Szeptember 10-én ismét lángokba borult a bejrúti kikötő, egy hónappal korábban pedig ugyanott, majdnem 200 ember életét követelte több ezer tonna nem megfelelően tárolt ammónium-nitrát felrobbanása. Vajon kell-e ehhez hasonló incidenstől tartani Magyarországon?
A robbanást követően a Bejrútban felrobbant, mintegy 2700 tonna ammónium-nitrát többszörös mennyiségét foglalták le Romániában, a BBC összeállításában pedig további 6 ország szerepel, ahol jelentős mennyiségre bukkantak a veszélyes anyagból. Tekintve, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint fokozatosan nő a nitrogén tartalmú műtrágya-értékesítés, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ felmérésealapján pedig a második legnépszerűbb termék az ammónium-nitrát alapú műtrágya, felmerül a kérdés, hogy Magyarországon előfordulhat-e egy hasonló súlyú ipari katasztrófa? 2020 első fél évében 972 ezer tonna műtrágyát értékesítettek, ebből mintegy 58 ezer tonna volt ammónium-nitrát alapú. Aggasztó-e ez a mennyiség?
Kátai-Urbán Lajos tűzoltó ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Iparbiztonsági Tanszék vezetője elsősorban mindenkit megnyugtat, hogy a termőföldre kijuttatott ammónium-nitrát műtrágya nem jelent veszélyt a környezetre, amely ugyanígy igaz a kis mennyiségben, a háztartásokban jelen lévő csomagolt árura is. Az ilyen termékek forgalmazásának engedélyezésére külön biztonságtechnikai előírások, tárolási követelmények, fizikai és kémiai vizsgálatok vonatkoznak. Ebbe a körbe tartozik például a porozitás (üregesség/lyukacsosság) vizsgálat, az éghető anyag tartalom, vagy a robbanóképesség vizsgálata.
Amikor pedig tárolásról beszélünk, fontos szempont, hogy halmazállapottól és töménységtől függően a műtrágya zárt tartályban, száraz helyen, gyúlékony anyagoktól és gyújtóforrástól, illetve hőtől és éghető anyagoktól távol legyen tartva. Előírás még, hogy vízzel nem érintkezhet, ömlesztett tárolása tilos, és el kell különíteni a szennyező anyagoktól, mint például az erősen lúgos anyagoktól, az üzemanyagoktól és más vegyszerektől. Csakugyan fontos biztonsági követelmény a tűzvédelmi szabályok betartása és a tárolási határidő figyelembevétele is. Ezen szigorú szabályok betartása mellett az ammónium-nitrát műtrágyával foglalkozó telephelyek sem jelentenek veszélyt a környezetükben élőkre – tisztázta a részleteket a szakember.
Szintén biztonságunkat garantálja, hogy a veszélyes tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek bejelentési kötelezettséggel tartoznak a katasztrófavédelem iparbiztonsági hatóságai részére, ezáltal az ammónium-nitráttal foglalkozó logisztikai telephelyek szoros felügyelet alatt állnak. Ezen túl a termésnövelő anyagok – mint az ammónium-nitrát műtrágyák – tárolása, forgalmazása és felhasználása kizárólag az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság forgalomba hozatali és felhasználási engedélyével lehetséges. Tehát több illetékes hatóság is rendelkezik a szükséges mértékű információkkal, ezekről bővebb részleteket azonban biztonsági okokból nem tudhattunk meg.
Biztonság mindenek felett
Kátai-Urbán Lajos arra is rámutatott, hogy az ammónium-nitrát miatt történt súlyos balesetek száma világszerte viszonylag alacsony. Az Európai Unióban halálos áldozatokat és jelentős anyagi kárt okozó közismert ipari katasztrófa 2001-ben a franciaországi Toulouse-i vegyi üzemben történt. Magyarországon hasonlóan súlyos baleseti hatásokkal járó, ammónium-nitrát miatt bekövetkezett esemény, robbanás ezidáig nem volt.
Ennek ellenére célszerű előrelátóan gondolkodni a bekövetkezési gyakoriság és a súlyos baleseti hatások minimalizálása, vagy kizárása érdekében. Ezért a katasztrófavédelem iparbiztonsági hatósága ezeket mindig külön vizsgálja. Az ammónium-nitrát műtrágya jelenlétében bekövetkezett balesetek következményei között elsősorban az emberi életet és egészséget veszélyeztető nyílt vagy zárt téri robbanás túlnyomási hatását, valamint a tűzesetek és robbanások idején keletkező veszélyes égéstermékek terjedését tartjuk számon. Szintén az iparbiztonsági hatóságok felelősek a telephelyek üzemeltetőinek ellenőrzéséért, illetve az általuk készített – a veszélyeztetettség elemzését és védelmi intézkedéseket is magában foglaló – biztonsági dokumentációért. Új veszélyes tevékenység kizárólag az iparbiztonsági hatósági engedély birtokában kezdhető meg. A hatóság szakemberei rendszeresen ellenőrzik a biztonsági dokumentációban és a hatósági határozatban foglalt előírások betartását, illetve védelmi terv gyakorlatokon a veszélyhelyzeti intézkedések megfelelőségét. A szabályozás lehetőséget ad különböző szankciók alkalmazására a veszélyes tevékenység szabálytalan, a biztonságra kockázatot jelentő folytatása esetén. A szankció a bírságolás mellett a telephely működésének időleges, a megfelelő körülmények helyreállításáig tartó felfüggesztését, vagy a működési engedély visszavonását is jelentheti.
