A blockchain technológia jövője elsősorban a hitelesség biztosításának különféle területeiben rejlik, de óriási lehetőség az Európai Unió számára is: például tompítható lehet a feleslegesen centralizált, túlbürokratizált működés.
Digitális, kicsit misztikus; a laikusnak nehezen érthető – nem csoda, hogy a bitcoin napjaink sztárja. Pénzpiaci szakértők szerint a kriptopénz befektetésként képes lesz kiváltani az aranyat – ráadásul könnyen szállítható, akár a Marsra is. A bitcoin mögötti technológia valódi jövője ugyanakkor nem a kriptovalutákban rejlik – vallja Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, aki a téma hazai szakértőjeként beszélt lapunknak a blokklánc technológia lehetséges felhasználásairól.
Az aranyfedezettől a közös főkönyvig
A bitcoin és a többi kriptovaluta lényege, hogy értéket reprezentál digitálisan – kezdi a magyarázatot a szakember. Ebben túl sok újdonság nincs, valójában így működik a pénz is. Az érték ott sem a kinyomtatott papírban van, hanem a mögötte lévő feltételezésben. Ezt hosszú ideig az aranyfedezet biztosította. Ez a kor elmúlt, immár a dollár mögül is eltűnt az ilyen típusú biztosíték, mára az a tapasztalatunk, hogy árut kapunk érte.
A kinyomtatott értékőrzők (papírpénz, kötvények stb.) jellemzője, hogy egyetlen példányban léteznek (pl.: sorszámozottak) és nehezen hamisíthatók. Egy digitális értékőrző esetén ez nincs így, hiszen a számítógép akkor működik jól, ha a digitális jelek úgy másolhatók, hogy a másolat az eredetitől nem megkülönböztethető. Az érték digitális reprezentációjának az alapja a digitális aláírás. Aki a pénzt elektronikusan aláírásával kibocsátja, az valójában egy nyilatkozatot hoz létre arról, hogy a jelsorozat, azaz az elektronikus dokumentum egy bizonyos összegű értéket reprezentál. Így például arra is jó, hogy egy árut megkapjunk érte – lehetőleg csak egyszer.
Először e kérdésben azzal próbálkoztak, hogy úgynevezett smartcardokba mentették el a digitális pénzt, amely csak egyszer engedte a felhasználását. A megoldást végül az jelentette, hogy a tranzakciókat egy közös főkönyvben vezetik. Az elfogadónak ugyanis fontossá vált, hogy ellenőrizni tudja: az adott értékőrző már az övé.
Miben tér el akkor a bitcoin?
A bitcoin digitális mivolta sem példátlan, hiszen bármely devizát is nézzük, a forgalomban lévő pénz egyre nagyobb része csak digitálisan van jelen. A jegybankokon túl nagyrészt a kereskedelmi bankok „teremtenek” új pénzt, számlapénz formájában. Ezt a folyamatot nemzeti hatóságok ellenőrzik világszerte. Ha egy új digitális deviza esetében a főkönyv nyilvántartását megint csak egy hatóságra bízzuk, akkor újra a hagyományos bankfelügyeletekhez jutunk el. Ha viszont decentralizáltan akarjuk ezt megtenni, akkor szükségünk lesz a blockchain (blokklánc) technológiára. A decentralizált működéshez elsősorban azt kellett megoldani, hogy minden pillanatban meglegyen a konszenzus arról, hogy mi szerepel a főkönyvben. Ezt a konszenzus protokollnak nevezett technológia segítségével a tranzakciókban résztvevő tömegek ereje kényszeríti ki.
A bitcoin és a többi kriptovaluta egyelőre csak az értékreprezentációról szól, így egyre többen használják befektetésként. Vágujhelyi Ferencnek azért vannak kétségei ez ügyben, ahogy fogalmaz, nem látja maga előtt azt a könyvvizsgálót, aki aláírná, hogy egy vállalat összes tartalékát bitcoinba váltsuk át. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy több millió dollárt érdemes átváltani egy olyan eszközbe, amelynek értéke akár napon belül képes 30%-ot változni. Főleg akkor, ha ez egy olyan termelő cég, mint a Tesla, amelynek naponta kell alapanyagokat vásárolnia – jellemzően nem bitcoinért, hanem dollárért, euróért, jüanért.
Szakértőnk szerint tehát a blokklánc valódi jövője inkább a hitelesség biztosításának különféle területeiben rejlik, különösen az úgynevezett nem információfeltáró bizonyítások esetén. Nagyon egyszerűen fogalmazva: a birtokunkban van egy olyan titok, amelyet ha másnak elárulunk, elveszti az értékét. Ekkor jó lenne, ha be tudnánk bizonyítani, hogy tényleg tudjuk a titkot, anélkül, hogy elárulnánk azt. A nem feltáró bizonyítások ezt teszik lehetővé, azaz segítségükkel úgy lehet egy tényt bebizonyítani, hogy magát az adatot nem, csak annak meglétét, hitelességét lehet bemutatni. A blokkláncra épülő rendszerekben erre nagyon cizellált megoldások léteznek már ma is.
Lehet másra használni ezt a technológiát?
A decentralizált rendszerek működtetésének lehetőségére több szervezet is felfigyelt. Például a nemzetek közötti kapcsolatokban a technológia segítségével megvizsgálhatjuk egyes dokumentumok hitelességét. Ehhez már létrejött egy Európai Blocklánc Partnerség, amelyhez Magyarország is csatlakozott 2019 februárjában. A tagok elhatározták egy közös szolgáltatási infrastruktúra létrehozását, amelyet Magyarországon a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) menedzsel, de akár egyetemek és más szervezetek is létrehozhatnak saját kiszolgálókat (vagy node-okat), amelyek részt vesznek a tranzakciók igazolásában. Erre az infrastruktúrára csak hitelességi információk kerülnek fel (a gyakorlatban elektronikus aláírások), maga az adat nem – hiszen azt az adott résztvevő ország a saját közigazgatási rendszereiben eltárolja. Így ezen a blokklánc rendszeren nem jelentkezik a GDPR alkalmazásának problémája sem – emeli ki hatalmas előnyét Vágujhelyi Ferenc. Egy információ csak akkor válik a közösség számára hitelessé, ha megjelenik az európai rendszer főkönyvében. A polgárok saját kulcsukkal írják alá az adattartalmakat, ezt az aláírást pedig az egyes államok hitelesítik. Az adattartalom hitelességét a rendszer bármely résztvevője ellenőrizheti a főkönyv alapján.
Gyakorlati felhasználás a mindennapokban
Ha például valaki egy másik uniós tagállamban szeretne elhelyezkedni vagy épp letelepedni, akkor a blockchain rendszerre majd felteheti a diplomájáról szóló vagy a nyugdíjjogosultságára vonatkozó információkat hitelesítő adatokat – az államok közreműködése nélkül, önszuverén módon. Ehhez csak annyi hitelesítésre van szükség, hogy egy uniós állam igazolja, hogy az információt létrehozó valóban az állampolgára.
Ez óriási lehetőség az Unió számára arra, hogy a túlbürokratizált működés kritikáját tompítsa. A technológia révén így nem kell újabb központi uniós bürokráciát létrehozni, nem jön létre még egy főhivatal beosztottakkal, ehelyett a tagállamok saját maguk adják ki az igazolásokat, a polgárok pedig önszuverén módon engedélyezik a tranzakciókat.
Ennek az infrastruktúrának a mintarendszere már ma is működik. A tervek szerint erre az önszuverén rendszerre épülne Európában a diplomahitelesség-nyilvántartás, a társadalombiztosítási adatok nyilvántartása, az adóhatóságok közötti hiteles adatcsere, valamint a start up vállalkozások támogatása.
Összefoglalva: a hitelességet egy centralizált nyilvántartás és a létrehozáskori digitális aláírások bármikor megteremtik. Ha viszont mindezt decentralizáltan, főhatóságok és hivatalok nélkül szeretnék menedzselni, akkor már szükséges a blockchain technológia, amelynek műszaki háttere stabil, jelenlegi tudásunk szerint feltörhetetlen – és ez minden bizonnyal igaz marad az informatika jövőbeni fejlődése mellett is.
Szeretne többet megtudni?
Tudományos ismeretterjesztő platformunk E-tananyagok menüpontját választva – egy igazán rövid regisztráció után – bárki több mint 100 e-tananyag között tallózhat. Ezen az e-learning felületen megtalálhatja a „Hitelesség hierarchia nélkül – a blockchain” című e-learning tananyagot is, amelyből még teljesebb képet kaphat a bitcoin mögött rejlő technológia mindennapi felhasználásáról. Az e-learning tananyag szakértője szintén az e cikkünkben is megszólaló Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke.
Nyitókép: Flickr / TLC Jonhson
