Az Egyesült Királyság végleg elhagyta az Európai Uniót, miután tavaly év végén véget ért az a 11 hónapos átmeneti időszak, amelyben a még nyitott kérdéseket próbálták rendezni a felek. Az 1200 oldalas úgynevezett brexitmegállapodás szabályozza az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni viszonyát. A december 31-én lezárult korszak után egy új kezdődött a britek életében, és az elválás végül békés módon, eddig megrázkódtatás nélkül történt.
Az Európai Unióból való kiválás jogilag már tavaly január végén megtörtént, a hátralevő 11 hónapban elsősorban a szabadkereskedelemről kellett megállapodniuk a feleknek. A történet persze jóval hamarabb kezdődött, méghozzá egy 2016-os népszavazással, amelyen a brit lakosság 52 százaléka támogatta a kilépést az Európai Unióból. Ez a döntés miniszterelnöki cserét is hozott, a David Cameron helyébe lépő Theresa May pedig a kemény brexit elvét követte, azaz nemcsak az Európai Unió egységes piacáról, hanem a vámunióból való kilépést is támogatta. Azonban hivatalba lépését követően egy évvel neki is távoznia kellett, így jutott a jelenleg is regnáló Boris Johnsonnak a szerep, hogy véghez vigye a történelmi folyamatot.
Kumin Ferenc, Magyarország nagy-britanniai nagykövete a Kossuth rádió Európai idő című műsorában arról beszélt, hogy a kilépési megállapodás biztosított lehetőséget az Egyesült Királyságban dolgozó uniós állampolgárok, így a magyarok jogainak védelmére is, hogy azok ne sérüljenek, vagyis ott élhessenek és dolgozhassanak tovább. A munkavállalás szempontjából azonban jelentős korlátozást jelent, hogy az uniós állampolgárok 2021-től nem igényelhetik automatikusan a letelepedési státuszt, tehát annak, aki most akarja otthonául választani Nagy-Britanniát, már teljesen új szabályrendszerrel kell szembesülnie. Vagyis életbe lép az angolszász országokra régóta jellemző pontozásos rendszer.
Tóth Norbert, az NKE Nemzetközi Jogi Tanszék vezetője úgy véli, a Nagy-Britanniában élő uniós polgárok élete sokat változik, hiszen nehezebb lesz a letelepedésük, mint eddig. Közéjük tartozik az egyik legnépesebb külföldön élő magyar kolónia is. A szakértők szerint számuk 200–250 ezerre tehető, közülük 88 ezer honfitársunk kért tartós letelepedési engedélyt 2020 első negyedévéig. Akik 2021. január 1. után érkeznek, maximum 90 napig maradhatnak az országban. Aki ennél tovább kíván itt tartózkodni, illetve munkát vállalni, annak az általános, harmadik országból érkező külföldiekre vonatkozó szabályok alapján kell tartózkodási engedélyért folyamodnia. Uniós polgárként már nem lesz semmilyen privilégiumra jogosult, és a brit pontrendszeralapú engedélyezési eljárásban szakképzettség nélkül nem lehet tartózkodási engedélyt sem szerezni. Bár turisztikai céllal továbbra is vízummentesen utazhatunk Nagy-Britanniába, ellenben vízum, illetve tartózkodási engedély nélkül nem tölthetünk egyhuzamban 3 hónapnál, egy évben pedig összesen 180 napnál többet a szigetországban.
A több mint 1200 oldalas brexitmegállapodás részletei kapcsán Egedy Gergely, az NKE Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi tanára elmondta: az Egyesült Királyság a kiválási folyamat során nagyon sok dolgot meg tudott valósítani az eredeti elképzelésekből. A tárgyalások során a versenyfeltételek egyenlősége alapvető követelményként volt jelen az EU részéről, hiszen ha a brit cégek alacsonyabb bért fizetnek, vagy gyengébb környezetvédelmi szabályozásokat alkalmaznak, akkor versenyelőnyre tehetnek szert az uniós cégekkel szemben, mivel olcsóbban tudnak termelni. Azonban ez az elvi vita, amely a két felet szembeállította, a professzor szerint végül a briteknek kedvezett, hiszen ők éppen azért léptek ki a közösségből, hogy a szabályozásokban ne kelljen automatikusan az EU-hoz igazodni, vagyis nem kötelesek azonnal változtatni. Tartalmukban azonban nem sérthetik meg a szabályokat, ellenben a másik fél szankciós jelleggel vámokat vethet ki. A halászat kulcskérdés volt a szabadkereskedelmi megállapodásban, hiszen Nagy-Britannia szerette volna, ha az európai halászhajók teljes mértékben kiszorulnak a brit felségvizekről, azonban olyan döntés született, amelyben deklarálják: az EU halászai a jelenlegi szintnél 25 százalékkal kevesebb halat foghatnak ki a következő öt és fél éves átmeneti időszakban, amely után elviekben teljesen kizárhatók a brit területekről.
Egedy Gergely elmondta azt is, hogy a szigetország az uniós tagság kezdetétől a laza együttműködés híve volt, az elmúlt évtizedekben ádáz küzdelmet vívott az EU szupranacionális víziójával szemben. A szorosabb integrációt ellenző britek kiesése így gyengítheti a nemzetállamok megőrzését támogató oldalt. Számos jel utal arra a professzor szerint, hogy a brexit után a német–francia tandem visszaállásával a mélyítés időszaka következik. Tóth Norbert úgy véli: az egyik legnagyobb brit siker, hogy az Európai Unió bíróságának ezentúl nem lesz joghatósága a szigetország felett. A tanszékvezető szólt arról is, hogy a 2020 végén elfogadott szabadkereskedelmi megállapodás a vámok és a mennyiségi korlátozások eltörlését irányozza elő, azonban az akadálytalan kereskedelem a szolgáltatások területére nem terjed ki, pedig a brit nemzeti jövedelem nagy részét a szolgáltatások adják – mind export, mind import tekintetében. A drága alkoholos italok kedvelői és a dohányzók örömére az uniós polgárok ismét vámmentesen vásárolhatnak szeszes italt és dohánytermékeket a brit duty free üzletekben. Az általános nemzetközi szabályoktól eltérően viszont Nagy-Britannia nem ad az uniós polgároknak vámmentességet a műszaki cikkek vásárlásakor, és más külföldiektől eltérően a tagállami polgárok a szigetországban vásárolt termékek után fizetett áfát sem igényelhetik vissza a határon. Mindemellett január 1-jétől szabadon maximum tízezer fontot, illetve annak megfelelő más valutát vihetünk magunkkal készpénzben, ha a britekhez utazunk.
Az uniós tagállamokból érkező felsőoktatási hallgatókra a következő tanévtől, tehát 2021 szeptemberétől az általános szabályok vonatkoznak. Ezzel megszűnik a tandíjmentesség, amelyet eddig egy uniós szabály révén élveztek. Egyetemtől és képzéstől függően legalább évi 9250 font tandíjat kell fizetnie annak az uniós fiatalnak, aki a brit felsőoktatásban akar továbbtanulni. Nagy-Britannia szeptembertől nem vesz részt az EU nagy népszerűségnek örvendő Erasmus-programjában sem, így a hazai tanulmányok alatt nem lehet majd 1-2 szemesztert brit felsőoktatási intézményben cserehallgatóként eltölteni. A britek a jövőben állítólag egy saját ösztöndíjrendszert dolgoznak ki a külföldi hallgatók számára.
A brexit kapcsán érdemes szólni egy kevésbé felkapott szegmensről, a 14 brit tengerentúli terület helyzetéről is. Kerékgyártó Margaréta, az ÁNTK nemzetközi igazgatási alapképzési szak másodéves hallgatója tudományos diákköri dolgozatában Gibraltárral foglalkozott. Lapunknak elmondta, hogy az ott élők 96 százaléka az EU-ban való bennmaradást preferálta a népszavazáskor. „A jelenlegi brit terület, Gibraltár 1713-ig spanyol fennhatóság alatt állt, így a hispánok folyamatosan szeretnék azt visszaszerezni maguknak, a brexit kapcsán pedig újabb reménysugár csillant fel számukra” – hangsúlyozta Kerékgyártó Margaréta. Hozzátette, hogy a brexittárgyalások kapcsán olyan kérdések merültek fel, mint például, hogy Spanyolország el tudja-e érni a közös felügyelet jogát, valamint Gibraltár határánál lesz-e határzár, vagy esetleg csatlakoznak a schengeni övezethez. Utóbbival elkerülték a szárazföldi határellenőrzés felállítását, így azok, akik nap mint nap lépik át a határt Gibraltár és Spanyolország között munkavégzés miatt (kb. 13 ezer ember) ugyanúgy zökkenőmentesen fognak tudni ingázni ezután is.
A végleges brexittel Nagy-Britannia történelmében negyvenhét éves korszak zárult le. Részletes forgatókönyv készült arra az esetre, ha nem sikerült volna megállapodni, hiszen komoly feszültség volt a tárgyalásokon. „Magyarország az elmúlt években kifejezetten sokat segített a briteknek az átmenet időszakában, és a visszajelzések alapján optimisták lehetünk a jövőbeni kapcsolatokat illetően is” – nyilatkozta Kumin Ferenc nagykövet a hirado.hu-nak.
A brexit valódi következményei, a 2020-as szabadkereskedelmi megállapodás által lefektetett szabályok érvényesülése a jövő nagy kérdése, azonban – a szakértők szerint – továbbra sem számíthatunk a szigetország részéről kontinensbarát politikára.
A cikk a Bonum Publicum februári számában jelent meg.
