Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Aula
Zavodnyik Blanka
Zavodnyik Blanka
újságíró, szerkesztő, a Bonum Publicum munkatársa
  • 2021.03.16.
  • 2021.03.16.
Magazin / Aula

Marihuána: veszélyes drog vagy gyógynövény?

A WHO kezdeményezésére az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága tavaly törölte a kannabiszt a legveszélyesebb drogok listájáról, és a legenyhébb besorolásba minősítették át a marihuánát. A döntés lehetővé teszi a nemzetközi jog felülvizsgálatát, a kannabisz gyógyszeriparban való széles(ebb) körű felhasználását. Az európai országok közül Magyarország volt az egyetlen, amely elutasította az enyhítést. Arról, hogy a döntés milyen hatással lesz a nemzetközi és hazai kábítószerügyi folyamatokra, és miként alakíthatja át a rendvédelmi szervek munkáját, Németh Zsolt ny. rendőr ezredest, a Rendészettudományi Kar docensét kérdeztük.

Mit gondol, az ENSZ döntése milyen hatással lesz a tagállamokra, mennyire lesz harmonikus a nemzeti és a nemzetközi jog közti szabályozás?

A 20. század második felében éppen az ENSZ-határozatok nyomán vált világszerte egyre szigorúbbá a kábítószerek tiltása. Ha ez a legfőbb nemzetközi fórum most enyhít, ez nyilvánvalóan ösztönözheti a tagállamokat, hogy kövessék ebben is. Különösen akkor, ha az orvostudományi eredmények a kannabisz gyógyhatását elismertté teszik. Ez persze nehezebb változás lesz, mert a tiltás évtizedei démonizálták a marihuánát és a fogyasztóját. De látjuk, hogy az ENSZ-tilalmak bölcsőjének tekinthető USA mind több államában nemcsak orvosi, hanem szabadidős célra is megengedik a „fű” használatát, mi több annak kereskedelmi forgalmazását is. És nyomukban már ott van Kanada, sőt az európai kontinens egyre több országa is.

Az enyhítésről tartott ENSZ-szavazáson Magyarország volt az egyetlen európai uniós ország, amely nemmel szavazott. Milyen tendenciák vannak érvényben hazánkban, és ez miként fog változni az ENSZ-döntés hatására?

Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a magyar társadalom továbbra is a maga teremtette csapdában vergődik: egyre szigorúbban tiltja a „drogozást”, de azt nem igazán tudja érvényesíteni, így erodálódik az állam büntető hatalma. A 70-es években kezdődő narkózás a rendszerváltás kísérőjelenségeként folyamatosan terjed, amivel szemben deklarációkban és elhatározásokban egyre nagyobb erőfeszítéseket teszünk, nem sok eredménnyel. Itt volna az ideje az alapos állapotanalízisnek és a teendők kimunkálásának, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy változtatni kell a módszereken és az eszközökön. Néhány éve született a hatályos drogstratégiánk, a harmadik az ezredforduló után, nagyszerű elhatározásokkal, de ezt nem követte cselekvési terv.

A marihuána általános dekriminalizációja valószínűleg nem a szer teljes legalizálását jelenti, illetve mindez nem egyik napról a másikra történik majd.

A bűnüldözés célját és feladatát a hatályos jogszabályok – elsősorban a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárási, valamint a rendőrségi törvény – határozzák meg. A bűnüldözési célok azonban teljes egészében sohasem valósulnak meg: a hivatalból való eljárás elvét minduntalan áttöri az élet a maga bonyolult valóságában, azaz távolról sem minden büntetőjogi normasértésre következik a büntető felelősségre vonás, hanem jó esetben tendenciaszerűen, gyakran pedig csak esetlegesen. A rendvédelmi szervek szakirányú munkája rendkívüli jelentőségű, mással nem helyettesíthető, más azt nem végezheti el, ám mégsem a legnagyobb fontosságú. De a bűnüldözési érdek nem helyezhető a gyógyuláshoz, a sikeres szocializációhoz, az egyén integrációjához fűződő társadalmi érdek elé, csak amennyiben azt a törvények megengedik, és az alkotmányos jogrendünk szellemével összhangban van. A rendvédelmi szervek első számú érdeke, hogy bízzanak a drogszíntér más szereplőinek kompetenciájában, szakértelmében és tisztességében. A kábítószer-problémában érintett hatóságokkal, társadalmi és civil szervezetekkel minden lehetséges módon együtt kell működniük. Az orvosi célú droghasználat egyébként nincs a rendészeti működés fókuszában, ilyen bűnügyről szinte nincs is tudomásunk. Büntetőjogunk szerint eddig sem volt jogellenes a kábítószerek hatósági engedéllyel történő tudományos és gyógyászati (főleg pszichiátriai) használata. Ez a kivételesség ki kell hogy terjedjen a szenvedéssel járó betegségek (szklerózis multiplex, epilepszia, daganatos tünetek) enyhítésére is. Kérdés, hogy lesz-e ehhez politikai merészség, akarat, hogy belássák, a szenvedőn enyhíteni kell, akár a közhangulat ellenében is.

Miként fogja a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolni, ha a környező országok enyhítenek az állami szabályokon?

A modern felfogás szerint a rendőrség akkor tölti be társadalmi szerepét, ha problémaorientált. A drogprobléma lényege csak részben kriminális tartalmú, sokkal inkább nevelési, oktatási, szociális és egészségügyi jellegű. Mindezt fokozza a rendészeti, bűnüldözői minősítés és az, hogy a kábítószerek fogyasztását a magyar társadalom – bármiféle differenciálás nélkül – bűnnek, üldözendőnek tartja. A fokozódó szigor egyre több költséggel jár, miközben folyamatosan növekszik a drogokkal – különféle intenzitással – kapcsolatba kerülő fiatalok aránya. Nyilvánvaló, hogy a támadó védekezéssel egyetlen társadalom sem fog felhagyni egyik pillanatról a másikra, ezt nemzetközi kötelezettségei, létfenntartási ösztönei sem engednék. Azonban a büntető irányultságú kezelés korlátaival mindenkinek tisztában kell lennie. Valóban csak végső megoldásként lehet alkalmazni, de akkor viszont tényleg be kell vetni. Mai eljárásainkat a különböző szférákban (civil, egészségügyi, oktatási, igazságszolgáltatási) sokszor a véletlenszerűség, az együttműködés hiánya jellemzi, ezért azok túl gyakran hatástalanok, ám ha mégis célba érnek, akkor igazságtalanul sújtják azt, aki már arra sem tudott ügyelni, hogy elkerülje a hatósági csapdákat.

A cikk a Bonum Publicum februári számában jelent meg.

Szoros eredmény

A marihuánával kapcsolatos tavaly év végi ENSZ-döntés szoros szavazási eredményt hozott. A Kábítószerügyi Bizottság 57 tagállamából 27 szavazott az enyhítés mellett, és 25 ellene. A támogatók között volt az USA, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika és az EU-s országok, Magyarország kivételével. Hazánk mellett a többi között Kína, Oroszország, Türkmenisztán, Pakisztán, Kazahsztán, Algéria és Kuba nem támogatta az enyhítést. Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának egy másik döntése alapján 15 új vegyület kerül a pszichotróp anyagokról szóló bécsi egyezmény jegyzékeibe. A 15 vegyület közül öt anyagot a magyar kockázatelemzés is veszélyes, pszichotróp anyagnak minősített, ezért azok már szerepelnek a magyar jogszabályok jegyzékén. Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: egy idei kormányrendelet-módosítással egyszerűbbé vált az anyagok jegyzékbe vétele, hogy a dizájnerdrogokra való reagálás még gyorsabb legyen. Magyarországon is működik a korai jelzőrendszer, a 2019-ig eltelt 15 évben mintegy 730 anyagot azonosítottak Európában, amiből jócskán kivette a részét Magyarország is.

Témakörök: ENSZ, kábítószer, kannabisz, marihuána
ÖT PERC EURÓPA BLOG

BRICS-csúcstalálkozó Oroszországban

A csoport felértékelődését támasztja alá az ENSZ főtitkárának részvétele is.

ÖT PERC EURÓPA BLOG

Uniós menetrend készül a szervezett bűnözés felszámolására

A cél egy valódi „európai FBI” létrehozása.

ÖT PERC EURÓPA BLOG

Morális alapon kell cselekedni!

Mit javasol az EU és Ferenc pápa a közelgő ENSZ klímakonferencia kapcsán?

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT