Elegáns estélyek, külföldi utazások és titkos üzenetváltások helyett Twitter-diplomácia, e-diplomácia, kiberdiplomácia: átalakult az államok közti hivatalos kapcsolattartás. A Magyar Diplomáciai Akadémia által nemrégiben indított Diplomataképző Program kapcsán felmerül: mit is csinál valójában egy nagykövet?
A diplomáciát már ne úgy képzeljük el, mint jól öltözött, igencsak művelt úriemberek többnyelvű intelligens társalgását – tisztázza Hárs András, jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszék tanársegédje. Manapság ez sokkal inkább zavarosban történő halászat, amelyet a kommunikációs arzenál kiszélesedése csak tovább nehezít. Létezik már e-diplomácia, felértékelődött a civil szektor szerepe és átalakultak a viselkedési szokások.
Ki írta?
Megváltoztak a célok, az eszközök és a szereplők. Korábban a hagyományos diplomácia a háború utáni viszonyok rendezését célozta – például egy békekonferencián a megegyezés részleteinek kidolgozásával. Ma sokkal inkább a fegyveres konfliktusok elkerülése és a gazdasági kapcsolatok élénkítése a feladata.
A társalgási normák szintén módosultak, s ez inkább a bizonytalanságot, mintsem a hatékonyságot erősíti. Korábban egy nagyköveti kijelentés az úgynevezett Ihlen-elv alapján az állam véleményét tükrözte – még akkor is, ha az egy koktélpartin hangzott el. Manapság azonban nem egyértelmű, hogy egy Twitter-üzenet hiteles külpolitikai álláspontnak minősül-e, vagy sem, hiszen nem tudni, ki írta pontosan az üzenetet. A technológiának köszönhetően az interakció sebessége felgyorsult, ennek viszont egyik nagy hátránya, hogy nem feltétlenül olyan fajsúlyosak az állásfoglalások, kijelentések, mint az korábban jellemző volt.
A diplomácia fogalmának meghatározása is rengeteget változott az elmúlt évszázadok, évtizedek során. Kezdetben az államok közötti kapcsolattartást, az állami érdek érvényesítését jelentette. Ez részben most is igaz, mára a diplomáciai tevékenység azonban a központi külügyi igazgatás egyik szelete, amely a kormányzat által meghatározott állami érdekeket közvetíti a többi ország felé. A külkapcsolatok másik ága, a konzuli igazgatás pedig magában foglalja az állampolgárok érdekvédelmét, illetve gazdasági és kulturális kapcsolatélénkítésért való felelősségét.
Ami nem változott
Eközben változatlan maradt a személyes találkozók jelentősége, még a jelenlegi vírushelyzet okozta állapotban is – jegyzi meg a szakember. Az online térbe terelődés csak átmeneti, legalábbis a magas szintű diplomáciában mindenképp, hiszen rendkívül fontos a személyes benyomás az állami vezetői, de még nagyköveti szinten is.

A diplomácia emellett továbbra is a finom módszerek tárháza maradt. Egy nagykövet behívása például ma is erős üzenet arról, hogy érdekeinkbe ütközik a küldő ország lépése, magatartása. Egy ilyen gesztustól mostanság is fagyossá válhatnak a diplomáciai kapcsolatok. Ugyancsak ma sem mindegy, hogy milyen sorrendben hívják be a meghívottakat, vagy meddig várakoztatják őket. Szimbolikus jelentőségű volt például, mikor Hitler hat órán keresztül váratta étlen-szomjan az akkori Csehszlovákia elnökét, Emil Hácha-t: ez egyfelől nyomásgyakorlásnak sem volt utolsó, másrészt mutatta, hogy a német vezető nem tartja sokra cseh partnerét és országát.
Azonban a diplomácia halk: az üzenetek fogadója a jelzéseket tudomásul veszi és elkönyveli, esetleg elindul egy gondolkodási folyamat. Azonnali válasz azonban nem feltétlenül jön – ez nem is lenne szerencsés, az csak mivel tovább fokozhatná az államok között sokszor amúgy is feszült kapcsolatokat.
Adok-kapok
Persze nem minden kormányzat és külpolitika egyforma. Magyarországon például a jelenlegi vezetés konfrontatívabb, harciasabb, mint a korábbiak. „Úgy tűnik, hogy a gazdasági érdekek érvényesítése mellett politikai célunk ellenpólust képezni a többségi véleménnyel szemben, regionális, közép-európai, vagy akár világszinten is” – véli Hárs András.
Szintén harcias, bár kétség kívül kiszámíthatatlanabb külpolitika figyelhető meg az Egyesült Államokban. Hektikus a viszonyrendszer, az elnök maga pedig erőteljes külpolitikát valósít meg. Trump elnök követői szerint ez a fajta nyílt diplomácia sokkal direktebb, közvetlenebb, őszintébb, mint az Obama-kormány alatt. A diplomácia világától azonban ez a kifejezésmód idegen, így sokak számára visszatetsző. „A stílus maga az ember” – a mondás a diplomáciában még inkább igaz, véli a szakértő. Nem véletlen, hogy a diplomatákat rendkívül alaposan képzik ki, megszűrik nyelvek, végzettség és általános műveltség alapján a diplomáciai bakik elkerülése érdekében, és azért, hogy értse a viszonyokat, megfelelően tudja képviselni a küldő országot, méltóságot adva a külképviseletnek.
Visszatérve Magyarországra, jóllehet előfordul diplomáciai adok-kapok, de a 2020 áprilisában megjelent nemzetbiztonsági stratégia szerint hazánk változatlanul az ENSZ-EU-NATO tengelyén mozog. Súlyosabb nemzetközi problémáktól mentesen élünk, nem állunk háborúban. Politikai konfliktusok pedig mindig is voltak és szinte borítékolható, hogy lesznek is.
Milyen a jó diplomácia?
Magyarországnak világszerte száznál is több nagykövetsége, illetve konzulátusa van, ez az ország gazdasági teljesítőképességét és lakosságát figyelembe véve rendkívül kiterjedt külpolitikai hálózatról tanúskodik. Az intenzív kapcsolattartás önmagában még nem árulkodik a minőségről, mindazonáltal az utóbbi évek piaci nyitásai, a más államokkal való kapcsolatfelvétel egyfajta sikernek tekinthető, hiszen az egyik legfontosabb külpolitikai célunk gazdasági jellegű.
A gazdasági döntések hatása azért is összetett, mert gyakran nem tudni, hogy milyen mértékű a szereplők érdekeinek beágyazottsága az állami döntéshozatalba. „Gondoljunk csak Dél-Korea pár évvel ezelőtti korrupciós botrányára, amikor kiderült: technológiai óriáscégek közvetlen bejutással rendelkeztek a legmagasabb szintű politikai döntéshozókhoz. Ezáltal hatalmas hatással voltak a nemzetközi kapcsolatokra, mindez pedig a kormány bukását vonta maga után”.
Annyi bizonyos, hogy a diplomáciai siker függ az állami érdekek megfelelő képviseletétől és az ország hitelességétől. Vagyis az állam feladata, hogy helyesen azonosítsa, mire van szüksége, majd azt úgy érje el, hogy közben nem lép a többi állam tyúkszemére. Eközben pedig akkor jó partner egy ország, ha állja a szavát, és éveken, évtizedeken keresztül együtt lehet vele működni.
Ezért is volt visszás az USA viselkedése 2019 októberében, amikor felrúgta a korábbi kurd szövetségesével kötött megállapodást, engedélyezve a törökök számára az észak-szíriai behatolást. Ezzel nagyon sokat ártott az amerikai-kurd kapcsolatoknak, nem beszélve arról, hogy alááshatja az amerikai külpolitikába vetett bizalmat is azáltal, hogy ilyen hirtelen cserbenhagyott egy szövetségest.
Minden szinten, szinte minden
A diplomácia érdekvezérelt terület. Bármely nemzetről is legyen szó, elsődleges az államhatárok és az állampolgárok védelme és biztonsága. Ezt követően viszont az egyes államoknál másra helyeződik a hangsúly. A magyar külpolitikában például a Közel-Keleten élő keresztények védelme számít prioritásnak, ezt az ügyet minden lehetséges fórumon támogatjuk.
Az is teljesen egyedi, hol, milyen szinten épülnek ki diplomáciai kapcsolatok. Ahol tartós, jó két állam viszonya, ott nagyköveti szintű hálózat kiépítése logikus, ahol pedig jelentős számban élnek magyarok, érdemes konzulátusi rendszert is létrehozni. Ám a nagypolitika is beleszól ezekbe a döntésekbe. „Így például Taiwan-nal, ha akarnánk, sem tudnánk létrehozni nagyköveti, konzuli szintű kapcsolatot, mert az államelismerésnek minősülne. Azonban az „egy Kína” politika értelmében, Kína súlyos szankciókkal sújtja azokat az országokat, amelyek ezt a döntést meghozzák. Vagyis kereskedelmi képviseletünk van Taiwanon, hivatalos diplomáciai kapcsolat, azaz követi, nagyköveti szintű kommunikáció azonban nincs” – jegyzi meg a szakértő. De ebben a világban minden dinamikusan változik. 2006-ban, amikor Montenegró függetlenné vált, a konzulátus átalakult nagykövetséggé. Ennek az ellentétje történt 1938-ban az Anschluss kapcsán, amikor Bécs német várossá, a nagykövetségünk pedig főkonzulátussá vált.
Névjegy
Hárs András
Születési hely, idő: Szeged,1988.03.03.
Végzettség: jogász
Kutatási területek: nemzetközi közjog, nemzetközi szervezetek, ENSZ, békefenntartás, humanitárius jog, nemzetközi büntetőjog
Publikációk: Hárs András adatlapja a Magyar Tudományos Művek Tárában
Hobbi: utazás, sport
Családi állapot: nős, egy gyermek édesapja