonban „mindkét félnek be kell tartania a megegyezésben foglaltakat. Erről egyhangú európai (EU) egyetértés van.” – tweetelte az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen.
Dominic Raab brit külügyminiszter azért kritizálta az Unió rugalmatlan hozzáállását, mert a protokoll értelmében felállítandó vámhatárt, a fogyasztóvédelmi szabályok eltérésére hivatkozva, nem lépheti át az EK-ból érkező élelmiszerek jelentős része Észak-Írországba. Ilyen korlátozott termékek a tej és húsáruk, ami megmagyarázza a kereskedelmi nézeteltérés bizarr angol gúnynevét: „the sausage war” avagy ’a kolbászháború’.
Az egyetlen kompromisszumra nyitott utalást a csúcstalálkozón Angela Merkel tette, aki úgy fogalmazott: „amint gyakorlati kérdéssé válik, azt kell megkérdeznünk magunktól, hogy mit tehetünk azért, hogy megkönnyítsük Észak-Írország lakóinak életét.”
Nagyon valószínű volt, hogy az északír protokoll hibáinak kiküszöbölése nem az amúgy is telített napirendű G7 csúcstalálkozón fog megtörténni, azonban az olyan jellegű kijelentések, mint amiben Boris Johnson a teljes északír megállapodás felmondásával fenyeget, fontos regionális politikai tényezővé tették a globális problémákat orvosolandó találkozót.
