Az EU palesztin nagykövete, illetve egyéb arab diplomaták múlt héten, két nappal a gázai al-Ahli kórház elleni robbantás után, mely során több százan vesztették életüket, rosszallásukat fejezték ki amiatt, hogy az EU nem lép fel a Gázában zajló háborúval és az Izrael által elkövetett gyilkosságokkal szemben. Abdalrahim Alfarra palesztin EU nagykövet a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy elegendő lenne, ha az EU megszüntetné kereskedelmi kapcsolatait Izraellel. A jelenlegi helyzetet az egész világ szeme előtt zajló vérfürdőnek nevezte, mely során eddig kb. 1500 palesztin gyermek vesztette életét.
Arab diplomaták közül többen kifejtették, hogy a jelenlegi konfliktus nemcsak a környező országokra nézve, de Európára nézve is veszélyt jelent. Alfarra azt is kiemelte, hogy bízik abban, hogy az európai média nem hiszi el Izrael hazugságait, illetőleg kritizálta, hogy az Európai Bizottság épületén az izraeli zászlót világították ki, azonban a palesztint nem, és az EU Izraelbe látogató képviselői, illetve egyéb szereplők is Izrael mellett állnak ki és fejezik ki felé szolidaritásukat. Az EU eddig tűzszünetre sem hívta fel a feleket. Azonban a Hamasz által Izrael ellen elkövetett október 7-i támadást, melyben több mint 1300 izraeli vesztette életét, Alfarra is kegyetlen tettként jellemezte.
A fent említett kórház felrobbantásával kapcsolatban a hírek szerint Izrael bizonyítékokat terjesztett elő, amelyek szerint az Iszlám Dzsihád militáns csoport téves találata okozta a robbanást. A palesztin tisztviselők szerint a légicsapást Izrael hajtotta végre. Joe Biden amerikai elnök szerdán az amerikai hírszerzésre hivatkozva egyetértett Izraellel, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője később azt mondta, hogy a légifelvételek, a lehallgatások és a nyílt forrásból származó információk elemzése arra utal, hogy nem Izrael a felelős a robbantásért. Izraelt az arab nagykövetek közül többen arra hívták fel, hogy egyezzen bele abba, hogy független nemzetközi vizsgálat induljon az al-Ahli kórház ügyében.
Az Európai Parlament múlt hét csütörtöki állásfoglalásában elítélte a Hamász Izrael elleni terrortámadásait, ugyanakkor komoly aggodalmát fejezte ki a Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzet miatt és „humanitárius szünetre” szólított fel. Emellett elismerte Izrael jogát arra, hogy a nemzetközi humanitárius joggal összhangban megvédje magát, és azt is elfogadta, hogy fokozni kell a Gázának nyújtott humanitárius segítséget, miközben biztosítani kell, hogy uniós pénz sem közvetlenül, sem közvetve ne finanszírozza a terrorizmust. Az EU szerint az iráni Iszlám Forradalmi Gárdát és a libanoni Hezbollahot fel kell venni a terroristák uniós jegyzékébe, illetve az állásfoglalás szerint a képviselők független vizsgálatot is kérnek a gázai al-Ahli kórháznál történt robbanás ügyében. A Parlament hangot adott azon aggodalmának is, hogy a Hamász terrortámadásainak kezdete óta megszaporodtak a zsidók ellen irányuló antiszemita beszédek, gyűlések és támadások. Ezt támasztotta alá Rabbi Menachem Margolin, a brüsszeli Európai Zsidó Közösség elnöke is, aki szerint a konfliktus kezdete óta Európában az antiszemitizmus 1200 százalékkal nőtt. Kifejtette, hogy az európai kormányoknak fel kell ébredniük, és látniuk kell a zsidók elleni fenyegetést, illetve választ kell adniuk azokra, mivel az Európában élő kétmillió zsidó már nem érzi magát biztonságban.
A fentiekkel összefüggésben tehát az EU szerint Izraelnek joga van megsemmisíteni a Hamasz terrorszervezetet, azonban a Gázában zajló harcokban a nemzetközi jogi elvekkel összhangban kell eljárnia. Azonban ezzel ellentétes nézetek is napvilágot láttak az EU részéről: például az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen teljes mértékben támogatta Izrael eddigi válaszait a konfliktusban és a háború kirobbanása óta egy palesztin képviselővel sem vette fel kapcsolatot, míg Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Izrael gázai ostromát jogtalannak tartja és az arab államokkal is kapcsolatban áll. Borrel múlt héten az Európai Parlamentben tartott beszédében a Gázában élő palesztinok helyzetét az ukránokéhoz hasonlította, amikor Oroszország a tél folyamán vízhálózatukat bombázta.
A múlt héten napvilágot látott olyan hír is, hogy a Hamasz megszerzett több olyan támogatást, melyet az EU a Gázai övezet számára nyújtott, azonban ezzel kapcsolatban Haim Regev, Izrael EU-hoz és NATO-hoz akkreditált nagykövete elmondta, hogy erre semmilyen bizonyíték nincs. Az EU 300 millió eurós éves támogatásával a Gázai övezet legnagyobb nemzetközi pénzügyi donorjának tekinthető, illetve a jelenleg zajló háború kezdete óta megháromszorozta az általa biztosított humanitárius segítségnyújtás összegét, így több mint 75 millió euróval támogatja a szükségben lévő gázai civil lakosságot.
Joseph Borrell kijelentésére, miszerint a humanitárius katasztrófa van kibontakozóban Izrael gázai ostroma miatt, Regev úgy nyilatkozott, hogy Izrael semmilyen bűncselekményt nem követett el, és véleménye szerint a víz elérhető a Gázai övezetben, így nem beszélhetünk humanitárius katasztrófáról. Ezt szintén cáfolja az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatalának (UNRWA) múlt heti nyilatkozata, mely szerint Gázában már halnak meg emberek a vízhiány miatt, mivel nincs lehetőség arra, hogy elegendő üzemanyagot hozzanak be az övezetbe a vízszivattyúk és a sótalanító üzemek működtetéshez. A múlt héten szombaton megnyílt a rafahi átkelő Egyiptom és a Gázai övezet határán húsz, humanitárius segélyszállítmányt vivő teherautó számára, de egyelőre nem tisztázott, meddig marad nyitva az átkelő. Regev az al-Ahli kórház elleni robbantásával és annak arab nagykövetek által javasolt nemzetközi kivizsgálásával kapcsolatban kifejtette, hogy a jelenlegi háborús helyzet nem alkalmas arra, hogy ezt a vizsgálatot elkezdjék, illetve visszautasította a vádakat, miszerint Izrael követte el a kórház elleni robbantást.
Kép forrása: ndtv
