Miképpen járulnak hozzá a vámok és adók a társadalom biztonságérzetéhez? Hogyan küzdenek az illetékes szervek az illegális kereskedelem ellen? Milyen határvédelmi feladatok merülnek majd fel, ha véget ér Ukrajnában a háború? Csaba Zágon pénzügyőr alezredest, az NKE Vám- és Pénzügyőri Tanszékenek adjunktusát kérdeztük.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezetében működik az adóhivatal, a vámhatóság és a pénzügyi nyomozás egyaránt. Tanszékükön melyek a kiemelt szakterületek?
A kockázatelemzés és -kezelés részeként az vizsgáljuk, hogy a társadalmat, illetve az azt szolgáló hatóságunkat milyen veszélyek fenyegetik és ezeket a kockázatokat miként csökkenthetjük elfogadható szintre. A biztonság témakörével kapcsolatban két fontos célterületünk van. Az egyik az a fajta biztonság, amit a rendészeti, bűnüldöző szerepkörben, vagy a tiltó és korlátozó rendelkezések alkalmazásával kényszerít ki a NAV. Itt nemcsak az adózásra, vagy a gazdaság működésének szabályaira kell gondolni, hanem nagyon széles skálán leírható kockázatokat kezelünk, ebbe tartoznak a kábítószerektől kezdve a veszélyeztetett fajokon át, az illegális műkincskereskedelemig minden, ami amellett, hogy az állampolgárok biztonságát fenyegeti, illegális jövedelmeket is generál. A másik, biztonsághoz kapcsolódó fontos feladatunk az, hogy beszedjük a jogszabályok által előírt vámokat és adókat.Ezen összegek a magyar és az Európai Unió (EU) költségvetésébe kerülnek és ezáltal más szervezeteknek biztosítják, hogy elláthassák a hatáskörükbe tartozó feladatokat. Sokan nem tudják, hogy az EU egyúttal vámunió is, melyben több ország dolgozik össze egy közös vámterületen, egységes vámjogszabály alapján, ugyanakkor minden ország saját vámhatósággal rendelkezik. A vámok biztosítják az EU szervezetei működésének pénzügyi alapjait.
Mi köze a vámoknak és az adóknak a biztonsághoz?
A biztonság többdimenziós jelenség: egymás mellett él a politikai, a katonai, a gazdasági, a környezeti és a társadalmi biztonság is, utóbbinak része a rendészet számára fontos közbiztonság is. Ezek szoros kölcsönhatásban állnak egymással, ezért az összefüggéseikre is figyelmet kell fordítani. A nemzeti bevételi hatóság értelemszerűen elsősorban a gazdasági, pénzügyi biztonsággal foglalkozik, de e nélkül a többi dimenzió biztonsága sem létezhet. Ennek az ellenkezője is igaz: ha például a vámhatóság megakadályozza valamely szankciós rezsimintézkedés kijátszását és a hadiipar számára fontos csúcstechnológia jogellenes külföldre vitelét gátolja, akkor az a katonai elemre hat kedvezően elsősorban, de ezzel összefüggésben a gazdasági biztonságra is gyakorol hatást. A legnagyobb kihívást előfordulásuk száma és az általuk okozott károk alapján az államoknál kisebb szereplők, különösen pedig a bűnszervezetek jelentik Európa szerte. A legmodernebb cégek üzletpolitikáját is megszégyenítő, kitűnő logisztikájú és több lábon álló szervezett bűnözői csoportok illegális kereskedelmi láncokat tartanak fenn, amelyeket a profitszerzés tart működésben. Ha nem vonjuk tőlük el ezt a bűnös úton keletkező vagyont, akkor az nemcsak a gazdasági biztonságra veszély, hanem a bűnszervezet túlélését teszi lehetővé akkor is, ha a hatóságoknak sikerül a tagok közül néhányat az igazságszolgáltatás kezére juttatni, tehát a kölcsönhatás folyamatos változásban tartja a biztonsági rendszert.
Hogyan érdemes harcolni az illegális kereskedelem ellen, a pénzügyi biztonság megteremtéséhez?
Bő húsz évvel ezelőtt kollégáimmal létrehoztuk a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán a Bűnügyi Elemző Osztályt, amely végsősoron a bűnügyi kockázatok felismerésével, értelmezésével foglalkozik. Később elvégeztem az akkori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem biztonság- és védelempolitika mesterképzési szakát, amely kifejezetten a biztonság kérdésére, valamint a nemzetközi kapcsolatokra koncentrált, kiegészülve ehhez a témához szükséges katonai ismeretekkel. Megtanultam például, milyen tényezőket érdemes figyelembe venni a fegyveres erők alkalmazása során, de ebből egy nemzetközi csempészbanda működésének megértéséhez felhasználható tudás is származott. A bűnszervezetek ugyanis sajátos logisztikai rendszereket működtetnek és gyakran pontosan ugyanazokat az útvonalakat és megoldásokat használják, amit – teszem azt – egy gépesített katonai egység követ manőverezés közben, vagy akár a legális kereskedelem szereplői. Nem szamárháton, magas hegyeken keresztül lopakodnak a csempészárukkal, hanem az általunk épített infrastruktúra hálózatokat veszik igénybe: például az autópályát használják, hiszen ez sokkal hatékonyabb.
Ezek szerint az illegális drog-, áru-, vagy emberkereskedők is a határátkelőhelyeket használják?
Igen, már ahol van, attól függően, hogy az adott országgal vámunióban állunk-e, illetve a közös schengeni térség tagjai-e vagy sem. A vámhatárok kérdése persze nem keverendő össze a külső schengeni határokkal, ahol a rendőrség határrendészei végeznek határforgalom ellenőrző munkát. Magyarország két szárazföldi szomszédja, Szerbia és Ukrajna nem tagja az EU-nak, így a közös vámterületnek sem, ezért itt van a határon vámvizsgálat. Ugyanígy a légi és a vízi határainkon lehetséges a vámjogszabály terminológiáját használva harmadik országból, vagy országba árut szállítani. Azokban a relációkban viszont, ahol egy másik vámuniós tagállammal kereskedünk, illetve szállítanak árut, ott nincs vámhatár és ebből fakadóan rendszeres vámellenőrzés sem. Horvátország 2023-tól a schengeni övezet tagja lett, így a velük közös határon nemcsak állandó vámellenőrzés nincs, hanem főszabály szerint a határellenőrzés is megszűnik, míg Románia esetében csak határellenőrzés történik, vámellenőrzés 2007-es EU csatlakozásuk óta nincs itt sem.
A vámunión belül egyáltalán nincs is ellenőrzés?
De igen: kiegészítő biztonsági megfontolások alapján azonban fenntartunk bizonyos korlátozott ellenőrző tevékenységet a vámunión belül is. Ezt a magyar szaknyelv mélységi ellenőrzésnek nevezi és annyit jelent, hogy a NAV és a többi uniós tagállam vámhatósága nemcsak a vámhatáron, hanem az ország belsejében is kiválaszthat, megállíthat árukat, ellenőrizhet szállítmányokat, megvizsgálhatja az okmányokat, a rakományt és így tovább. Ez nem jár a kereskedelem jelentős korlátozásával, hiszen csak kevés tényleges ellenőrzésről van szó, és ezek esetében is igaz, hogy előzetes kockázatelemzés alapján válogatnak a munkatársaink, melyik szállítmányt vizsgálják meg adott esetben az egyik autópálya parkolóban. Ezt az ellenőrzési módszert már jóval az uniós csatlakozás előtt meghonosítottuk, illetve gyakoroltuk hazánkban. Német, olasz, francia és más bevált gyakorlatokat adaptálva még 1996-ban létrehoztunk egy olyan egységet, amelynek kifejezetten a mélységi ellenőrzés elvégzése a feladata. Napjainkban a NAV Bevetési Igazgatóságának hívják ezt a szervet és volt szerencsém az alapítók közt szolgálni szakmai pályafutásom szempontjából meghatározó négy évig a szervezet elődjénél.
Milyen feladatok várhatóak, ha véget ér Ukrajnában a háború?
A fegyveres konfliktusok kialakulását követően rendszerint egy viszonylag hosszú helyreállítási és államépítési szakasz következik. Itt nemcsak a termelő és nem termelő infrastruktúrára helyreállítására kell gondolni, hanem az állam működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű jogállamiságra, korrupció elleni harcra, vagy a biztonság szempontjából kulcsfontosságú szervezetekre is. E ponton kerülnek képbe a vámhatóságok, amelyek maguk is fontos szeletével foglalkoznak a biztonságnak, de működésük pénzügyi forrást is biztosít az államnak és azon keresztül más fontos szereplőknek, akik szintén hozzájárulnak ahhoz.
Ezek minden bizonnyal nemzetközi kooperációt igényelnek.
Igen. Az EUBAM misszió (az EU Moldovában és Ukrajnában működő Határsegítő Missziója – a Szerk.) 2005-ben indult, mandátumát többször meghosszabbították. Jelenleg is tart és nem csak Ukrajna területére vonatkozik, hanem az egész nagyon sérülékeny ukrán-moldáv határmenti régióra. Ahol éppen katonai erő alkalmazásáról van szó, ott aktuálisan nem kérdés a határtechnológia. De ha vége lesz a háborúnak, akkor segíteni kell, hogy helyreálljon a határforgalom, a kereskedelem. A dniprói egyetemen idén októberben rendezett nemzetközi tudományos konferencia tapasztalatai alapján úgy látom, hogy ebben nem csak az ukrán vámos kollégák eltökéltek, hanem a vám szakterület nemzetközi szinten jegyzett kutatóiból álló tudományos közösség is.
