Árad a Sajó, a Hernád, az Ipoly és Bódva, több település megközelíthetetlen, a szakértő szerint mégsincs okunk pánikra.
„Nem okoz problémát az Észak-Magyarország több térségét sújtó árhullám kezelése” – reagált a jelenlegi árvízhelyzetre Balatonyi László az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), Települési Vízgazdálkodási osztályvezetője és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa. A szakember szerint aggodalomra alapvetően nincs ok, még harmadfokú árvízvédelmi készültség elrendelése esetén sem. A sikeres védekezés levezényléséhez minden szükséges feltétel rendelkezésre áll a védekezésre kötelezettek részére. A Vízügyi Szolgálat (Országos Vízügyi Főigazgatóság és a 12 területi szervezete, a vízügyi igazgatóságok) minden évben gyakorlatot tartat, amennyiben nincs éles bevetés, folyamatos a töltéseken a jelenlét. Katasztrófavédelmi hivatásos és önkéntes szervezetek is vannak a térségében, valamint szükség esetén a települések is kérhetnek műszaki segítséget a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól.
Hullámok
A vízügyi igazgatóság szükség esetén konkrét védekezési beavatkozással segít – mondta Balatonyi László, hozzátéve, hogy a védekezésre való felkészülés keretein belül hidro-meteorológiai előrejelzéseket készítenek. Az előrejelzések függvényében az igazgatóság javaslatot tesz, hogy az érintett településen milyen beavatkozásokra van szükség. Tanácsolhatja egy adott töltés szakasz, depónia átvágását az adott település megmentése céljából, a döntés azonban az önkormányzaté.
Az OVF rendelkezésére álló 100 éves adatsorok elemzéséből látható, hogy általánosságban 10-12 évenként kell extrém árhullámokra, 5-7 évenként pedig átlagot meghaladó árhullámokra számítani a nagyobb vízfolyásokon. Az észak-magyarországi térségben legutóbb 2010-ben volt nagyobb árhullám, ami akkor jelentős károkat okozott. Most III. fokú szintnek megfelelő készültség van. Arra a kérdésre, hogy a Dunán mikor várható egy esetleges komolyabb árhullám, a szakember annyit felelt, hogy „minden egyes nappal közelebb vagyunk hozzá”. Elmondható azonban, hogy a klímaváltozásból kifolyólag már nem kizárólag tavasszal vagy ősszel találkozhatunk áradásokkal, hanem szinte minden évszakban. A téli csapadék gyakran eső formájában hull a hőmérsékletnövekedés miatt, ezért a téli hónapokban is egyre gyakrabban alakulhatnak ki árhullámok.
Fejlesztések, újítások
A védekezési módszerek és technikák az elmúlt 50 év alatt kevésbé változtak. A védekezés napjainkban is alapvetően homokzsákokkal történik – pl.: a nyúlgát építése, vagy egyes kiemelt objektumok bevédése -, viszont az eseti problémakezelésben szemléletváltás történt. Középpontba került az események megelőzése. Az elsődleges cél, hogy ne alakuljon ki belterületi elöntés. Ennek érdekében legfontosabb feladat a korábban problémás lokális szakaszok fejlesztése, és további nagyobb árvízcsúcs csökkentő tározók létesítése. Mindamellett természetesen technológiai újításokat is alkalmaznak a vízügyi kollégák.
Az OVF szerdai közleménye szerint a Dunán és a Tiszán a következő napokban nem várható fokozott árvízvédelmi készültség. Amennyiben mégis országos szintű árvízi védekezésre kerülne sor, a pandémia miatt kialakult helyzetre való tekintettel a kiemelt objektumok, az állampolgárok és a védekezésben résztvevők megóvása érdekében a védekezés az egészségügyi szabályok betartása mellett történne.
