Az elkövető profiljának megalkotása segíthet szűkíteni a lehetséges gyanúsítottak körét egy nyomozás során. A profilalkotás olyan csapatmunka, amelyben szükség lehet nyomozói tapasztalatokkal rendelkező gyakorlati és elméleti szakemberekre egyaránt.
Amikor 1980-ban Tapolcára vezényelték Csikány Tamás dandártábornokot, az NKE tudományos rektorhelyettesét, ott őt egy halk szavú, intelligens, barátságos alhadnagy képezte. Egyik nap jött a hír: katonatiszt rabolt bankot Budapesten, majd a Gellért Szálló közelében elfogták. Kiderült, hogy a rabló a korábban megismert oktató, Donászi Aladár alhadnagy volt. Bár becsületes embernek tűnt, a bankrablásért kiszabott börtönbüntetés leteltével aztán súlyos sorozatgyilkossá is vált. A rektorhelyettes máig sem érti, mi változhatott meg ennyire az alhadnagyban.
E személyes kriminalisztikai történettel nyitotta meg az NKE Rendészettudományi Karának Kriminálpszichológia Tanszékének Kriminálpszichológia 2021 – Az elmélet és a gyakorlat találkozása címmel rendezett konferenciájátt szeptember közepén Csikány Tamás dandártábornok. Mint fogalmazott, reméli, hogy a konferencia szakértői közelebb tudnak kerülni az ilyen, és az ehhez hasonló rejtélyek megértéséhez.
Hogyan foghat össze az elmélet és a gyakorlat?
Az eseményen öt nagyobb téma köré csoportosítva összesen tizennégy gyakorlati és elméleti szakember osztotta meg panelbeszélgetéseken a résztvevőkkel a helyszínelés, a kriminalisztikai adatgyűjtés és -felhasználás, valamint a profilalkotás legfrissebb eredményeit.
Az elmélet és a gyakorlat szoros együttműködésének fontosságáról szólt Töreki Sándor rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes megnyitó beszéde. Kiemelte, hogy az új tudományos eredmények számos gyakorlati terület fejlődéséhez hozzájárulhatnak, ezért is tartja nagyon fontosnak ezt a konferenciát, illetve az elmélet és gyakorlat szoros együttműködését. Megemlítette például az egyre színvonalasabban működő DNS-vizsgálatok eredményeit, a bűnügyi technikai módszerek fejlődését. Egyre fontosabbá válik az elméleti szakemberek munkája az adattömegeket helyesen elemző mesterséges intelligencia kapcsán is – hangsúlyozta a vezérőrnagy.
A konferencia első előadója, Petőfi Attila rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság főkapitányi biztosa elmondta: a profilalkotás egy tág közelítést adhat a rendőröknek az elkövetők valószínű köréről. Érdemes ezért ennek elkészítését a nyomozás korai szakaszában elkezdeni. Az elkövető jellemzőinek összegyűjtése egyfelől szűkítést, de akár egy sorozatba illesztést, vagy egy új verziót is adhat a cselekményről a nyomozóknak. Emellett kihallgatástechnikai segítséget, kommunikációs ötleteket, sőt a megelőzéshez szükséges javaslatokat is várhatunk a profilalkotástól a gyakorlatban.
A profilalkotás új kutatási területeiről és annak gyakorlati létjogosultságáról Haller József, az NKE Kriminálpszichológiai tanszékének vezetője, az MTA doktora szólt. Előadásában három fontos kérdésre kereste a választ: ki tud profilozni? Mennyire nehéz ez, és vajon segíti-e a mindennapi nyomozati gyakorlatot? Az első kérdésre gyorsan választ talált. Megtörtént bűneseteket ismertetett, amelyeknél a helyszínen rögzített nyomok elemzéséből sikeresen meg lehetett alkotni az elkövető profilját. Haller József bemutatta, hogy korábbi óráin az NKE hallgatói eredményesen voltak képesek megalkotni a rögzített nyomok alapján a lehetséges elkövető profilját. A tanszékvezető előadásában kiemelte, profilt alkotni egy elkövetőről szinte bárki képes, de a rendelkezésre álló adatbázisok már ma elképesztően nagyok ahhoz, hogy azokat az emberi képességekkel át lehessen tekinteni. Persze a számítógépes algoritmusok ebben is tudnak segítséget nyújtani. Emellett egyre fontosabbá válik a viselkedésalapú profilozás, ami azt jelenti, hogy rekonstruálható az elkövető valószínű viselkedése a helyszín vizsgálata alapján. A hatékony, már-már művészi profilozás e viselkedésalapú és a korábbi statisztikai módszerek együtt alkalmazásával történhet, illetve egy nyomozás során mindig azokat a módszereket érdemes kombinálni, amelyekhez az adott pillanatban rendelkezésre állnak az adatok. Haller József szerint biztos, hogy a kriminálpszichológiai profilalkotás kapcsán születő tudományos publikációk eredményeit a gyakorlatban is használható eljárásokká lehet konvertálni. Az is bizonyos: minden nyomozó fejében önkéntelenül is összeáll az elkövető lehetséges karaktere, vagyis a nyomozók is profilt alkotnak az elkövetőkről. Azonban a nyomozó által készített profilnak nincs tudományos alapja, nem használ statisztikai-matematikai, illetve pszichológiai módszereket a profil felállításához. Ehhez van szükség az alapkutatások elvégzésére (például az NKE Kriminálpszichológiai Kutatóműhelyében) és az alkalmazásnál a megfelelő módszertani keretek kialakítására.

A konferencián Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes és Anti Csaba László rendőr alezredes moderálásával az NNI, az NSZKK, az ORFK és az NKE szakértői ismertették a legújabb elméleti és gyakorlati eredményeket a rendőrségi és kriminalisztikai adatgyűjtés, illetve a statisztikai, a pszichológiai megközelítésű, valamint a nyelv profilalkotás témakörében. A konferencián egyetemünket többek között Lohner Klaudia bűnügyi elemző, az NKE Kriminálpszichológiai Kutatóműhelyének kriminológusa, Bellavics Mária Zsóka, a kutatóműhely pszichiátere és Baráth Noémi Emőke, a kutatóműhely szociológus–kriminológusa képviselte.