Málta tölti be 2024 januárjától egy évig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökségét. Málta az elnökség során, többek között, a szervezet rugalmasságának és hatékonyságának erősítését helyezi majd a középpontba. Az eredetileg 2024-re tervezett észt soros elnökséggel kapcsolatos orosz vétó miatt az utolsó pillanatban – 2023 decemberében – Málta bizonyult olyan javaslatnak az elnökség ellátását illetően, melyet az EBESZ összes részes állama konszenzussal tudott elfogadni.
Az EBESZ földrajzi értelemben a legkiterjedtebb páneurópai biztonsági szervezet, mely 57 államot tömörít magába. A bécsi székhelyű nemzetközi szervezet fő funkciója az európai biztonság és stabilitás megőrzése, a korai előrejelzés, konfliktuskezelés, válságkezelés és a válságok megoldását követő rehabilitáció. A soros elnökség keretében belül a szervezet irányításáért a mindenkori soros EBESZ-elnökséget ellátó résztvevő állam az EBESZ-főtitkárral karöltve felel.
Málta a tavalyi soros elnökséget betöltő Észak-Macedóniától vette át a stafétát. Ian Borg, máltai külügyminiszter az elnökség átvételekor január elején kifejtette, hogy a jelenlegi komplex és kritikus biztonsági kihívások közepette az EBESZ fontossága, tevékenysége és a szervezet túlélése rendkívül fontos, azonban a soros elnök tavaly év végi kinevezése is azt bizonyítja, hogy erre a szervezeten belül kollektív akarat mutatkozik. A 2024-es EBESZ elnökség megvalósulása ugyanis egyáltalán nem volt magától értetődő, mivel 2023 elején Oroszország blokkolta a szervezet optimális működését, az éves költségvetés elfogadását 2022-ben és 2023-ban, a 2024-es EBESZ-elnökség kijelölését, valamint békefenntartó missziók indítását. A szervezettel kapcsolatos döntéseket az 57 tagállam egyhangú konszenzusával kell meghozni, így egy tagállam is képes akadályt gördíteni a kooperáció elé.
Oroszország és az EBESZ közötti viták egyébként nem a közelmúltban indultak, ezek már a 2000-es évek eleje óta folyamatosak, mivel Oroszország szerint a szervezet túlságosan az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, választási megfigyeléseket, a béke és biztonság fenntartását helyezi a középpontba, és így háttérbe szorulnak az oroszok számára sokkal fontosabb katonai és gazdasági kérdések. Oroszország úgy látja, az EBESZ a nyugati narratívát erősíti és képviseli, ami az oroszok szemében természetesen negatív aspektusként jelenik meg. Ezek a viták Oroszország ukrajnai invázióját követően felerősödtek, illetve az orosz vezetés már a harcok megkezdése előtt is hangoztatta a korábbi ukrajnai EBESZ-misszióval kapcsolatban, hogy az politikailag elfogult jelentéseket tett közzé, melyekben figyelmen kívül hagyták a Kelet-Ukrajnában élő orosz ajkú kisebbség jogait, problémáit. Oroszország 2022 márciusában meg is vétózta az ukrajnai EBESZ misszió mandátumának meghosszabbítását. Annak tevékenységét illegálisként jellemezték arra hivatkozva, hogy együttműködtek az amerikai és az ukrán hírszerző szolgálatokkal, így a misszió márciusban befejezte kelet-ukrajnai tevékenységét.
A szervezet viszonylag hosszú ideig nem tudott konszenzust kialakítani a 2024-es elnökség vonatkozásában sem. A tervek szerint az elnökséget 2024-ben Észtország látta volna el, ezt azonban Oroszország és Fehéroroszország folyamatosan megvétózta. Abban az esetben, ha a szervezet nem tud dönteni a soros elnökséget ellátó országot illetően, felállításra kerül az ún. trojka, amely az előző, a leendő és a jelenlegi elnökséget betöltő országokból áll. Azt, hogy Málta tölti majd be 2024-ben az EBESZ soros elnökségét, 2023. december 1-jén jelentette be az akkori elnökséget betöltő Észak-Macedónia külügyminisztere, Bujar Osmani a Miniszteri Tanács Szkopjéban tartott 30. ülését követően, melyet a szervezetnek az utolsó pillanatban sikerült konszenzussal elfogadnia.
A máltai külügyminiszter ezért is fejezte ki külön örömét azzal kapcsolatban, hogy ez megvalósult, illetve kiemelte, hogy az EBESZ egyedülálló biztonsági szervezetként és párbeszédet biztosító platformként a jövőben is fontos szerepet játszik majd. Málta célja az elnökség során, hogy folytassa az eddigi munkát a Helsinki Záróokmány és a Párizsi Charta által lefektetett alapvető jogok és kötelezettségek védelme, biztosítása terén. Az ország a korábbi elnökségek munkájára is épít majd, illetve támogatja a jelenleg az EBESZ területén zajló konfliktusokról és azok megoldásáról szóló határozatokat. Az emberi jogok tiszteletben tartását és a polgárok biztonságát szintén a középpontba helyezik, illetve támogatásukról biztosították a jelenleg működő EBESZ missziókat, személyzetet is. Emellett a máltai elnökség célja a szervezet rugalmasságának és biztonságának erősítése, a gender-ügyek, illetve fiatalok és nők bevonása a béke és biztonság építésébe.
Az idei elnökség egyik fő prioritása marad Ukrajna is, az orosz agresszió befejezésével kapcsolatos célkitűzések, valamint az ukrán állampolgárok támogatása és segítése. Mivel Málta nem NATO tagállam, így az EBESZ soros elnökségre való jelölése, annak eldöntése során is hangsúlyozták és kiemelték mediátori szerepét, amelyet eddig is betöltött mind az orosz–ukrán, mind az izraeli–arab konfliktus során, és amelyet a jövőben is folytathat majd.
Kép: news.err.ee
