Az Európai Ombudsman néhány nappal ezelőtt hivatalosan nyilvántartásba vette a The Good Lobby Profs és a Transparency International közös panaszát az Európai Parlament új főtitkárának kinevezése miatt. A panasz benyújtására azért került sor, mert a rendes kiválasztási eljárás érdemben mellőzve, politikai háttéralkuk alapján iktatták be az Európai Parlament főtitkári székébe az Európai Parlament elnökének korábbi kabinetfőnökét, Alessandro Chiocchettit.
Amikor 2018 februárjában az Európai Bizottság Jean-Claud Juncker elnök oly mértékben felgyorsította kabinetfőnökének, Martin Selmayrnak az intézmény főtitkárává történő kinevezését, hogy a döntésre egyetlen kollégiumi ülés során, a szokásos kiválasztási eljárások megkerülésével kerül sor, az Európai Parlament puccsszerű akcióról beszélt, majd határozatában egyenesen lemondásra szólította fel az új főtitkárt.
Ebben a kontextusban különösen meglepő, hogy az Európai Parlament három legnagyobb képviselőcsoportja, hasonlóképpen a bizottsági esethez, az eljárások teljes figyelmen kívül hagyásával 2022 nyarán titkos alkut kötött, amelynek eredményeképpen a Parlament elnöksége 2022. szeptember 12.-én Roberta Metsola, az EP elnökének korábbi kabinetfőnökét és bizalmasát, Alessandro Chiocchettit választotta az Európai Parlament főtitkárává, jövőbeli, 2023 január 1.-i hatállyal. Mindezért cserében a megállapodásban részt nem vevő többi frakciót egyéb vezető állásokkal jutalmazták, többek között egy teljes új főigazgatóság létrehozására is sor került, amelyet a frakciók saját maguk tölthettek fel a Parlament adminisztrációjában elhelyezni kívánt személyekkel.
A Selmayr-ügyben az Európai Ombudsman, Emily O’Reilly, aki egyébként az Európai Parlament kérésére járt el az ügyben, négy szabálytalanságot azonosított az eljárással kapcsolatban. Az ügy kivizsgálásának előkészítését egyébként már a Parlament elvégezte, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ugyanis Selmayr bejelentését követően egy 195 kérdést tartalmazó jegyzéket küldött a Bizottságnak az ügy körülményeinek feltárása érdekében. Ezt a dokumentumot, ami a válaszokat is tartalmazta az Európai Ombudsman elé terjesztették. 2019. február 11.-i jelentésében az Ombudsman úgy foglalt állást, hogy az Európai Bizottság mesterségesen a sürgősség érzetét keltette a főtitkári poszt betöltésével kapcsolatban, így igazolva, hogy nem írtak ki pályázatot az állásra. Mint írta, úgy manipulálták a szabályokat, hogy az eljárás tisztességesnek és korrektnek tűnjön, de a valóságban a kivételes sürgősségi eljárás csak azt a célt szolgálta, hogy biztosítsák Selmayr kinevezését. Az Európai Ombudsman ugyanakkor nem szólította fel az Európai Bizottságot a döntés visszavonására.
Az Európai Parlament néhány héttel ezelőtti kinevezési ügyében a lengyel helyreállítási terv jóváhagyásának ügyében indított kereset háttérmunkáját végző The Good Lobby Profs és a Transparency International fordult közösen az Európai Ombudsmanhoz és az ügyben felmerült jogállamisági kifogásokra való tekintettel formálisan kérelmezte az ügy kivizsgálását. Az ügy háttere szempontjából lényeges, hogy amikor a Transparency International EU néhány hónappal ezelőtt részletes tanulmányt készített az uniós intézmények integritási és etikai rendszereiről, az Európai Parlament volt az egyetlen a három nagy uniós intézmény közül, amely megtagadta az együttműködést. Ezt a hozzáállást az uniós intézmények integritását is számontartó lobbiszervezet már akkor kifogásolta és felkérte a Parlament elnökét, hogy a jövőben hatékonyabban működjön együtt a civil szervezetekkel.
Az Európai Ombudsman működésének jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikke, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 43. cikke határozza meg. A Maastrichti Szerződés által létrehozott uniós szerv célja a polgárok védelmének javítása az európai uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokkal kapcsolatban és ezáltal a közösségi intézmények döntéshozatalának és ügyvitelének nyitottabbá tétele, demokratikus elszámoltathatóságuk növelése.
Az Európai Ombudsman vizsgálatainak fő területei az uniós intézmények igazgatásának átláthatóságához és elszámoltathatóságához kapcsolódnak, ide tartozik a lobbizás átláthatósága, etikai kérdések kivizsgálása, az alapvető jogok védelme, pártatlanság az EU versenypolitikájában és a polgárok részvételének biztosítása az uniós döntéshozatalban. Tekintettel arra, hogy az Európai Ombudsman hatásköre szervesen összekapcsolódik az uniós intézmények demokratikus működésének újabban egyre fokozódó számonkérésével és jogállamisági kritériumoknak való megfeleltetésével, szerepe ennek megfelelően jelentős mértékben nőtt és a továbbiakban is növekedhet, amit az elé tárt ügyek jellegének változása is jellemez.
Az Ombudsman a korábbiakban jellemzően egyedi, gyakran személyzeti fókuszú ügyeket vizsgált ki, amelyek kevéssé kapcsolódtak szakpolitikákhoz vagy uniós programokhoz. Jellemző ügy volt, amikor egy panaszos beadványa nyomán az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalt, az EPSO-t hívta fel arra, hogy az pontosítsa a felvételi versenyvizsga-felhívásokban a jogosultságra és az előválogató tesztekre vonatkozó információkat. A lobbitevékenység átláthatóságának biztosítása különösen fontos a jelenlegi Ombudsman számára, hivatalba lépését követően szinte azonnal eljárást indított, majd 2014-ben s határozatot tett közzé, amelyben kijelentette, hogy „hivatali visszaélésnek minősül az, hogy a Bizottság megtagadta azon találkozók online közzétételét, amelyeket szolgálatai és alkalmazottai a dohányiparral képviselőivel tartottak.” Akkori határozatának hatására jelentős mértékben javult az Európai Bizottság lobbitevékenységgel kapcsolatos átláthatósági gyakorlata.
A tavalyi évben azonban nem járt ilyen sikerrel az Ombudsman az Európai Bizottsággal szemben: a Pfizer oltóanyagok beszerzésével kapcsolatos ügyben következmény nélkül maradt az elmarasztaló határozat. 2022 júliusi határozatában Emily O’Reilly hivatali visszásságot állapított meg, amikor azoknak az sms üzeneteknek az ügyét vizsgálta, amelyeket Ursula von der Leyen bizottsági elnök az oltóanyag-vásárlások idején váltott Albert Bourlával a Pfizer gyógyszercég vezérigazgatójával. Határozatában kimondta: az Európai Bizottság még mindig nem tisztázta, hogy léteztek-e ezek az üzenetek, és hogy a nyilvánosságnak joga van-e betekinteni ezekbe. Arra kérte a Bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, azonban Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos legutóbbi válaszából nem derült ki az ügyben semmi érdemleges. A válaszban Jourova elismerte, hogy a munkával kapcsolatos szöveges üzenetek uniós dokumentumok lehetnek, ugyanakkor azt is közölte, hogy a bizottság belső politikája szerint, ezeket nem kell nyilvántartásba venni.
Az Ombudsman eljárásának szakpolitikai irányba való eltolódását mutatja a közelmúlt két példája. Néhány héttel ezelőtt európai parlamenti képviselők kezdeményezték az Ombudsman eljárását, kérelmükben pedig amiatt fejezték ki aggodalmukat, hogy az Európai Bizottság nem megfelelően dolgozta ki azokat az uniós szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy mely gazdasági tevékenységek minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak az úgynevezett taxonómia rendelet szempontjából. Nagy port kavart ugyanis, amikor nemrégiben elbukott az Európai Parlament indítványa, mely megakadályozta volna, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint a gáz- és atomenergia-ágazatok bizonyos tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek. Miután az EP többsége elutasította az elsősorban zöldpárti és baloldali képviselők által jegyzett indítványt, az érintett politikusok az Európai Ombudsmanhoz fordultak. A képviselők kérelmét végül az Ombudsman elutasította, mivel úgy találta, hogy nincs ok a panasszal kapcsolatban vizsgálatot indítani, a Bizottság ugyanis hatáskörén belül járt el, és ésszerű magyarázatot adott arra nézve, hogy mi alapján döntött a gáz-és atomenergia ágazatok bizonyos tevékenységeinek környezeti szempontból fenntarthatóvá nyilvánításáról. Részben azonban ez az ügy szolgáltatott indokként, amikor az Európai Ombudsman szeptemberben nyilvános konzultációt indított az uniós környezetvédelmi döntéshozatal átláthatóságáról.
Ezzel szemben a helyreállítási alappal kapcsolatos átláthatósági kifogások ügyében az Ombudsman lényegesen kritikusabb álláspontot foglalt el. Hivatalához ugyanis számos panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság nem megfelelően kezelte a nemzeti helyreállítási tervekkel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket. Ezeket a nemzeti helyreállítási tervek átláthatóságára és értékelésére és az alapok elköltésének felügyeletére bevezetett mechanizmusokra vonatkozó kifogásokat az Ombudsman alaposnak találta és 2022 februárjában levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben további tájékoztatást kért az intézménytől. Válaszában a Bizottság elismerte a magas szintű átláthatóság és elszámoltathatóság fontosságát, azonban nem szolgáltatott kellő információkat az RRF végrehajtásával kapcsolatosan. Így az Európai Ombudsman néhány nappal ezelőtt ismét levelet küldött az Európai Bizottság elnökének, amelyben jelezte, hogy az eddig beérkezett válaszok nem oszlatták el a programmal kapcsolatos kétségeket. Arra kérte az elnököt, hogy december 1.-ig nyújtson kellő tájékoztatást a nemzeti helyreállítási tervek és értékelésük átláthatósága, a nyilvánosság biztosítása és a felügyeleti mechanizmusok működtetése kapcsán.
Az uniós intézmények tevékenysége felett egyre intenzívebbé válik a jogállamisági kontroll megjelenése, egyre gyakrabban kerül az érdeklődés középpontjába, hogy az intézményi aktusok összhangban állnak-e az uniós alapszerződésekkel és maguk az uniós intézmények teljesítik-e jogszabályi kötelezettségeiket. Politikai szempontból a jelenség egyelőre túlnyomó részt periférikus, a mainstream -vagy legalábbis magukat oda soroló – pártok főüzeneteiben nem jelennek meg az intézményekkel szembeni kritikus kijelentések, ugyanakkor a jogállamisági ellenőrzés szándéka alól a főáramlathoz sorolható politikai csoportok sem vonják ki magukat. E téren pedig az Ombudsman szerepe, az uniós intézmények közötti hatalmi dinamikákra is tekintettel, egyre lényegesebbé válhat.
