Kiemelkedő szerepet kaphat a mesterséges intelligencia (MI) az egyetemi kutatások és az oktatás területén mind a hallgatói, mind az oktatói oldalon. A témát Petruska Ferenc alezredessel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszékének tanszékvezetőjével jártuk körbe.
A tanulásról sokaknak az olvasás, rosszabb esetben a biflázás jut eszébe, egyelőre még aligha a mesterséges intelligencia. Lehet a nagy nyelvi modelleket (mesterségesintelligencia-rendszer, amely a szöveget érti, megírja és lefordítja – a szerk.) a tanulás során is használni?
A nagy nyelvi modellek, mint a GPT 3.5, GPT-4, LIaMA, Cohere, Claude, PaLM, Bing vagy legújabban a Gemini és a Mistral AI mind lehetőségeket kínálnak a tanulás során. A személyes tapasztalatom az, hogy e modellek egyre gyakrabban előkerülő eszközök – használatukra magam is biztatom a hallgatókat, miközben igyekszem a csapdák elkerülését, valamint a helyes használatot is átadni számukra. A nagy nyelvi modellek ugyanis képesek segíteni az egyetemi hallgatóknak a szakmai szövegek megértésében, összefoglalások készítésében, valamint az új információk megtanulásában.
Ezenkívül a nagy nyelvi modellek képesek szemantikus kereséseket végrehajtani, ami lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy releváns információkat találjanak a témájukhoz még akkor is, ha nem ismerik a pontos kulcsszavakat. A nagy nyelvi modellek nemcsak a szöveges anyagok tanulásában segíthetnek, hanem a beszélt nyelv tanulásában is. Bizonyos modellek (Voice Chatbox, Zerobot, Quickchat AI, Herotalk stb.) képesek beszélgetéseket folytatni a felhasználókkal, ami lehetővé teszi például a nyelvvizsgára készülők számára, hogy gyakorolják a beszédet és a hallás utáni megértést. Ezenkívül a nagy nyelvi modellek egy egyszerű prompttal (egy rövid utasítással vagy kérdéssel, amelyet az ember az MI-rendszernek ad – a szerk.) vagy akár önállóan is képesek adaptálni magukat a felhasználó felkészültségi szintjéhez és szükségleteihez, ami ingyenesen és kényelmesen lehetővé teszi a személyre szabott tanulást.
Képes, és ha igen, miként tud segíteni a hallgatóknak és a kutatónak a szakirodalmak feldolgozásában az MI?
A nagy nyelvi modellek képesek automatizálni a szakirodalom-kutatást, például a releváns cikkek azonosításával, azok összefoglalásával, valamint a kulcsszavak és a kapcsolódó témák azonosításával. Mesterséges intelligenciával támogatott kutatási platformok széles palettája segít minket. A Quillbot, Consensus, Perplexity és SciSpace mindegyike képes hosszú szövegek összefüggéseit érzékelve a kért struktúrában és sorrendben (hivatkozások száma, megjelenés dátuma stb.) szakirodalmat keresni számunkra.
De a nagy nyelvi modellek képesek segíteni a kutatónak a szakirodalom elemzésében is. Például képesek azonosítani a szövegben lévő mintákat, összefüggéseket, valamint a szerző által használt érvelési stratégiákat. Természetesen ezek az MI által támogatott platformok erre is alkalmasak, különösen angol nyelven, de a nagy nyelvi modellek olyan gyorsan fejlődnek, hogy promptjainkkal megoldhatjuk ezt a feladatot is. Az utóbbi hónapokban megjelent a Google Gemini AI és egy francia úttörő, a Mistral AI szintén kiválóan alkalmazható erre a célra. Ezenkívül a nagy nyelvi modellek képesek segíteni a kutatónak a szöveg értelmezésében, például a szövegkörnyezet elemzésével vagy a szövegben lévő kulcsszavak azonosításával.
A tanulás mellett fontos terület az akadémiai szférában a tudásátadás, elsősorban a tanulmányírás. Ezen a területen mit kínálnak a nagy nyelvi modellek?
A nagy nyelvi modellek elképesztő hatékonysággal képesek segíteni a tanulmányírásban is. Képesek például segíteni a szerzőnek a témakör kiválasztásában, az összefoglalások elkészítésében, valamint a kutatási kérdések meghatározásában. Ezenkívül képesek segíteni a szöveg szerkezetének kialakításában, például a bevezető, a következtetés, valamint a fejezetek és alfejezetek meghatározásában.
Például képesek javaslatokat tenni a mondatok átalakítására, a szóválaszték és nyelvhelyesség javítására, valamint a szöveg olvashatóságának növelésére. Képesek segíteni a hivatkozások kezelésében is, például a hivatkozások automatikus beszúrásával, valamint a hivatkozások ellenőrzésével. Ráadásul ezek az alkalmazások egymással kompatibilisek, így egymás adatait tökéletesen használják.
Az akadémiai szféra egyik kényes területe a plágium, ahol rejthet veszélyeket is a mesterséges intelligencia. Az MI-keresők segíthetnek abban, hogy elkerüljük a mások munkáján való élősködést?
A nagy nyelvi modellek képesek segíteni a plágium megelőzésében is. Az MI-keresők képesek például összehasonlítani a szöveget más szövegekkel, majd azonosítani a hasonlóságokat, valamint a lehetséges forrásokat. A klasszikus plágiumkeresők csak a szövegazonosságokat fedezik fel, az MI-plágiumkeresők a hasonló jelentésű kifejezéseket, szinonimákat is meglátják. Ezenkívül az MI-keresők képesek felismerni a szöveget módosító vagy generáló MI jellegzetességeit (érzelemmentes stílus, formális szöveg, többszörös jelzős szerkezetek, terjengő mondatok stb.) is, ami lehetővé teszi a plágium azonosítását még akkor is, ha a szöveget nem másolták le közvetlenül. Ez angol nyelű szövegeken kiválóan működik, a magyar szövegeknél csak a nagyobb szövegtömböknél fedezik fel a MI munkáját. Az MI-keresők segíthetnek a hallgatóknak és a kutatóknak abban is, hogy jobban megértsék a plágium fogalmát, valamint azt, hogyan kerülhetők el a plágium vádjai. Sokan nem tudják, hogy az MI-t nem illetik meg a szerzői jogok, a magyar jogrendszerben ugyanis csak természetes személyeknek vannak szerzői jogai. Például az MI-keresők képesek javaslatokat tenni a hivatkozások helyes használatára, valamint a szöveg átdolgozására a plágium elkerülése érdekében. Az MI-keresők segíthetnek a hallgatóknak és a kutatóknak abban is, hogy megértsék a szerzői jogok fontosságát, valamint azt, hogyan lehet jogszerűen felhasználni mások munkáját. A plágium megelőzésében a hallgatók és a kutatók számára is fontos a tudatos MI-használat.
A felsőoktatási intézményeknek szintén fontos szerepe van a plágium megelőzésében. Tisztában kell lenniük ugyanis azzal, hogy az MI lehetőséget kínál a plágiumra, ha más szerzők szövegeit emeli be a generált szövegbe, ezért fontos, hogy megfelelő szabályzatot vezessenek be az MI használatára. Emellett a felsőoktatási intézményeknek fontos, hogy oktassák a hallgatókat és a kutatókat a tudományos integritás fontosságáról, valamint a plágium elkerülésének módszereiről.
Az MI segítségével a hallgatók és a kutatók hatékonyabban tudják feldolgozni a szakirodalmat, jobban megérthetik a tanult anyagot, valamint jobb minőségű tanulmányokat tudnak írni. Az MI nem pótolja a szakmai tudást, de könnyebbé teszi annak megszerzését – és éppen ez a szerepe az akadémiai szférában. Emellett segítségükkel a hallgatók és a kutatók jobban meg tudják védeni saját munkájukat a plágium ellen. Az MI és a nagy nyelvi modellek használatának sikeressége azonban attól függ, hogy a hallgatók és a kutatók etikusan és tudatosan használják ezeket az eszközöket, valamint attól, hogy a felsőoktatási intézmények megfelelő MI- és plágiumszabályzatot vezetnek-e be ezen technológiák használatára.
A nyitókép készítője: Mohamed Hassan / PxHere