A keresztény közösséget, amelyet ma Orosz Ortodox Egyházként ismerünk, a hagyomány szerint Szent András apostol alapította. A Kr.u. első évezred végén a kelet-szláv területek a Kelet-Római Birodalom kulturális hatása alá kerültek.
863–69-ben Szent Cirill és Szent Metód, macedóniai származású bizánci szerzetesek először fordították le a Biblia egyes részeit a régi egyházi szláv nyelvre. A görög ábécé alapján letették az alapjait a mai cirill írásnak, így egyszersmind felváltva a szláv népek glagolita írását, előkészítve az utat a szlávok megtérítése felé. A 10. század közepére már létezett egy keresztény közösség a kijevi nemesség köreiben bolgár és bizánci papok vezetése alatt, bár a teljes népesség emellett továbbra is jellemzően pogány – sámánisztikus és animista – hiedelemvilágához kötődött. Olga hercegnő volt az első uralkodó Kijevben, aki keresztény lett. A kijevi Oroszország kereszténnyé válását 988-ra teszik, amikor Vlagyimir herceg megkeresztelkedett, és elrendelte, hogy népeit a Kelet-Római Birodalom papjai kereszteljék meg a Dnyeper folyóban.
A kijevi egyház a konstantinápolyi pátriárka alá tartozó érsekség/metropólia volt, a metropolita érseket az ökumenikus pátriárka nevezte ki. Az érseki székhelyet Kijev mongol invázió miatt bekövetkezett hanyatlása és politikai jelentőségének csökkenése miatt 1325-ben költözteti Moszkvába Péter metropolita. 1686-ban egyesül minden orosz ortodox egyházmegye és metropólia Moszkva alatt, és lesz hivatalosan is Moszkva az immár Konstantinápolytól független, autokefál pátriárkai szék. Ez utóbbi teológiai és politikai fejleményt foglalja össze Filofej pszkovi szerzetes 1522-1524 körül írt levélében a „Moszkva a harmadik Róma és negyedik Róma nem lesz!” mondattal, mintegy legitimációs alapként.
Már a 2008-as orosz–grúz konfliktus árnyékában is érzékelhető volt az orosz–ukrán politikai kapcsolatok egyházpolitikai hatása. Az ukrán politikai vezetés kezdeményezte, hogy I. Bartholomaiosz (Dimitrios Arhondonis) konstantinápolyi ökumenikus pátriárka fennhatósága alatt egyesüljön a három ukrán ortodox egyház [1]. A konstantinápolyi ortodox egyház az öt eredeti pátriárka egyike, tiszteletbeli elsőséget élvez az ortodox egyházak között, „primus inter pares”. Ukrajna politikai függetlenségi törekvéseivel összhangban az egyház is – gyakorlatilag az önálló állammá alakulás óta – az oroszoktól való függetlenségre törekedett. A függetlenné válást jelentő 2019. január 5-én történt egyesítésig, három egyházi szervezet létezett egyidejűleg. Mindegyik az ukrán ortodox „nemzeti” egyház státuszát követelte magának.
Egyházjogilag a Moszkvai Patriárkátus Ukrán Ortodox Egyháza Moszkva irányítása alatt működik. A moszkvai pátriárka által felügyelt egyházi közösség mintegy 6 000 vallási közösséggel rendelkezik. Ukrajna keleti és déli területein, az egyháztagok meghatározó többsége orosz identitású. A Kijevi Patriárkátus Ukrán Ortodox Egyháza, nagyjából 5 000 vallási közösséggel rendelkezik. Vezetőjét Filaret (Mykhailo Antonovych Denysenko) „pátriárkát” függetlenségi törekvései miatt Moszkva megfosztotta a papi rendtől, majd 1992-ben kiközösítette.
Az ukrán politikai elit ennek ellenére folyamatosan törekedett megerősíteni a kijevi pátriárka vezető szerepét[3]. 2016. június 16-án az ukrán parlament[4] határozatban kérte I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkát az ukrán ortodox skizma felszámolására. Ennek eszköze, hogy függetleníti az ukrán ortodox egyházat egyházjogilag Moszkvától, feloldja a két további egyház kiközösítéseit, és ezzel a három felet egyesítse független fennhatóság alatt. A harmadik az 1921-ben Amerikában alapított Ukrán Autokefál Ortodox Egyház volt.
2018. október 11-én a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarkátus szinódusa bejelentette, hogy eltökélt a függetlenség megadásában az ukrán ortodox egyháznak, ezzel levágva az ukrán részegyházat Moszkváról. Az Oroszországi Föderáció elnöke, Vlagyimir Putyin 2018. október 12-én politikai beavatkozásnak nevezte[5] az ukrán egyházak Konstantinápoly általi felszámolását és függetlenített újralapítását, erősen bírálva az ukrán kormány szerepét a folyamatban. Az Orosz Ortodox Egyház Hilarion metrolpolita szavai szerint kénytelen volt megszakítani minden közösséget Konstantinápollyal, mivel az a fenti három egyház egyesítésével (amelyek közül kettőt Moszkva skizmatikusnak tart) szakadárokat legitimált, így maga is skizmába esett. 2018. október 15-én Belarusz fővárosában, Minszkben tartott szinóduson az Orosz Ortodox Egyház megszakította az „eucharisztikus szeretetközösséget” a konstantinápolyi pátriárkával. [6] 2018. december 15-én a kijevi Szent Mihály-székesegyházban megtartott „az ukrán pravoszlávia egyesítő zsinatán” alakult meg immár egyesített Ukrán Ortodox Egyház. 2019. január 6-án[7] Bartholomaiosz pátriárka ünnepélyesen aláírta az Ukrán Ortodox Egyházfüggetlenségét megállapító bullát, és az egyház vezetője Epianyij (Serhii Petrovych Dumenko) metropolita lett.
Oroszországban mind egyházi, mind állami részről politikai nyomásgyakorlás eredményeként kezelik a kialakult helyzetet, amellyel sérül a korábban Moszkvához tartozó ukrán ortodox hívek vallásszabadsághoz való joga. Az ukrán fél ezzel szemben az Orosz Ortodox Egyház kánoni szankcióit tekinti politikailag motivált nyomásgyakorlásnak, amely az orosz fél egyházi befolyásának megszűnése miatt lépett életbe.
Források
[1]https://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200808/vallasi_hideghaboru, letöltés ideje: 2022. február 26
[2]https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2019/635525/EPRS_BRI(2019)635525_EN.pdf, letöltés ideje: 2022. február 26.
[3] Az ukrán politikai szuverenitás megteremtésének egyházi összefüggéseiről bővebben lásd: UJHÁZI LÓRÁND: Vallási feszültségek és biztonsági kérdések Ukrajnában, https://honvedelem.hu/files/files/54566/seregszemle_2015_2-3szam.pdf,letöltés ideje: 2022. február 26.
[4] https://m.day.kyiv.ua/en/article/day-after-day/ukraines-parliament-appeals-bartholomew-historic-step, letöltés ideje: 2022. február 26.[5]https://www.themoscowtimes.com/2018/10/12/Russia-vows-to-defend-believers-in-ukraine-church-dispute-a63177,letöltés ideje: 2022. február 26.[6]https://www.vaticannews.va/hu/vilag/news/2018-10/az-orosz-ortodox-egyhaz-valasza-konstantinapolynak.html, letöltés ideje: 2022. február 26.[7]https://www.nytimes.com/2019/01/06/world/europe/orthodox-church-ukraine-russia.html, letöltés ideje: 2022. február 26.[8]https://billtammeus.typepad.com/.a/6a00d834515f9b69e20240a4eb435c200b-popup, letöltés ideje: 2022. február 26.
