A mesterséges intelligencia (MI) jelentősen segítheti a vallás és társadalom kapcsolatát érintő kutatásokat. Magabiztosan és viszonylag könnyen megtalálja a szükséges forrásokat a különböző adatbázisokban, biztosítja a források pontos idézését, szakfordításokat és összefoglalókat készít, valamint segít a szerzőnek elkerülni a plágiumot. Az MI felbecsülhetetlen segítséget nyújthat és számottevő időt takaríthat meg a kutatóknak a tudományos írás folyamatában. Mindezek az előnyök nem mentesítik a szerzőket bizonyos szakmai, etikai és jogi kötelezettségek következetes betartásától. Jelenleg is kérdéses, hogy az MI milyen mértékben és területeken használható az akadémiai írásban, lehet-e tudományos kutatást végezni a segítéségével, valamint működhet-e úgy, mint egy társszerző.
A vallás és társadalom kapcsolatát érintő kutatások legfontosabb részterülete a vallásbiztonság. A vallásbiztonság olyan állapot, amelyben az egyén vagy a közösség biztonságban van, hogy szabadon gyakorolhassa vallását vagy meggyőződését anélkül, hogy zaklatást, üldöztetést vagy diszkriminációt kelljen elszenvednie[1]. A vallás és társadalom kutatása nemcsak a vallásos csoportok közötti békét szolgálja, hanem azt is megerősíti, hogy az államnak kötelessége védelmet nyújtani az egyéneknek és a kisebbségeknek a vallásgyakorláshoz való joguk biztosítása érdekében. A vallásbiztonság és a jog közötti kapcsolat az, hogy az egyén vagy a közösség vallásgyakorlásának szabadságát és biztonságát biztosító jogi keretek fontosak a vallásos és etnikai konfliktusok elkerülése és a békés társadalmak megteremtése szempontjából.
Az egészségügyi ellátás javítása, a testre szabott, tartós, minőségi, mégis gazdaságos termékek és szolgáltatások, az oktatás és képzés hozzáférésének könnyítése csak néhány példa azon területekre, amelyeken az MI kiemelkedő segítséget nyújthat. Az MI megoldások a munkahelyek biztonságát is javíthatják, miközben az MI-alapú ágazatok fejlődése új munkahelyeket teremthet. Nincs ez másként a társadalomtudományok kutatása területén sem. Az MI számos módon támogathatja a vallás és társadalmi kutatásokat is, egészen a témaválasztástól a helyesírás-elemzésig[2].
A vallások társadalmi, politikai szerepével kapcsolatos kutatások rendkívül sok kutatási területet érintenek és a kutatási eredmények számos tudományterülethez illeszkednek. Az MI témajavaslatokkal, ötletekkel és strukturális javaslatokkal rendkívül hatékonyan tudja segíteni a kutatót ezen a rendkívül széles kutatási területen. Az MI használata már forradalmasította a kutatás módját különböző területeken, így a tudományos világban is. A mesterséges intelligencia-interfész a nyelvgeneráló képességeinek és a lényeges információk gyors szolgáltatásának köszönhetően hatékony eszköznek bizonyult a kutatók számára. Az MI használatával végzett tudományos kutatásokhoz azonban kihívások és lehetőségek is kapcsolódnak[3].
Az MI tudományos kutatásokban való felhasználásának egyik elsődleges kihívása a generált információk pontossága. Bár az MI gyorsan és hatékonyan képes információt szolgáltatni, mindig fennáll a pontatlan vagy elfogult információk megadásának kockázata. Különösen gyakori a pontatlanság a magyar nyelvű keresések esetében. Fontos, hogy a kutatók gondosan felülvizsgálják és tényszerűen ellenőrizzék az MI által generált információkat, mielőtt felhasználnák a kutatásukban. Ez megköveteli, hogy a kutatók valóban elmélyült szakemberei legyenek a kutatott témának és képesek legyenek kritikusan értékelni az MI által szolgáltatott információkat.
Az MI tudományos kutatásokhoz való felhasználásának másik kihívása a plágium lehetősége. Az MI képes a meglévő forrásokhoz hasonló szöveget generálni, amely plágiumhoz vezethet, ha nem megfelelően jelölik meg. Ennek elkerülése érdekében a kutatóknak következetesen kell hivatkozniuk a forrásaikat, és biztosítaniuk kell, hogy az MI által generált információ helyes legyen[4].
E kihívások ellenére az MI tudományos kutatásra való felhasználása jelentős lehetőségeket is rejt magában, hiszen az MI használatának egyik fő előnye, hogy gyorsan nagy mennyiségű releváns információt tud generálni vagy kigyűjteni. Ez jelentős mennyiségű időt és erőfeszítést takaríthat meg a kutatóknak a szakirodalmi áttekintések elvégzése és a kutatásukhoz szükséges adatok gyűjtése során.
Az MI által biztosított másik lehetőség az adatelemzésben való segítségnyújtás képessége. Az MI – különösen a ChatGPT és a QuillBot – segíthet a kutatóknak a nagy adathalmazokban lévő kapcsolatok azonosításában, amely manuálisan rendkívül időigényes folyamat. Ez lehetőséget nyújt a kutatóknak új betekintést nyerni a kutatási témájukba, új összefüggéseket felfedezni és az adatok alapján megalapozottabb döntéseket hozni, valamint kutatási eredményeket felmutatni. A forrásgyűjtés, de különösen a magyar nyelvű források keresése során gyakran előforduló hibás javaslatok könnyen kiszűrhetők, ha csak nyilvános forrásokat (open access) kérünk be. Ezek utánakeresésével azonnal nyilvánvalóvá válik, ha kutatási területünkhöz nem illeszkedő vagy akár nem létező forrásművet kapunk[5].
Az MI szakfordításai gyorsak, de a jelenlegi korlátok miatt nem mindig teljesen pontosak és megbízhatók. A nyelvi fordítások esetében a gépi fordítások (ChatGPT, Google Translate, DeepL stb.) általában pontosak lehetnek, ha az eredeti és a célnyelv közötti szemantikai hasonlóság szoros. Azonban az olyan nyelvek, amelyek alapvetően különböznek az általuk használt grammatika, a szórend és a nyelvtani szabályok miatt, nehezebbek lehetnek a gépi fordítás számára. A fordítás minősége különösen gyenge a magyar nyelvű szakirodalom esetén. A szakfordítók szerepe ezért továbbra is elengedhetetlen az olyan helyzetekben, amikor a pontos és helyes fordítás nélkülözhetetlen[6].
Az MI-nek gyakran jelent gondot a magyar nyelvtan, különösen a szórend egy mondatban. Az ilyen hibák általában a szórendi és nyelvtani szabályok hiányából vagy a tanító adathalmazokban lévő hibás példákból adódnak. A hibás válaszok gyakran a megadott parancsok helytelen megfogalmazásából is adódnak. Az ilyen hibák általában a szókapcsolatok, az összetett mondatok, a homonimák (légy, ér, hold stb.) és a szinonimák (beszéd, szöveg, duma stb.) használatával kapcsolatos nehézségekből adódnak. A tudományos megfogalmazás esetén az MI-nek nehézséget okoz a megfelelő akadémiai nyelvi stílus megválasztása magyar nyelvben és az időbeli, tárgyszerű, személyes vagy formális nyelvhasználat alkalmazása. Mindezek nélkülözhetetlenné teszik a lektori és szerkesztői munkát.
Különösen gyakori a hibás joganyagok megjelölése. Ez azért meglepő, mert a szokványos jogszabálykeresők már évek óta kitűnő hatásfokkal szűkítik a joganyagot. Számos esetben az MI téma szerint helyes, de külföldi joganyagot jelöl meg. Ezenkívül hibás névvel illeti (átkereszteli) a jogszabályokat. Továbbá, a jogszabályok lényeges tartalmi elemeit nem ismeri fel vagy téves következtetéseket von le. Korlátozott mértékben alkalmas nagy mennyiségű jogi adatot feldolgozni és elemezni, például jogeseteket, jogszabályokat, valamint indoklásokat gyenge hatásfokkal kezeli.
Az MI segítséget nemcsak a helyesírás ellenőrzésben, hanem a tanulmány tervezetének, a tanulmány szövegének szerkesztésében és korrektúrázásában is segítséget nyújt. A MI nem feltétlen ismeri az adott tudományterület szakzsargonját, amelyek a hibák többségét jelentik. Az akadémiai nyelvezet hiánya ezért nem csak dilettantizmus benyomását kelti az írásban, de egyes fogalmak pontatlan vagy nem differenciált alkalmazása hibás következtetésekhez vezethet. Ezért minden esetben nélkülözhetetlen a szakmai lektorálás. Javaslatokat adhat viszont a mondatok helyesírására a nyelvtani szabályoknak és a megfelelő stílusnak megfelelően, de további javaslatokat adhat egy tanulmány egészének átfogó szerkesztésére is.
A tanulmány forrásainak hivatkozásában viszont még magyar nyelven is komoly segítséget nyújt. Magabiztosan és pontosan ismeri a leggyakrabban használt APA (American Psychological Association), MLA (Modern Language Association), Chicago stílusokat, de a kevésbé ismert más stílusok (IEEE, Magyar Tudomány, OSCOLA stb.) szerinti idézési és hivatkozási szabályokkal is tisztában van. Ezeket közel hibátlanul alkalmazza, amellyel számottevő időt takarít meg az érdemi kutatáshoz.
A kész tanulmány esetén alkalmas az absztraktra, valamint az összefoglalóra szövegszerű javaslatot tenni. Sőt, tapasztalatom szerint érdemes az MI-tól a kész szöveg alapján még néhány frappáns címjavaslatot is kérni. Ezek a szövegjavaslatok természetesen nem alkalmazhatók változtatás nélkül, de rendkívül értékes visszajelzést jelenthet például a cím és tanulmány között nem kívánt disszonancia, valamint a tanulmányból hiányzó fontos részterületek hiátusára is képes rámutatni.
Összefoglalva, az MI használata a vallásbiztonsági, valamint általában a társadalomtudományi kutatásban kihívásokat és lehetőségeket egyaránt kínál. Bár a kutatóknak ügyelniük kell az MI által generált információk pontosságára és eredetiségére, az eszköz jelentősen javíthatja a kutatási folyamat hatékonyságát és eredményességét. Ahogy az MI területe tovább fejlődik, valószínű, hogy az MI és más mesterséges intelligencia-interfészek még fejlettebbé és értékesebbé válnak az akadémiai kutatás számára[7]. Végül rendkívül fontos felhívni a figyelmet, hogy az MI közvetlen szövegírása egyrészt jogellenes és etikátlan, másrészt nem is célszerű. Az MI a magyar társadalomtudományi kutatások szakkifejezéseit nem ismeri még kellő mélységben, ezért az MI interfészek által megfogalmazott tanulmányokat alighanem minden szakember az első bekezdés után fel fogja ismerni. Az MI segítheti, de nem helyettesítheti a konzulensi visszajelzést és tanácsokat. Hiányozni fog a kutató egyéni gondolatmenete és fogalmazásmódja is. Egy tanulmány megírásához mindig fontos az alapos kutatás és a megfelelő szervezés, valamint a saját gondolatok és érvek kidolgozása. Ha ezeket a jogi és etikai szabályokat viszont betartjuk, rendkívül sok időt tudunk megtakarítani az érdemi kutatáshoz[8].
Bibliográfia
[1] J. Dobbernack és T. Modood, Szerk., Tolerance, intolerance and respect: hard to accept? in Palgrave politics of identity and citizenship series. Houndmills, Basingstoke ; New York: Palgrave Macmillan, 2013.
[2] „A mesterséges intelligencia használata és veszélyei | Hírek | Európai Parlament”, Európai Parlament weboldala, 2020. szeptember 27. (elérés 2023. április 2.)
[3] „Elon Musk és a technológiai ipar vezető szereplői kérik, hogy álljanak le minden nagyobb mesterséges intelligencia kísérlettel | Mandiner”, mandiner.hu, 2023. március 30. (elérés 2023. április 3.)
[4] M. Azeem Akbar és A. Khan, Ethical Aspects of ChatGPT in Software Engineering Research. 2023.
[5] M. Liebrenz, R. Schleifer, A. Buadze, D. Bhugra, és A. Smith, „Generating scholarly content with ChatGPT: ethical challenges for medical publishing”, The Lancet Digital Health, köt. 5, sz. 3, o. e105–e106, márc. 2023, doi: 10.1016/S2589-7500(23)00019-5.
[6] D. Ismail, I. Sahin, és G. Salih, „Conducting Academic Research with the AI Interface ChatGPT: Challenges and Opportunities”, Journal of STEAM Education, köt. 6, sz. 2, o. 101–118, 2023, [Online].
[7] H. H. Thorp, „ChatGPT is fun, but not an author”, Science, köt. 379, sz. 6630, o. 313–313, jan. 2023, doi: 10.1126/science.adg7879.
[8] M. Hildebrandt, Smart technologies and the end(s) of law: novel entanglements of law and technology, Paperback edition. Cheltenham, UK Northampton, MA, USA: EE Edward Elgar Publishing, 2016.
