A „mágikus ötös” a földrajzórákon

Kreatív, játékos, trendi és vagány, avagy tematikus plakátkészítés a földrajzoktatásban

Pedagógusként – a tervezéstől a témafeldolgozáson át az ellenőrzésig – nagy felelősségünk van abban, hogy hogyan dolgozunk fel egy-egy többleckés témakört. A magunk elé kitűzött célok elérése érdekében megkerülhetetlen a tanulók kíváncsiságának felkeltése és érdeklődésének fenntartása. Mindezeket szem előtt tartva mi lehetne alkalmasabb, látványosabb és didaktikai szempontból hatásosabb, mint egy diákalkotásokból álló, problémafókuszú, tematikus földrajzos plakátbemutató, amely a frontális, leíró jellegű tudásátadás mellett az egyedi gondolkodási technikák megismerését és a gyakorlatias ismeretek kiemelését helyezi a középpontba? A plakátkészítés ugyanis az önálló produktum létrehozásának örömén túl a forráskritikus anyaggyűjtés, az ötletgazdag kivitelezés és a tanulói bemutatókban testet öltő kortárs tudásmegosztás terén is megannyi sokrétű, értékes tapasztalatot és lelkesítő élményt képes nyújtani.

A földrajztudománytól és a földrajz tantárgytól elválaszthatatlan a vizsgálódás, a tevékenykedtetés, a szemléltetés, a megértés és a cselekvésre ösztönzés. E „mágikus ötös” kiemelkedő szereppel bír a modern földrajzoktatásban, ugyanis a természeti-környezeti és a társadalmi-gazdasági folyamatok és jelenségek megismerése és közérthető átadása kulcsfontosságú az egyén és a közösség számára egyaránt eredményes és hasznos tanulási folyamat és életvezetés érdekében.

A következőkben egy, a tanári munkám során bevált és gyakran alkalmazott lehetőséget mutatok be, amely alkalmas a témakör-feldolgozásra, az ismeretközvetítés,re a szemléletformálásra.

Évek óta a környezeti neveléssel kapcsolatos emléknapokra időzítve (április 22. – a Föld napja, október 11. – Földünkért világnap) – az intézmény ökoiskolai programjához illeszkedő – tanulást segítő, ismeretterjesztő és szemléletformáló plakátkiállításokat szervezek a földrajz -fakultációs diákjaim egyéni vagy páros munkában készült alkotásaira támaszkodva.  Célunk, hogy felhívjuk az iskola valamennyi tanulójának figyelmét az ökológiai rendszer törékeny egyensúlyára és nagyfokú sebezhetőségére. Tapasztalataim szerint a gimnázium aulájában vagy galériáján két-három hétig látható plakátkiállítások azon túl, hogy segítik a tananyag fantáziadús feldolgozását, és megkönnyítik az ismeretek elsajátítását, hozzájárulnak az iskolai közösség természetbarát, környezettudatos és energiatakarékos magatartásmódjának elősegítéséhez is.

Választható plakáttémák a földrajz fakultációs diákok számára

• a napjainkban zajló globális felmelegedés és az éghajlatváltozás jelei a Kárpát-medencében;
• a belföldi jégtakaró és magashegységi gleccserek elolvadása;
• a trópusi esőerdők pusztulása és az egyenlítői éghajlat biodiverzitásának csökkenése;
• a Természetvédelmi Világszövetség „Vörös listájának” kategóriái és a Föld legveszélyeztetettebb állatfajai;
• a Száhel-övezet ökológiai és humanitárius válsága, illetve az elsivatagosodás elleni küzdelmet megtestesítő „Zöld Fal” projekt alakulása;
• levegőszennyezés Indiában és Kínában;
• savas esők pusztítása Közép-Európában (Kárpátok);
• az ózonréteg elvékonyodása;
• a világtenger, a folyók és a tavak vízszennyezése, fokozódó hulladékterhelése;
• túlhalászat és illegális bálnavadászat a világtengereken;
• az Aral- és a Csád-tó, illetve térségeik felelőtlen emberi tevékenységre visszavezethető katasztrófája;
• a Nílus menti államok vízvitája;
• a nagyvárosi levegő-, fény-, zaj-, rezgés- és hőszennyezés;
• a tömegturizmus természetátalakító és súlyosan környezetterhelő hatásai;
• a Föld-túlhasználat napja (a globális túlfogyasztás napja);
• az ökológiai és karbonlábnyom világméretű egyenlőtlenségei;
• a 2000. évi tiszai ciánszennyezés és a nyomában fellépő ökológiai katasztrófa;
• a 2010. évi ajkai és kolontári vörösiszap-katasztrófa okai és hatásai;
• az italcsomagok 2024-től érvényes, új visszaváltási rendszere.

A pedagógus szerepe és feladata a plakátok készítésének és bemutatásának folyamatában

• ismerteti a szükséges tudnivalókat (pl. témaválaszték, leadási határidő, eszközigény, plakátméret, segédanyagok, szükséges számú illusztrációk, osztályozási szempontok)
• szervezi, tanácsaival támogatja és nyomon követi a teljes munkafolyamatot;
• állandó visszajelzéseket ad az egyes munkafázisok készítése során;
• felhívja a tanulók figyelmét az életkori adottságoknak megfelelő ismeretterjesztő folyóiratcikkekre, aktuális kutatási eredményekre, érdekességeket nyújtó szakportálokra, szabad felhasználású adatbázisokra és képgyűjteményekre;
• koordinálja az iskolai szintű plakátkiállítást és a tanulócsoport tanórai plakátbemutatóit;
• biztosítja a helyi médiamegjelenés lehetőségét (pl. újságcikk, városi tv tudósítása);
• lehetőséget ad a tanulók önértékelésére, személyre (párosra, csoportra) szabott értékelést ad.

A jó plakát ismérvei

• segíti a tananyag megértését és elsajátítását;
• esztétikai és vizuális élményt nyújt;
• figyelemfelhívó, érdeklődésfenntartó, szemlélet- és tudatformáló;
• a tananyag keretein túlmutató többlettartalommal rendelkezik;
• a vizsgált téma sokrétűségét, térbeli és időbeli aktualitását mutatja;
• sokszínű és felelős forrásfelhasználáson alapul;
• személyesen megélt tapasztalatokra és jó gyakorlatokra is támaszkodik;
• saját készítésű és változatos vizualizációs elemeket tartalmaz (pl. ábra, grafikon, kép, rajz, táblázat, térkép);
• problémaközpontú témafeldolgozás esetén: azonosítja és megnevezi a vizsgált problémát, feltárja a kiváltó okokat, megvilágítja a természeti-környezeti és a társadalmi-gazdasági kölcsönhatásokat, következtetéseket von le, tartalmaz megoldási lehetőséget és kiútkeresési javaslatokat.

Várható pozitív hatások a tanulóközösségre és egyénileg a diákokra nézve

• átélik a játszva tanulás és az önálló alkotómunka megvalósításának élményét;
• megtanulják a pontos időbeosztás, a fantáziadús tervezés, a részletgazdag szervezés, a lényegkiemelés és a hatékony kommunikáció jelentőségét;
• megismerkednek a szakirodalom-gyűjtés és -feldolgozás eszközeivel és módszereivel;
• betekintést nyernek a forráskritikai és az analitikus gondolkodásba;
• elsajátítják a helyes forráshasználat fortélyait;
• támaszkodnak rég nem használt („szunnyadó”) készségekre és képességekre;
• fejlődik az önkifejező készségük, a kézügyességük és a digitális kultúrában való jártasságuk;
• tartós tudásra tesznek szert, mivel mélyebben és hosszabb ideig rögzül a maguk által gyűjtött ismeretanyag és a maguk által készített vizuális tartalom;
• megtapasztalják a pedagógiai szerepek felcserélését, hiszen tudásközvetítővé és mintaadóvá válnak, amikor bemutatják egymásnak az alkotásaikat;
• megélénkülnek a személyes interakciókon alapuló kortárs kapcsolatok;
• szorosabbá válik a közösségen belüli együttműködés és kohézió;
• javul az önbecsülésük szintje, teret nyer a reális énkép és a pozitív önértékelés;
• motiválják a sikerélmények a tanítási-tanulási folyamat további szakaszát is.

Azonban nem csak a földrajztanórán érdemes plakátkészítéssel motiválni a diákokat. Néhány további ötlet a módszer felhasználására

• a magyar tudomány ünnepére időzítve Nobel-díjas tudósaink munkásságára hívhatjuk fel a figyelmet a fizika, a biológia, a kémia és az irodalom tantárgyhoz kapcsolódóan;
• hon- és népismeretből a magyar zászló és címer napja nyújt alkalmat vármakettek és várbemutató tablók készítésére;
• a magyar szentek és boldogok napja pedig az első magyar uralkodócsalád nagy formátumú személyeihez kötődő legendás tettek felelevenítésére szolgáltat alkalmat.

Mindezek alapján bátorítom a pedagógustársaimat, hogy saját maguk is tapasztalják meg a tanulók tevékenykedtetésén alapuló plakátkészítés és a ráépülő plakátbemutató (kiállítás) megannyi előnyös és előremutató oldalát.