Kreatív, játékos, trendi és vagány, avagy tematikus plakátkészítés a földrajzoktatásban
Pedagógusként – a tervezéstől a témafeldolgozáson át az ellenőrzésig – nagy felelősségünk van abban, hogy hogyan dolgozunk fel egy-egy többleckés témakört. A magunk elé kitűzött célok elérése érdekében megkerülhetetlen a tanulók kíváncsiságának felkeltése és érdeklődésének fenntartása. Mindezeket szem előtt tartva mi lehetne alkalmasabb, látványosabb és didaktikai szempontból hatásosabb, mint egy diákalkotásokból álló, problémafókuszú, tematikus földrajzos plakátbemutató, amely a frontális, leíró jellegű tudásátadás mellett az egyedi gondolkodási technikák megismerését és a gyakorlatias ismeretek kiemelését helyezi a középpontba? A plakátkészítés ugyanis az önálló produktum létrehozásának örömén túl a forráskritikus anyaggyűjtés, az ötletgazdag kivitelezés és a tanulói bemutatókban testet öltő kortárs tudásmegosztás terén is megannyi sokrétű, értékes tapasztalatot és lelkesítő élményt képes nyújtani.
A földrajztudománytól és a földrajz tantárgytól elválaszthatatlan a vizsgálódás, a tevékenykedtetés, a szemléltetés, a megértés és a cselekvésre ösztönzés. E „mágikus ötös” kiemelkedő szereppel bír a modern földrajzoktatásban, ugyanis a természeti-környezeti és a társadalmi-gazdasági folyamatok és jelenségek megismerése és közérthető átadása kulcsfontosságú az egyén és a közösség számára egyaránt eredményes és hasznos tanulási folyamat és életvezetés érdekében.
A következőkben egy, a tanári munkám során bevált és gyakran alkalmazott lehetőséget mutatok be, amely alkalmas a témakör-feldolgozásra, az ismeretközvetítés,re a szemléletformálásra.
Évek óta a környezeti neveléssel kapcsolatos emléknapokra időzítve (április 22. – a Föld napja, október 11. – Földünkért világnap) – az intézmény ökoiskolai programjához illeszkedő – tanulást segítő, ismeretterjesztő és szemléletformáló plakátkiállításokat szervezek a földrajz -fakultációs diákjaim egyéni vagy páros munkában készült alkotásaira támaszkodva. Célunk, hogy felhívjuk az iskola valamennyi tanulójának figyelmét az ökológiai rendszer törékeny egyensúlyára és nagyfokú sebezhetőségére. Tapasztalataim szerint a gimnázium aulájában vagy galériáján két-három hétig látható plakátkiállítások azon túl, hogy segítik a tananyag fantáziadús feldolgozását, és megkönnyítik az ismeretek elsajátítását, hozzájárulnak az iskolai közösség természetbarát, környezettudatos és energiatakarékos magatartásmódjának elősegítéséhez is.
Választható plakáttémák a földrajz fakultációs diákok számára
- a napjainkban zajló globális felmelegedés és az éghajlatváltozás jelei a Kárpát-medencében;
- a belföldi jégtakaró és magashegységi gleccserek elolvadása;
- a trópusi esőerdők pusztulása és az egyenlítői éghajlat biodiverzitásának csökkenése;
- a Természetvédelmi Világszövetség „Vörös listájának” kategóriái és a Föld legveszélyeztetettebb állatfajai;
- a Száhel-övezet ökológiai és humanitárius válsága, illetve az elsivatagosodás elleni küzdelmet megtestesítő „Zöld Fal” projekt alakulása;
- levegőszennyezés Indiában és Kínában;
- savas esők pusztítása Közép-Európában (Kárpátok);
- az ózonréteg elvékonyodása;
- a világtenger, a folyók és a tavak vízszennyezése, fokozódó hulladékterhelése;
- túlhalászat és illegális bálnavadászat a világtengereken;
- az Aral- és a Csád-tó, illetve térségeik felelőtlen emberi tevékenységre visszavezethető katasztrófája;
- a Nílus menti államok vízvitája;
- a nagyvárosi levegő-, fény-, zaj-, rezgés- és hőszennyezés;
- a tömegturizmus természetátalakító és súlyosan környezetterhelő hatásai;
- a Föld-túlhasználat napja (a globális túlfogyasztás napja);
- az ökológiai és karbonlábnyom világméretű egyenlőtlenségei;
- a 2000. évi tiszai ciánszennyezés és a nyomában fellépő ökológiai katasztrófa;
- a 2010. évi ajkai és kolontári vörösiszap-katasztrófa okai és hatásai;
- az italcsomagok 2024-től érvényes, új visszaváltási rendszere.
A pedagógus szerepe és feladata a plakátok készítésének és bemutatásának folyamatában
- ismerteti a szükséges tudnivalókat (pl. témaválaszték, leadási határidő, eszközigény, plakátméret, segédanyagok, szükséges számú illusztrációk, osztályozási szempontok)
- szervezi, tanácsaival támogatja és nyomon követi a teljes munkafolyamatot;
- állandó visszajelzéseket ad az egyes munkafázisok készítése során;
- felhívja a tanulók figyelmét az életkori adottságoknak megfelelő ismeretterjesztő folyóiratcikkekre, aktuális kutatási eredményekre, érdekességeket nyújtó szakportálokra, szabad felhasználású adatbázisokra és képgyűjteményekre;
- koordinálja az iskolai szintű plakátkiállítást és a tanulócsoport tanórai plakátbemutatóit;
- biztosítja a helyi médiamegjelenés lehetőségét (pl. újságcikk, városi tv tudósítása);
- lehetőséget ad a tanulók önértékelésére, személyre (párosra, csoportra) szabott értékelést ad.
A jó plakát ismérvei
- segíti a tananyag megértését és elsajátítását;
- esztétikai és vizuális élményt nyújt;
- figyelemfelhívó, érdeklődésfenntartó, szemlélet- és tudatformáló;
- a tananyag keretein túlmutató többlettartalommal rendelkezik;
- a vizsgált téma sokrétűségét, térbeli és időbeli aktualitását mutatja;
- sokszínű és felelős forrásfelhasználáson alapul;
- személyesen megélt tapasztalatokra és jó gyakorlatokra is támaszkodik;
- saját készítésű és változatos vizualizációs elemeket tartalmaz (pl. ábra, grafikon, kép, rajz, táblázat, térkép);
- problémaközpontú témafeldolgozás esetén: azonosítja és megnevezi a vizsgált problémát, feltárja a kiváltó okokat, megvilágítja a természeti-környezeti és a társadalmi-gazdasági kölcsönhatásokat, következtetéseket von le, tartalmaz megoldási lehetőséget és kiútkeresési javaslatokat.
Várható pozitív hatások a tanulóközösségre és egyénileg a diákokra nézve
- átélik a játszva tanulás és az önálló alkotómunka megvalósításának élményét;
- megtanulják a pontos időbeosztás, a fantáziadús tervezés, a részletgazdag szervezés, a lényegkiemelés és a hatékony kommunikáció jelentőségét;
- megismerkednek a szakirodalom-gyűjtés és -feldolgozás eszközeivel és módszereivel;
- betekintést nyernek a forráskritikai és az analitikus gondolkodásba;
- elsajátítják a helyes forráshasználat fortélyait;
- támaszkodnak rég nem használt („szunnyadó”) készségekre és képességekre;
- fejlődik az önkifejező készségük, a kézügyességük és a digitális kultúrában való jártasságuk;
- tartós tudásra tesznek szert, mivel mélyebben és hosszabb ideig rögzül a maguk által gyűjtött ismeretanyag és a maguk által készített vizuális tartalom;
- megtapasztalják a pedagógiai szerepek felcserélését, hiszen tudásközvetítővé és mintaadóvá válnak, amikor bemutatják egymásnak az alkotásaikat;
- megélénkülnek a személyes interakciókon alapuló kortárs kapcsolatok;
- szorosabbá válik a közösségen belüli együttműködés és kohézió;
- javul az önbecsülésük szintje, teret nyer a reális énkép és a pozitív önértékelés;
- motiválják a sikerélmények a tanítási-tanulási folyamat további szakaszát is.
Azonban nem csak a földrajztanórán érdemes plakátkészítéssel motiválni a diákokat. Néhány további ötlet a módszer felhasználására
- a magyar tudomány ünnepére időzítve Nobel-díjas tudósaink munkásságára hívhatjuk fel a figyelmet a fizika, a biológia, a kémia és az irodalom tantárgyhoz kapcsolódóan;
- hon- és népismeretből a magyar zászló és címer napja nyújt alkalmat vármakettek és várbemutató tablók készítésére;
- a magyar szentek és boldogok napja pedig az első magyar uralkodócsalád nagy formátumú személyeihez kötődő legendás tettek felelevenítésére szolgáltat alkalmat.
Mindezek alapján bátorítom a pedagógustársaimat, hogy saját maguk is tapasztalják meg a tanulók tevékenykedtetésén alapuló plakátkészítés és a ráépülő plakátbemutató (kiállítás) megannyi előnyös és előremutató oldalát.
