Az Európa-napon, 2021. május 9-én indult el az az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat, amely azóta már 2460 rendezvénynek adott apropót, és melyen összesen 7693 ötlet született az európai polgárok részéről a kontinens jövőjének alakítására számos témában, mint például az éghajlatváltozás, az oktatás, az egészségügy vagy a digitalizáció. A Digitális Jólét Program a Civitas Sapiens ’21 Okos Város elnevezésű hibrid konferenciát szeptember 21–22-én rendezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Itt a hazai technológiai fejlesztések mellett ismertették a visegrádi országok digitális politikáit is. Az esemény zárónapjáról számol be Tóth Bettina, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet gyakornoka.
„Olyan korszakban élünk, ahol minden gyorsan változik” – kezdte köszöntőjét Gaal Gergely, a Miniszterelnökség helyi szintű és hazai forrásból megvalósuló településfejlesztési programok összehangolásáért és népszerűsítésért felelős miniszteri biztosa. A problémát viszont az jelenti, hogy ahogy a kistelepülésekről a városokba költöznek az emberek a jobb élet reményében, így lassan elfogynak a kisvárosok. Ennek orvoslásaként hívták életre a Magyar Falu Programot, amely a hagyományos településfejlesztés – orvosi rendelő létesítése, utak építése – eszközeként szolgál. Ezek a megoldások viszont csak akkor lesznek korszerűek, ha kiegészülnek digitális fejlesztéssel, ugyanis az optimalizált településműködés által javítható a fenntarthatóság is.
Az okos város összetevői
Az okos város hazai módszertanát Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára ismertette. A korszerű és fenntartható város létrehozása a lakosok bevonásával történik a következő hét alrendszeren keresztül: okos kormányzás, közlekedés, környezet, gazdaság, életkörülmények, emberek és városi laborok. Kiemelendő, hogy nem pontszerű beavatkozásokról van szó, hanem egy összehangolt fejlesztési koncepció mentén valósulnak meg a beruházások nemzeti és nemzetközi támogatási programok keretében – mint páldául a Horizon Europe, az Modernizációs Alap vagy a Helyreállítási Terv.
Számos jó példa hangzott el az előadás alatt, így London, amely globális szempontból is az élvonalba tartozik a zöld szemlélet és a digitális képességek fejlesztésének összehangolásával, de mintaként szolgálhat Debrecen is, ahol okos eszközök segítik a közlekedésszervezést és a dinamikus, balesetmentes közlekedést (például: intelligens zebra). Emellett számos városban, példának okán Békéscsabán, Kecskeméten, Szolnokon és Győrben is zajlanak digitális és fenntarthatósági projektek egy helyi energiamenedzsment rendszer kialakítása révén vagy akár információs totemoszlopok telepítésével, amelyek WiFi-pontként, környezeti szenzordobozként és vészhívó berendezésként is üzemelnek majd.
Magyarországon kiemelt figyelmet fordítanak a közösségi közlekedés fejlesztésére, amelynek kivitelezése a Zöld Busz program keretén belül zajlik. Az alacsonyabb üzemeltetési költség és a zéró emisszió mellett a halk és komfortosabb utazás megteremtése vonzó alternatívát jelenthet az állampolgárok számára, ezzel is csökkentve a városi utak túlzsúfoltságát, illetve a levegő- és zajszennyezés mértékét.
Digitalizációs politikák a V4 országokban
A Visegrádi Együttműködés országaiban a digitalizációval és a mesterséges intelligenciával összefüggő tevékenységeket Daniel Všetečka, a Cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium digitális gazdaság és okos technológiák osztályának igazgatója, Krzysztof Szubert, a lengyel miniszterelnök európai digitális politikáért felelős főképviselője, Juraj Hostak, a Szlovák Köztársaság Beruházási, Regionális Fejlesztési és Információs Minisztériumának igazgatója, valamint Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára foglalta össze.
Az országok képviselői egyöntetűen nyilatkoztak a digitális átállás égető szükségéről, amely a különböző nemzeti stratégiák és tudományos eredmények egymás közötti megosztásával érhető el a legkönnyebben. Amellett, hogy a konferencián ismertették az egyes eredményeket és törekvéseket – a cseh digitális menetrendet a Digitális Ökoszisztéma kialakítása céljából, a lengyelek által a vállalkozók megnövekedett internethasználata okán is támogatott 5G beruházásokat, a szlovák digitális koordinációs munkacsoportot és a dedikált minisztérium létrehozását, illetve a magyar iskolákban a megnövelt sávszélességet, a releváns doktori képzések indítását vagy a mezőgazdaság digitalizálásának lépéseit –, a Digitális Jólét Program a mesterséges intelligenciát megismertető kurzusának angol és a V4-nyelveken elkészült tananyagát is átnyújtották a képviselőknek. A panelbeszélgetéseken és a plenáris előadásokon kívül a látogatóknak lehetőségük volt interaktív programokon részt venni, továbbá hazai és külföldi vállalatok okos technológiáinak kiállítását is megtekinteni.
A kép forrása: https://digitalisjoletprogram.hu
