Ukrajna tagjelöltként léphetne be az EU közös piacára?
„Régi kihívások és új kereskedelmi gyakorlatok az egységes piacon” címmel az Európai Parlament jövő heti plenáris ülésén tárgyal egy, a belső piac jövőjéről szóló szóbeli választ igénylő kérdést és a hozzá kapcsolódó határozati javaslatot. A dokumentum Ukrajna mielőbbi, fokozatos integrációját szorgalmazza az EU belső piacához, a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan.
Zöldpárti előterjesztés a gyorsított ukrán piacralépés érdekében
A dokumentumokat Anna Cavazzini, az IMCO bizottság zöldpárti elnöke terjesztette elő. A parlamenti kérdés megállapításai szerint az egységes piac központi szerepet játszik az európai gazdasági integrációban azonban továbbra is fennállnak akadályok: piaci széttagoltság, magas adminisztratív terhek, szabályok következetlen végrehajtása, beruházási hiányosságok a digitális innovációban és a környezetvédelmi alkalmazkodásban, miközben a digitális platformok, e-kereskedelem terjedése, ellátási láncok átalakulása szintén komoly kihívásokat jelent az európai belső piac számára.
A szóbeli kérdés hat kérdéskörben vár választ a Bizottságtól, mint például, hogy miként kezeli az új egységes piaci stratégia a geopolitikai feszültségek, a klímaváltozás és a versenyképességi kihívások kockázatait, milyen konkrét reformokat terveznek Brüsszelben a piaci széttagoltság csökkentésére és az adminisztratív terhek mérséklésére és hogyan egyszerűsíti a Bizottság a vállalkozások, különösen a kis-és középvállalatok adatszolgáltatásai kötelezettségeit a jövőben. A megfogalmazott kérdések valóban fontos problémafelvetéseket tartalmaznak a belső piac jövője szempontjából. A kisérő dokumentumként megalkotott határozati javaslat negyvenkét pontban részletezi a szükséges reformokat, amelyek nagy része mindenképpen támogatásra érdemes a belső piac kihívásainak rendezése szempontjából, 36. pontja azonban egy rendkívül veszélyes irányt vázol fel az elvárt intézkedések között: „Innovatív, kiegészítő és rugalmas együttműködés Ukrajnával, amely Ukrajna fokozatos integrációját célozza az EU egységes piacába a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan.” E téren tehát nem mást fogalmaz meg a szöveg, mint azt az európai parlamenti várakozást, hogy Ukrajna még uniós csatlakozását megelőzően váljon az Európai Unió belső piacának részévé.
Az EU belső piacának feltételei teljesíthetetlenek Ukrajna számára
1993-as létrehozása óta az Európai Unió egységes belső piaca az európai gazdasági integráció egyik legfontosabb pillére, amely az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlásán alapul. Ez a rendszer teszi lehetővé a vállalkozások szabad versenyét, a fogyasztók nagyobb választékhoz való hozzáférését és az európai gazdaság versenyképességének erősítését.
Egy tagállam EU-hoz való csatlakozása során különösen szigorú elvárások vonatkoznak arra, hogy az adott ország az EU belső piacának teljes jogú részesévé válhasson. Ezek az elvárások nemcsak gazdasági, hanem jogi, intézményi és adminisztratív feltételeket is magukban foglalnak. Ilyen például a közösségi vívmányok (acquis communautaire) átvétele, amelynek értelmében a csatlakozára váró országnak át kell vennie az EU teljes joganyagát és hatékonyan végre kell hajtania azt nemzeti szinten. Ezen belül különösen fontos a belső piacra vonatkozó szabályok teljes körű harmonizációja (pl. termékbiztonság, fogyasztóvédelem, versenyjog, állami támogatások tilalma, környezetvédelem, szabad mozgások biztosítása).Ugyanilyen fontosságú terület a jogállamisági és intézményi alkalmasság, amely azt jelenti, hogy a csatlakozó országnak független, megbízható bírósági rendszerrel kell rendelkeznie, amely képes betartani és betartatni az uniós jogot illetve adminisztratív kapacitásokra van szükség a szabályok végrehajtására, felügyeletére, ellenőrzésére. A tagjelöltnek ráadásul olyan működő piacgazdasággal kell rendelkeznie, amely képes ellenállni az uniós csatlakozással járó versenynek. Az állami beavatkozásnak korlátozottnak kell lennie, az árképzést, támogatásokat, versenyt szabadpiaci elvek kell, hogy vezéreljék. A belső piac négy alapelve (személyek, áruk, szolgáltatások, tőke szabad mozgása) csak akkor működhet, ha az adott országban megfelelő vám- és határinfrastruktúra van, átlátható és nem diszkriminatív eljárások biztosítják a mozgás szabadságát, emellett pedig nincs adminisztratív akadály vagy versenytorzító gyakorlat. Mindemellett demokratikus berendezkedés, a kisebbségi jogok védelme nélkül nem valósulhat meg a belső piacba való belépés sem, hiszen e feltételek teljesítése alapvető elvárás a gazdasági integrációhoz – legalábbis más országok esetében.
Szemmel láthatóan ugyanis Ukrajna vonatkozásában mindezek a kritériumok mit sem számítanak. 2022. június 23-án az Európai Tanács tagjelölt státuszt adott Ukrajnának, és 2024. június 25-én hivatalosan is megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Az előírások szerint a tárgyalások során Ukrajnának 33 fejezetben kell összehangolnia jogszabályait az uniós joganyaggal és teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket. Jelenleg azonban Ukrajna még nyilvánvalóan nem zárt le egyetlen csatlakozási fejezetet sem az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások során. Jelenleg a hangsúly az úgynevezett „screening” (átvilágítási) szakaszon van, amely során az EU részletesen értékeli Ukrajna jogszabályainak és intézményi struktúráinak megfelelését az EU joghoz képest. Néhány fejezet kapcsán már megkezdődött az átvilágítás, de egyik sem került még lezárásra. A fejezetek megnyitásához és lezárásához az EU Tanácsának egyhangú döntése szükséges, azonban több tagállam, köztük Magyarország, nyilvánvaló fenntartásokat fogalmazott meg Ukrajna gyorsított csatlakozása kapcsán, különösen a korrupció, a jogállamiság és a kisebbségi jogok terén tapasztalható hiányosságok miatt.
A belső piac megnyitása Ukrajna előtt komoly kockázatokat hordoz
Az uniós alapszabadságok egysége nem csupán gazdasági kérdés, hanem egy összetett jogi rendszer fenntartását igényli, amelynek keretében a tagállamok összehangoltan alkalmazzák a közös szabályokat – a fogyasztóvédelmi előírásoktól kezdve a környezetvédelmi standardokon át a munkaügyi normákig. Egy állam belépése a belső piacra tehát automatikusan teljes jogharmonizációs kötelezettséget jelent, valamint azt is, hogy az Európai Bíróság joghatósága kiterjed az adott országra e területeken.
Ukrajna jelenlegi helyzete azonban semmilyen szempontból sem felel meg ezeknek a feltételeknek. Az ország továbbra is háborúban áll, ami egy teljesen nyilvánvaló helyzet: súlyos jogbizonytalanságot és gazdasági instabilitást eredményez. A korrupció szintje magas és egyre emelkedik a Számvevőszék jelentése szerint is, az átláthatósági és ellenőrzési mechanizmusok gyengék. A jogharmonizáció hiányos, sok kulcsfontosságú ágazatban (pl. fogyasztóvédelem, élelmiszerbiztonság, környezetvédelem, munkaügyi szabályok) nem teljesülnek még a legalapvetőbb uniós standardok sem.
Ha Ukrajna teljes körű jogi megfelelés nélkül válna az egységes piac részévé, az gyakorlatilag a belső piac végét jelentené. Az ukrán vállalkozások a lazább szabályok miatt tisztességtelen előnyt élvezhetnének az uniós cégekkel szemben, miközben a fogyasztók biztonsága, a környezetvédelem szintje, sőt a munkavállalói jogok is sérülhetnének. A négy szabadság gyakorlati érvényesítése ily módon ellehetetlenülne. Emellett jogilag is veszélyes precedenst teremtene, hiszen egy tagjelölt ország de facto részévé válna a belső piacnak anélkül, hogy teljes jogú tagállam lenne, miközben az Unió határozott integrációs logikája fellazulna, aláásva az egységes szabályok alkalmazását, az érdemalapú bővítéspolitka elvét és a jogi kohézió elvárását.
Nem kérdés, hogy Ukrajna gyorsított belépése az Európai Unió belső piacára Magyarország számára jelentené a legjelentősebb gazdasági, társadalmi és jogi kockázatot. A legnagyobb veszélyforrás a versenytorzító hatások és az egyenlőtlen szabályozási környezet kialakulásából eredhet ebben a helyzetben, különösen olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a könnyűipar és a gépipar. Mivel Ukrajna számos területen – így például a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság és a munkavédelem terén – nem felel meg az uniós normáknak, termelőik jelentősen alacsonyabb költségszinten tudnák elárasztani a magyar piacot. Ez a tisztességtelen verseny nemcsak a nagyobb ágazati szereplőket, hanem különösen a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat hozná nehéz helyzetbe, amelyek kevésbé képesek alkalmazkodni a hirtelen megjelenő nyomott árú importhoz. Piacvesztésük elkerülhetetlen lenne, amely kihatna a foglalkoztatásra és a vidéki térségek gazdasági stabilitására is.
A személyek szabad mozgásának korai kiterjesztése tovább fokozná a nyomást a magyar munkaerőpiacon. Noha már jelenleg is számos ukrán állampolgár dolgozik hazánkban – elsősorban építőiparban, mezőgazdaságban, illetve feldolgozóipari szektorokban –, a belső piac teljes jogú megnyitása újabb, nagy léptékű migrációs hullámot indíthatna el. Ez különösen érzékenyen érintené az alacsony képzettséget igénylő munkaköröket, ahol a megnövekedett kínálat bérek leszorításához vezethetne, miközben a magyar munkavállalók munkaerő-piaci pozíciói gyengülnének.
Az ukrán agrár- és élelmiszeripari termelés számos esetben olyan gyakorlatokat alkalmaz, amelyek nem felelnek meg az Európai Unió szigorú előírásainak. Ide tartozik például a nem engedélyezett növényvédő szerek használata, az antibiotikumhasználat ellenőrizetlensége vagy az állatjóléti normák hiánya. Ezek a termékek, ha a belső piac részévé válva akadálytalanul elérhetik a magyar fogyasztókat, komoly élelmiszerbiztonsági és egészségügyi kockázatot jelenthetnek. A hazai fogyasztók bizalma megrendülhet, az ellenőrzési rendszerek túlterhelődhetnek, és a magyar élelmiszerláncok biztonsága sérülhet. A vámbevételek elvesztése szintén érzékenyen érintené a magyar államháztartást. Ukrajna belső piaci integrációja esetén a kétoldalú kereskedelem teljes mértékben vámmentessé válna, ami közvetlen költségvetési bevételkiesést jelentene, a magyar piacot pedig semmilyen eszközzel sem lehetne megvédeni Ukrajnával szemben, hiszen a belső piac lényege éppen a korlátozó intézkedések tilalma.
Az európai integráció lényege, hogy a tagállamok nem megkerülhetők
A jövő heti plenárison megtárgyalásra kerülő európai parlamenti javaslat a tagállami egyhangúság megkerülésének egy újabb példája. A 2017 óta hatályos EU–Ukrajna Társulási Megállapodás már jelenleg is tartalmaz gazdasági integrációs elemeket, például a szabadkereskedelmi övezetre, a vámcsökkentésre és egyes szabályozások átvételére vonatkozóan. A megállapodás alapján Ukrajna részlegesen már most is integrálódik bizonyos uniós politikákba – például közlekedés, energia, digitális piac –, de ez nem egyenlő a belső piaci tagsággal, amely teljes hozzáférést és jogharmonizációt feltételez. Főszabály szerint minden ilyen típusú előrelépéshez a tagállamok egyhangú jóváhagyása kell, mivel ez új kötelezettségeket, forrásmegosztási és versenyjogi következményeket hordoz. A Bizottság vagy az Európai Parlament vagy egyes tagállamok azonban többféle puha eszközthasználhatnak a tagállami egyhangúság megkerülésére vagy „kicselezésére”, mint például a szekcióalapú szektorális integráció, vagy például egyes belső piaci területekre vonatkozó többoldalú együttműködés, amit „belső piaci előszobának” neveznek. Az Európai Parlament elfogadhat politikai határozatot arról, hogy Ukrajna fokozatosan részt vehet egyes belső piaci eszközökben, a Bizottság erre hivatkozva módosíthatja a Horizon Europe, Single Market Programme vagy Digital Europe pályázati feltételeit, hogy az ukrán szereplők teljes hozzáférést kapjanak, ehhez pedig nincs szükség formális egyhangú tanácsi döntésre, mivel ez a programok végrehajtási szabályain keresztül történik – ezek pedig jellemzően csak minősített többséget igényelnek.
Formai megoldás tehát akad bőven a tagállami vétó megkerülésére annak érdekében, hogy Ukrajna gyorsítópályán már az elkövetkező időszakban a belső piac részévé válhasson. Az ügy azonban a gazdasági károkon túl az integrációs alapelvek leépülésének veszélyét is magában hordozza. Az Európai Unió szabadságainak feladását, a tagállami érdekek felszámolását valamiféle erőltetett formai megoldással kikényszeríteni egyértelmű tévút. Az Európai Uniónak tanulnia kellene a saját hibáiból, hiszen a tagállamok kijátszásának árán áterőltetett uniós intézkedés szétfeszíti az EU döntéshozatalát és menthetetlenül szétveri az európai együttműködést.
Nyitókép forrása: AbobeStock_bennymarty / europa.eu
