Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Csepeli Réka

Az uniós demokrácia megmérettetése a bővítés árnyékában

Föderalisták kontra Szuverenisták.

Csepeli Réka 2025.06.23.
Tóth Bettina

Használt járművek? Csakis körforgásosan!

Ülésezett a héten az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa.

Tóth Bettina 2025.06.20.
Navracsics Tibor

Hasad vagy erősödik?: A radikális baloldal válsága

A hétvégén megalakult pártszövetség szinte kettéhasította a radikális baloldal európai parlamenti frakcióját.

Navracsics Tibor 2025.06.19.
Dobos Gábor

Tényleg jó dolog a helyi autonómia?

A decentralizáció és az autonóm helyi kormányzás nem csupán elméleti ideál, hanem valódi eszköz.

Dobos Gábor 2025.06.18.
Zsivity Tímea

Bosznia-Hercegovina: intézményi válság és biztonsági kockázatok

Az EUFOR missziója leszögezte, hogy nem avatkozik bele a belpolitikai konfliktusokba.

Zsivity Tímea 2025.06.18.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Máthé Réka Zsuzsánna
Máthé Réka Zsuzsánna
tudományos munkatárs, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2024.04.17.
  • 2024.04.17.

Irán és a szankciók

Mit várhatunk az újabb intézkedésektől?

A hétvégi Izrael ellen indított támadás miatt a G7 országok elsősorban Irán partnereit célozzák meg korlátozó intézkedéseikkel.

Irán rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen április 14-én. A hivatalos közlemények szerint ez egy válaszlépés volt a damaszkuszi nagykövetséget ért április elsejei támadás miatt, amelyért Izraelt okolta. A világ nagyhatalmai igyekeznek a katonai konfliktus eszkalálódását korlátozni, de a G7 országai már most újabb korlátozó intézkedéseket terveznek bevezetni a perzsa állam korlátozása céljából.  

A korlátozó intézkedések igencsak kérdéses eredményességét illusztrálja Irán példája. Két évvel korábban, vagyis Oroszország 2022-es Ukrajna ellen indított háborúja előtt még Irán volt a legtöbb multilaterális korlátozó intézkedést elszenvedő ország. Irán ellen először az USA vetett ki szankciókat: 1979-ben, miután az iszlám forradalom után egy radikális csoport megtámadta a teheráni amerikai nagykövetséget és több embert túszul ejtett. Ezt követően a Carter elnök adminisztrációja több intézkedést is bevezetett, így betiltotta az iráni olaj importját, zárolta az iráni kormány USA-ban lévő 12 milliárd dolláros vagyonát, majd embargót rendelt el az Iránnal folytatott amerikai kereskedelemre és az Iránba irányuló utazásokra. A túszok szabadon bocsájtása után a szankciókat felemelték, ám a kormány vagyonának visszafizetése ennél bonyolultabb volt: 5 milliárdot az amerikai bankoknak fennálló tartozás törlesztésére, 1,1 milliárdot arra használtak, hogy az amerikai állampolgárok Irán kormányával szembeni követeléseit rendezzék. A király család teljes vagyonát befagyasztották, amíg Irán követelését nem tárgyalják – az ügy több évtizedig is elhúzódott.

1983 óta gyakorlatilag az összes amerikai adminisztráció más és más korlátozásokat vetett ki Irán ellen, amelyekhez számos más ország, illetve az Európai Unió is csatlakoztak. Az intézkedések elsődlegesen deklarált célja Irán fegyverkezésének, pontosabban atomfegyver-programjának megakadályozása, leállítása volt. George Bush kormánya több tucat külföldi szervezetet, elsősorban kínai és orosz vállalatokat is szankciókkal sújtott, mert segítették Irán nukleáris és rakétaprogramját.

A több évtizede fennálló korlátozó intézkedések összessége nem tántorították el a perzsa kormányt és partnereit sem. A korábban legtöbb szankcióval sújtott ország államvezetésének politikai nézetei nem változtak, és gazdasági, illetve technológiai fejlődése sem állt le. Mi több, Irán jelentős mennyiségű drónt, irányított légibombát és tüzérségi lőszert szállított Oroszországnak az Ukrajna ellen indított háború alatt, illetve alapos gyanú merült fel, hogy ballisztikus rakétákat is szállított Oroszországnak – ezek miatt az USA és az EU néhány hónapja újabb szankciókat vetettek ki a perzsa állam vezetése ellen.

Vagyis az egy négy évtizede komoly gazdasági és technológiai korlátozó intézkedéseket elszenvedő állam képes volt gazdaságát működtetni és hadiiparát is fejleszteni – igencsak erős ellenfelei lépéseinek dacára. Felmerül tehát a kérdés, hogy a hétvégi események után milyen újabb korlátozó intézkedéseket vezethet be az EU, illetve az USA. Első lépésként az USA Képviselőháza gyorsított eljárás során elfogadta az úgy nevezett Irán–Kína elleni energetikai szankciókról szóló törvényt. A törvénytervezet szankciókat vet ki kínai pénzintézetek ellen, amelyek részt vesznek az iráni kőolaj és kőolajtermékek vásárlásánál használt tranzakciókban. Mivel az iráni kőolaj és kőolajtermékek legnagyobb felvásárlója Kína, ez a lépés igencsak fájdalmasan érintené Iránt, illetve az USA kihívóját, Kínát is. Kérdéses, hogy a törvénytervezetet elfogadja-e a Szenátus, figyelembe véve, hogy Kínával igencsak feszült kapcsolat alakult ki az utóbbi években és a két gazdasági nagyhatalom között egy kereskedelmi háború kialakulása már nem teljesen elképzelhetetlen. Ezzel szemben, az EU nem az iráni gazdaságot igyekszik tovább gyengíteni, hanem kiterjeszti a jelenlegi szankciókat és elsődlegesen az iráni drónok Oroszországba történő szállítását igyekezne megfékezni.

Úgy tűnik, hogy a legújabb korlátozó intézkedések már nem kifejezetten a perzsa állam cselekvéseit igyekeznek megállítani vagy korlátozni, hanem elsődlegesen partnereit szankcionálják. Azt remélik, hogy egy erősebb elszigetelés mégiscsak képes lesz Irán fegyverkezését megállítani. A lépések logikusak és érthetőek, eredményességük azonban továbbra is kétséges – a hadiipar fejlesztése során Irán eddig is rendkívül kreatív módon kerülte ki a korlátozó intézkedéseket.

Témakörök: Európai Unió, Irán, politika, szankció
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT