Az elmúlt három és fél év alatt december 17-e lesz a harmadik alkalom, hogy Szerbiában választásokat tartanak. Ennek okairól, az egyes pártok esélyeiről és a vajdasági magyarok szerepéről is kérdeztük Palusek Eriket. A Nemzetközi Főigazgatói Iroda főreferensétől azt is megtudtuk, hogy a szerbek az uniós csatlakozást, vagy a BRICS országokkal való szorosabb együttműködést támogatják-e.
Amióta a Szerb Haladó Párt van hatalmon, azóta gyakoriak az előrehozott választások. Mi áll ennek hátterében?
Ennek az az oka, hogy többnyire olyankor írják ki a szavazást, amikor számukra kedvező az időpont: jellemzően olyankor kerül erre sor, amikor azt látják, hogy elegendő a támogatottságuk egy újabb győzelemhez ahelyett, hogy kivárnák az aktuális ciklus végét az addigra bekövetkező, számukra esetleges kedvezőtlen változásokkal együtt. Ráadásul most lépnek életbe azok a fizetésemelések, amelyekről korábban határoztak. Ezúttal arra hivatkoztak, hogy az ellenzék kérésének tesznek eleget, mert ők követelték a voksolás előre hozását elsősorban a Szerbián végig söprő erőszakhullám, a demokrácia hiánya és az emberi jogokkal kapcsolatos hiányosságok miatt.
Milyen hatással volt a májusi erőszakhullám a kormány megítélésére?
Májusban először egy kamasz ölte meg több társát és az iskolaőrt, majd egy fiatal férfi hajtott végre vérengzést Belgrád közelében, ezért utcára vonultak az emberek. A megmozdulásokat ugyan az aggódó és elégedetlen polgárok táplálták, azoknak élére azonban a Szerbia az erőszak ellen néven induló ellenzéki koalíció állt, amelynek tagjait természetesen saját politikai érdekeik is vezetik, ahogyan ez bármelyik másik politikai pártról vagy tömörülésről elmondható. A várakozások alapján viszont a mostani kormánykoalíció marad továbbra is hatalmon, mert a Szerb Haladó Párt jelenleg is a legerősebb politikai tömörülés. Önállóan valószínűleg már nem tud kormányt alakítani, szövetségeseivel azonban igen, hiszen a Szerb Szocialista Pártra és a magyar kisebbség támogatására is számíthat. Az Új Szerb Politikai Gondolat (Nova srpska politička misao) elnevezésű szerb politikaelméleti folyóirat legújabb, november elején készített reprezentatív felmérése szerint, ha most lennének a választások, az Aleksandar Vučić nevével fémjelzett Szerb Haladó Párt a szavazatok 39,2 százalékát szerezné meg, míg a legjelentősebb, a Szerbia az erőszak ellen elnevezésű ellenzéki tömörülés a voksok 25,8 százalékát kapná. Az látszik tehát, hogy a korábban sokkal súlytalanabb ellenzék a többséget nem tudná megszerezni, de mindenképpen erősödött. A polgárok 8,4 százaléka mondta azt, hogy valamelyik ellenzéki pártra szavazna, de azt nem tudja, melyikre, az Ivica Dačić külügyminiszter által vezetett szocialisták pedig a voksok 8,1 százalékára számíthatnak.
Hazánkban nem egy időpontban tartják a parlamenti és az önkormányzati választásokat, Szerbiában igen. Van ennek különleges jelentősége?
Szerbiában ez gyakori, sőt, az is, hogy háromszintű voksolást rendeznek: köztársasági, tartományi és önkormányzati szinten is tartanak szavazást. Ez most is így lesz, mivel november 16-án feloszlatták Vajdaság Autonóm Tartomány képviselőházát. A szerb országgyűlést (szkupstina), illetve azokat az önkormányzati képviselő-testületeket, ahol helyi szintű választások is lesznek, ugyanezért már hetekkel ezelőtt feloszlatták, hogy tartományi szinten is lehetővé tegyék a választások kiírását december 17-ére. Ennek megfelelően aznap három szinten tartanak szavazást: köztársasági, tartományi és önkormányzati – utóbbi 65 községet és várost jelent – listákra is voksolhatnak majd a szerbiai szavazók.
Mennyire fontos a választóknak a pártok programja?
A pártoknak természetesen vannak programjaik, az emberek azokban inkább az egyes pártokra vagy a pártok „arcaira” szavaznak. A Szerb Haladó Párt ilyen szempontból nagyon jó pozícióban van, mert biztosított számára a megjelenés, hiszen a média nagy része – és nem csak az állami – a hozzá közel álló körök ellenőrzése alatt van. Ezáltal olyan üzeneteket és olyan mennyiségben tudnak kommunikálni, amelyek számukra kedvező módon befolyásolhatják a választások alakulását. Ez az ellenzékről nem feltétlenül mondható el, mivel jóval kevesebb médiamegjelenésre kap lehetőséget.
A magyar kisebbség érdekeit mennyire tartják szem előtt a pártok?
A kormánypártok együttműködnek a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ), amely az ottani magyarság legerősebb pártja, és amely a legtöbb szavazatra számíthat a vajdasági magyaroktól. A legnagyobb számú megjelenéssel is a VMSZ rendelkezik mind a vajdasági magyar nyelvű, mind az állami, szerb nyelvű médiumokban. Fontos azonban látni, hogy a választáskor ők ellenfelek, hiszen mindegyik párt ugyanúgy szeretné megszerezni a szavazatokat. A kisebbségi érdekképviseletnek azonban nem feltétlenül az a legjobb módja, ha a kisebbségi politikusok a többségi nemzet pártjaiba beolvadva indulnak, mert úgy háttérbe szorulhatnak a kisebbségi érdekek. A nagyobb pártok ugyanis országos ügyeket érintő programot dolgoznak ki, és ezek között a kisebbségek ügye elveszhet. A kisebbségek igényeit, valamint érdekeit éppen ezért a kisebbségi pártok tudják a legmegfelelőbben képviselni.
A Szerb Radikális Párt szerint nem az Európai Unió, hanem a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) szövetségéhez kellene Szerbiának csatlakoznia – első európai államként. Hogyan vélekednek erről az emberek?
A választópolgárok inkább a biztosra szavaznak, amely jelen esetben a kormányzópárti szövetséget jelenti, számukra pedig Európa a cél. A Szerb Haladó Párt taglétszáma viszont 7-800 ezer fő között mozog (egy fegyelmezett és állandó szavazóbázissal kiegészülve). Ez egy óriási szám, figyelembe véve, hogy az országnak 6,5 millió lakosa van a legutóbbi népszámlálási adatok szerint, így ők tudnak a leghatékonyabban mobilizálni. A radikálisok – akik jóval kevesebb szavazatra számíthatnak, mint a kormánypártok – azért próbálják erősíteni az Európa-ellenességet, mert jelenleg az EU- csatlakozás nem tartozik a legnépszerűbb témák közé a szerb társadalom körében, amely hagyományosan inkább az oroszokkal szimpatizál.
Mekkora a valós esélye Ön szerint Szerbia uniós csatlakozásának úgy, hogy Koszovóval nem is akarnak megállapodni a függetlenség kérdéséről?
Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert igazából az Európai Unió részéről sincs komoly politikai szándék arra, hogy a Nyugat-Balkán irányába terjeszkedjen, Szerbiának húsz éve ígérik ezt. Amikor például azt halljuk, hogy Ukrajna csatlakozásáról és a tárgyalások gyorsításról beszélnek, az nem feltétlenül egy jó üzenet Szerbiának, mert a szerbek már sokkal felkészültebbek és több reformot végrehajtottak, mint az ukránok. Az sem segíti a folyamatot, hogy a mostani szerb vezetés ugyan a csatlakozás mellett áll, az EU mégis olyan teljesíthetetlen feltételeket fogalmaz meg, mint Koszovó önállóságának elismerése. Szerbia azonban erre nem hajlandó, mert a területre sajátjaként tekint. A már említett közvéleménykutatásban egyébként erre is kitértek: a válaszadók 38,8 százaléka támogatja az EU-hoz való csatlakozást, 32,5 százalékuk viszont egyértelműen ellenzi, míg az inkább támogatók 11,1 százalékával – az inkább nem támogatók 8,5 százaléka és a bizonytalanok 9,1 százaléka mellett – sem éri el a támogatók száma a megkérdezettek felét. A megkérdezettek 63,4 százaléka támogatná ugyanakkor azt, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatot Oroszországgal, Kínával és a BRICS országokkal, míg 9,3 százalék ellenzi. Mindez érdekes annak fényében, hogy a megkérdezettek 57,3 százaléka szerint gyengültek Szerbia pozíciói Koszovóban, mióta a jelenlegi kormánykoalíció vezeti az országot.
Hogyan befolyásolhatja a migrációs helyzet a választásokat?
Országos szinten a migráció nem a legfontosabb témák egyike, ezzel inkább csak a kisebbségi pártok, és főleg a Vajdasági Magyar Szövetség foglalkozik. Ők továbbra is küzdeni fognak annak a tarthatatlan helyzetnek a megoldásáért, amely Szerbia északi részén, a magyar határ közelében a szerb oldalon kialakult.
Nyitókép: Győzelmi emlékmű, Belgrád (Depositphotos.com)
